Ferencz Orsolya: Heteken belül útra kelhet a második magyar űrhajós
A NASA 2025 tavaszára időzítette azt a missziót, amelyben újra magyar asztronauta – Kapu Tibor, esetleg tartalékosa, Cserényi Gyula – jut fel a világűrbe, vagyis akár heteken belül útra kelhet a második magyar űrhajós – fejtette ki a Vasárnap.hu-nak Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
– Néhány nappal ezelőtt alakult meg a Magyar Innovációs Szövetség Űr-, Védelmi- és Légiinnovációs Munkacsoportja. Mi a szerepe, mi a feladata az új szervezetnek?
– A kor kihívására igyekszik újabb választ adni a Magyar Innovációs Szövetség. Látjuk azt, hogy egyre fontosabbá válik e területek megjelenítése a különböző stratégiákban, illetve az innováció hatékonyabb felhasználása az űr-, a védelmi és a légiképességekben. Erre adott válasz az, hogy egy munkacsoportban igyekeznek a résztvevő akadémiai, kutatói, illetve ipari oldalról érkező szereplők összehangolni a saját tevékenységüket és a stratégiájukat. Minden ilyen platform tovább növeli a piaci, illetve az akadémiai szektor közötti hatékonyabb kommunikációt a hazai szereplők tevékenységének összehangolását.
– A képesség szó gyakran a honvédelem, a honvédelmi fejlesztések kapcsán kerül elő. A jelenlegi világpolitikai légkörben hangsúlyosabb vált az űrtechnológia? Elsősorban a biztonságpolitikában lévő szerepe okán?
– Az űrtevékenység a kezdetektől kettős felhasználású terület volt. Elég csak arra gondolnunk, hogy az amerikai nagy rakétaprogram – ami az Apollo-programot sikerre vitte –, fő alakja Wernher von Braun volt, aki tudományos pályafutását a Harmadik Birodalom hadiiparában kezdte. Később, az első Szputnyik felbocsátása az úgynevezett Szputnyik-sokk-ként vonult be a történelembe a hidegháborúban álló két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti vetélkedésben. Mindig is volt védelmi, illetve katonai célú alkalmazása az űrtechnológiának. Az, hogy ez mostanra köztudottabbá, nyilvánvalóbbá vált, amiatt van, mert nagyon fejlett technoszféránk lett a 21. század első felére, és ennek egy jelentős szegmense részben vagy egészben támaszkodik az űreszközökre, illetve az ezekre felépített globális szolgáltatásokra. Szembeötlő, hogy milyen fontos szerepe van Elon Musk sok ezernyi műholdból álló megakonstellációjának – ez a Starlink rendszer – az orosz-ukrán konfliktusban. Ma már az űrtevékenység szinte minden területen jelen van valamilyen módon. Ha máshogy nem, akkor úgy, hogy egy adott tevékenység, például a bankrendszerek az adatátvitel, a telekommunikáció során támaszkodnak valamilyen szinten a műholdas kommunikációra is. Ugyanígy mondhatnánk a földmegfigyelési adatok jelentőségét, ami a katasztrófavédelemtől a fejlett, 21. századi digitalizált mezőgazdaságon keresztül a biztonságpolitikáig, vagy a migráció figyeléséig, adott esetben a Frontex által indított mentési akciókig jelen van.
– Szintén a nagyon közeli múlt eseménye, hogy a magyar űrtechnológiai vállalkozás, a Puli Space Technologies „vízszimatolója” csaknem 40 percig működött a Holdon.
– Azért lett angolul Water Snooper, mert Snoopy kutyát egy kedves figuraként ismeri a világ, és fontos egy-egy űrprogram vagy bármilyen eszköz elnevezésénél, hogy könnyen megjegyezhető neve legyen. Hogy itthonról mondjunk másik példát: a Magyar Űrhajós Program nevének – Hungarian to Orbit – angolul is érthető a rövidítése: HUNOR. Ez a magyarok számára egyértelmű utalás a magyar mitológiára és kultúrára. A Water Snooper lett lefordítva így, hogy vízszimatoló, de ez valójában egy olyan detektor, ami segít megtalálni a Holdon akár kötött, vagy valamilyen egyéb formában a kőzetekben fellelhető vizet. Ez egy kulcskérdés a Hold további hasznosítása szempontjából, ezért nem is véletlen az, hogy a NASA nagyon komolyan felfigyelt erre a fejlesztésre. Óriási jelentőségű az, hogy ez a műszer életképes volt. Miről is van szó? Már a Hold felé tartó úton is mért és szolgáltatott adatokat az eszköz, majd amikor a holdszonda landolt, azután – a nagyon zord körülmények ellenére – további 40 percig működött. S hogy miért „csak” ennyi ideig? Azért, mert nem teljesen jól sikerült – ettől az eszköztől teljesen függetlenül – a holdszonda pozicionálása a leszállásnál, ezért felborult, és emiatt az energiaellátása nem állt rendelkezésre a tervezett mértékben. Ez okozta azt, hogy a kísérlet idő előtt fejeződött be, de ez így is egy óriási dolog, és külön jelentős eredmény, hogy elmondhatjuk: egy 100 százalékban magyar tulajdonú kis cég, egy igazi kkv áll mögötte. Ez egy nagyon komoly eredmény, és erre méltán lehetünk büszkék. A magyar űrszektor ezekből az innovatív megoldásokból tud építkezni igazán.
– Ugyancsak jelentős hazai eredmény, hogy ismét lesz magyar űrhajósunk. Hol tart most Kapu Tibor, illetve tartalékosa, Cserényi Gyula felkészítése? Mikor indul a második magyar asztronauta a világűrbe?
– Jelenleg már az Egyesült Államokban tartózkodnak. Mire feljutnak, addig egy közel három éven át tartó válogatáson és képzésen lesznek túl. Elmondhatjuk azt, hogy ebben nagyon komoly magyar szakembergárda és a nemzeti program jellegéből adódóan saját szakmai program állt rendelkezésre a válogatásnál és a kiképzésnél is; nemzetközi partnerekkel együtt. Ennek a programnak partnere az Európai Űrügynökség, illetve a NASA és a SpaceX, valamint az Axiom Space. A kiképzés vége az Egyesült Államokban zajlik, de voltak Japánban is, kiképzési feladatokat hajtottak végre a Kibo-modul földi példányán, hiszen a magyar űrhajós a Kibo-modulban is fog dolgozni. A programot, az AX 4-es missziót 2025 tavaszára időzítette a NASA. Ez azt jelenti, hogy heteken belül várható a felbocsátás.
– Szintén izgalmas, hogy mi történik a Boeing Starliner két asztronautájával, akiket tavaly egy kísérleti űrhajóval küldték fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Hogyha jól tudom, nyolc napra mentek, de már mintegy kilenc hónapja odafent vannak. A hírek szerint a napokban visszatérhetnek a Földre. (Az interjút még a keddi események, tehát azelőtt rögzítettük, hogy a két űrhajós visszaindult volna a bolygóra; megjegyzés: M.T.)
– Így van, ez egy nagyon tanulságos példa. Nyolc napra ment föl két, egyébként veterán, professzionális asztronauta, Barry Wilmore és Suni Williams. Mindketten már sokszor jártak fent, azért is voltak ők kiválasztva, mert ez egy új típusú űrhajó, a Boeing Starliner tesztrepülése volt. Az ő feladatuk az lett volna, hogy mint gyakorlott veterán űrhajósok teszteljék ezt a járművet. Azonban, sajnos, meghibásodott az űrhajó, héliumszivárgás és egyéb problémák is felmerültek, és ezek miatt a NASA úgy ítélte meg, nem biztonságos őket ezzel az űrhajóval visszahozni, mert nem garantálható, hogy nem következik be esetlegesen egy tragédia. Ezért ők fent maradtak az űrállomáson, és üresen jött le a Starliner. Egy másik űrhajóval kell hazatérniük. Belátható, hogy ez teljesen felborította az űrállomás menetrendjét, a programokat, a különféle misszióknak akár a személyi összetételét is. Ráadásul egy ilyen váltásnál a következő űrhajó személyzete hat hónapra érkezik, hiszen ők professzionális asztronauták, akik ellátják az űrállomás parancsnoki tisztségét, az üzemeltetését, tehát ők adják az állandó személyzetet. Magyar idő szerint vasárnap hajnalban sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Crew Dragon űrhajó, ezzel összefüggésben – várhatóan a napokban – visszatérhet a Földre Barry Wilmore és Suni Williams. Mindez egyébként nagyon érdekes kérdéseket vet fel. A két űrhajós 60 év körül van, az ő szervezetük regenerálódási képessége más, mint egy 30 éves szervezeté. A súlytalanságban – ekkora időtávon – az izomtömeg és a csontállomány kalciumtartalmának csökkenése egyfajta felgyorsított csontritkuláshoz vezethet. A hölgynél ez kifejezetten látható is, tekintettel arra, hogy emelt szinten kellene bevinnie a kalóriát. A képek alapján bizony elindult egy disputa a közvélemény és a szakma részéről, hogy már láthatóak rajta a fizikai jelei ennek a nehéz küldetésnek. Ezzel együtt nagyon sok komoly feladatban vesznek részt a Nemzetközi Űrállomáson.
– Említette a kalóriabevitelt. Van ott elég élelem? Fel vannak arra készülve, hogy esetleg egy űrhajós, vagy kettő valamiért tovább marad, mint amit terveztek?
– Ez a lényeg, fel lehet vinni a megfelelő szükséges mennyiséget, nem csak élelemből, oxigénből is, de erre folyamatosan figyelni kell, gazdálkodni kell velük. Ne felejtsük el, hogy az űrállomás egy olyan zárt rendszer, amiben annyi víz, levegő és élelmiszer áll rendelkezésre, amennyi éppen akkor ott van, vagy amennyit fel tudnak vinni pótlásként. Éppen ez volt az egyik tényező, ami felborította az ISS menetrendjét, hogy az ilyen jellegű utánpótlást is mindenben biztosítani kell. Egy ilyen, ha úgy tetszik, malőr vagy hiba, nagyon komolyan, lavinaszerűen kihat az összes többi feladatra és programpontra.
– Végezetül beszéljünk arról, hogy diáklányok jelentkezését várják a ShakthiSAT űrkutatási projektre. A program keretében 108 magyar diáklány is csatlakozhat egy nemzetközi csapathoz, hogy közösen építsenek műholdat, amely a Hold pályájára kerül. Azt is írták egy, a projekthez kapcsolódó közleményben, hogy a világűr felfedezésében drámai mértékben alulreprezentáltak a nők.
– Ott is, illetve általában a STEM-szektorban*, bár ahogy a tudományos élet más területein is, szerencsére egyre magasabb a hölgyek aránya, de persze az ideális állapottól még távol vagyunk. Ez egy olyan szektor, ahol nagyon fontos lenne a nők jelenlétének, reprezentációjának az emelése. Rendkívül felkészült kutatónők vannak a világban és itthon is. Nagyon büszkék vagyunk rájuk. Elég csak annyit mondanom példaként, hogy az AX 4-es misszió parancsnoka az a Peggy Whitson, aki egy legenda, űrsétarekorder, egy hihetetlen fantasztikus hölgy, az ő kezében van ez az egész küldetés. Nagyon komoly eredményeket tudnak a hölgyek felmutatni, mégis alulreprezentált a jelenlétük, holott a hozzájárulásuk ehhez a tudományterülethez nagyon komoly. És azt gondolom, hogy korán, már az iskolában kellene és szükséges a lányok önbizalmát erősíteni, hogy bátrabban vállalkozzanak arra, hogy ezzel a szektorral foglalkozzanak.
* STEM: science, technology, engineering, and mathematics; magyarul: tudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika.
Vezetőkép: Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
