Magyar Levente: Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amely teljesen ukrán nyelvű iskolákat hozott létre és működtet
Az ukrajnai háború kezdete óta Magyarországra zúdított nemzetközi kritikaáradat közepette – amely szerint mi „Ukrajna-ellenes politikát folytatunk” – kevéssé ismert tény, hogy Magyarország az egyetlen olyan európai uniós tagállam, amely teljesen ukrán nyelvű iskolákat hozott létre és működtet az itt élő menekült gyerekek számára – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) nemzetközi konferenciáján.
Magyar Levente a „Magyar segélyezési tevékenység – eredmények és további lehetőségek az ukrajnai háború első három évének tükrében” című tanácskozást megnyitó, üdvözlő beszédében hozzátette, a háború kirobbanása és az ukrán nép hősies védekezésének hatása alatt a magyar kormány számára egyértelmű volt, hogy a konfliktusban érintett szomszédos országnak segítenünk kell. „Ezért azonnal megnyitottuk a magyar-ukrán határt, amelyen 13 millió határátlépés történt, miközben sok tízezer ukrán állampolgár döntött az itt maradás mellett” – mondta.
„A célunk az, hogy a továbbra is otthon érezhessék magukat nálunk és addig maradhassanak amíg szükségét érzik, vagy igény szerint az itteni életüket is továbbtervezhessék, függetlenül attól, hogy mi lesz a háború végkimenetele”
– tette hozzá az államtitkár. Felidézte, a magyar külügyminiszter már két nappal az orosz támadás után személyesen vitt Ukrajnába egy segélyszállítmányt, és felmérte, miben tudunk még segíteni.
Magyar Levente jelezte, ő maga 12 alkalommal látogatott el az országba, és azon belül négyszer Kijevbe. Az ukrán fővárosban és Kárpátalján már 2022 tavaszától segít intenzív jelenlétével a MÖS és a magyar kormány, amely óvodák, iskolák és egy civil szolgáltatóközpontot felépítését finanszírozta, illetve folyamatosan segíti a rászoruló ukrán embereket.
Magyar Levente kiemelte: Magyarország azt is felajánlotta, hogy sebesült ukrán katonákat és gyerekeket fogad gyógykezelésre. „A vártnál kevesebben, de így is százas nagyságrendben érkeztek és gyógyultak meg nálunk ukrán katonák és néhány gyerek is” – közölte.
Kiemelte továbbá, hogy évente ezer ukrán fiatal jöhet tanulni a magyar felsőoktatási intézményekbe és teljeskörű ösztöndíjat biztosít számukra a magyar kormány. Végül reményét fejezte ki, hogy az ukrajnai háború minél előbb véget érhet, de hangsúlyozta, hogy Magyarország a háború után sem fogja elengedni a segítségre szoruló ukrán emberek kezét.
Lehel László, a MÖS elnök-igazgatója azzal kezdte felszólalását hogy 2014, tehát már az orosz-ukrán konfliktus kevésbé intenzív szakasza óta dolgoznak Ukrajnában országosan bejegyzett segélyszervezetként. Így nem volt meglepő, hogy a 25 éves, a világ 50 országában elvégzett és nemzetközileg elismert tevékenységükre való tekintettel őket kérte fel a nemzetközi segélyszervezetek genfi központja, hogy szervezzék és koordinálják a háború sújtotta Ukrajna nemzetközi segélyezését.
A részletekről szólva beszámolt arról, hogy Magyarország az ukrajnai háború három éve alatt egy 832 ezer fős embercsoportnak nyújtott közvetlen és hivatalosan dokumentált segítséget, több mint 51 millió dollár értékben. Ez élelmiszerellátási, egészségügyi, szállítási, oktatási, higiéniai, készpénzes és információs segítséget foglalt magába, mintegy 90 ezer embernek pedig pszichoszociális támogatást is nyújtaniuk kellett.
A MÖS Beregszászon kívül Lvivben, Dnyipróban és Kijevben működtet állandó képviseletet, ahol ukrán és magyar munkatársak gondoskodnak a segélyek országos elosztásáról. Hozzátette, hogy Kijevben és környékén már az elkezdődött újjáépítésben is részt vesznek, a harcok sújtotta keleti országrészben pedig menedékhelyeket alakítottak ki.
A kilátásokról szólva Lehel László arra figyelmeztetett, hogy a sok magyar és külföldi vállalati, illetve intézményi adományozó ellenére a beérkező anyagi támogatás sajnos elapadóban van. Kiemelte, hogy a segélyezés nagyobb része ma már azoknak a kelet-ukrajnai szegény embereknek a megmentésére irányul, akik nem akarnak vagy anyagiak híján nem tudnak onnan elmenekülni. „Ukrajnában szociális feszültségek vannak, és ezeknek az embereknek korlátozottak a kilátásaik, ami azt jelenti, hogy továbbra is nagy szükségük van külső támogatásra” – mondta az elnök-igazgató.
Vezetőkép forrása: Facebook/Magyar Levente
