Vége a károkozásnak, Transparency! – A Nézőpont megkerülhetetlen tanulmánya bizonyítja, mekkora szakmaiatlan kamu a korrupcióindex, mégis mennyien hivatkoznak rá

Mindig is tudta mindenki, hogy a Transparency International (TI), a legkárosabb magyarországi tevékenységet folytató nemzetközi hálózat körül semmi nem stimmel, viszont annyira sokszor és sokan hivatkoztak rá, jellemzően balliberális politikusok, hogy egyfajta szent tehénként érinthetetlennek tűnt. A Nézőpont Intézet szerdán megjelent tanulmánya örökre megváltoztatja a TI megítélését.

Az évek során minden Magyarországot ért durva rágalmazás, kötelezettségszegési eljárás, valamint különféle jelentéseknek alapvető eleme volt a Transparency International korrupcióindexe, legutóbb Rogánt Antalt is erre való hivatkozással tiltották ki az Egyesült Államokból. A Nézőpont Intézet azonban szerdán közzétett megkerülhetetlen tanulmányával egyszer és mindenkorra ledöntötte a bálványt, a nemzetközi ártószervezet talán jobban is tenné, ha már ki sem adná következő jelentését, mert cafatokra fogják szedni a szakmaiatlan, elfogult kamuhalmazt.

Az elemzést követően magát komolyan vevő szakértő nem fog a Transparency Internationalra hivatkozni.

Módszernek lehet-e nevezni ezt a módszertant?

Mi is történt ugyanis? A Nézőpont Intézet munkatársai utánanéztek az úgynevezett módszertannak, ahogyan a jelentéseiket összeállítják – egyébként, csak úgy mellékesen, Berlinben -, és nyolc olyan arcpirító, botrányos szakmai hibát találtak, amelyek egyesével is teljesen hiteltelenítik a szervezetet, ugyanakkor lerántják a leplet egy sor igen kellemetlen, sőt kifejezetten nyugtalanító összefüggésről (csak, hogy egyet említsünk, az hogyan lehet, hogy a Transparency Internationalt támogató orsságok rendre előkelő helyre kerülnek a korrupciós listán…?).

A Nézőpont Intézet „Hiteltelen a Transparency korrupciós indexe” című tanulmánya itt olvasható, nem is kívánjuk elvenni a dicsőséget, portálunk viszont úgy döntött, hogy a súlyos szakmai bukfencek nyolc pontját külön cikkekben tárgyalja, egy posztba sűrítve ugyanis túlontúl sok lenne a megbotránkoztató információ.

Minden jelentésben benne a jelentés

A tanulmány elöljáróban is felhívja arra a figyelmet, valóban

milyen mítosz épült a nem liberális vezetésű országokat rendszeresen pellengérre állító, évente országbizonyítványt kiállító rangsor körül.

Mint fentebb is utaltunk rá, a jelentés alapját képezte számos hazánkat elmarasztaló beszámolónak onnantól kezdve, hogy 2010-ben polgári kormány alakult Magyarországon, a korrupciós index innentől 180 fokos fordulatot vett. Csak néhány példa:

• a Magyarország ellen jogállamisági eljárást kezdeményező Judith Sargentini 2018-as európai parlamenti bizottsági jelentése közvetetten hivatkozott többek között a TI indexére
• négy évvel később pedig a Magyarországot „választási autokráciának” minősítő Delbos-Corfield-jelentés már közvetlenül hivatkozott rá
• Gwendoline Delbos-Corfield a Magyarországról tartott 2022. szeptember 15-i EP-vitát megelőzően, szeptember 9-én több más szervezet mellett a Transparency International képviseletét is fogadta lobbistaként
• a korrupciós index hivatkozási alappá vált az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseiben is; az elmúlt két évben a Magyarországról szóló országfejezetek rendszerint tartalmaztak utalást a TI rangsorára
• (az már csak hab a tortán, hogy Magyar Péter torkából is csak úgy ömlenek ki a TI korrupciós indexének fals állításai)

Az adatharácsolás nem szakmai tevékenység, a korrupciós index nem a TI munkáján alapszik

Jelen posztban tehát most elsőként arra térünk ki röviden, hogy a Nézőpont tanulmányának első pontja máris lerántja a leplet arról, hogy a Transparency International valójában nem végez saját munkát, hanem tizenhárom másik szervezet adatait gyúrja össze egy indexszé.

Köznapi szóhasználattal élve összelopkodja a mások munkájából a számára értékes részleteket és eladja a sajátjaként.

Az is igen fontos, hogy az említett tizenhárom adatszolgáltató (igazából ez tizenkét intézetet jelent) nem kifejezetten a korrupciót vizsgálja, elemzéseiknek csak egy része, töredéke foglalkozik e kérdéssel.

Mivel különböző intézetek adatait használják, komoly problémákat vet fel, ahogy a különböző tanulmányok különböző indexeit standardizálni igyekszik a Transparency. A tizenhárom felhasznált index mind eltérő skálázású, van ami 1-től 6-ig mér, van ami 0-tól 1-ig, és ezeket az információkat konvertálja egy 100-as skálára a TI, ahol a 100-as érték jelenti a legalacsonyabb véleményezett korrupciót.

És mi lesz az átláthatósággal, elvtársak?

A tanulmány külön kitér arra,

a Transparency International adatlopkodása ráadásul nem is átlátható, pedig az átláthatóság legalább olyan fontos szó, mint a jogállamiság.

Sok esetben ugyanis a hivatkozott forrásokat nem lehet nyilvánosan elérni, például fizetős, üzleti ügyfelek számára elérhető adatok. A World Justice Project (WJP) esetében pedig a Transparency International olyan részadatokat használ, amit a WJP kizárólagosan számára tesz elérhetővé. A WJP nyilvánosan elérhető eredményei részben egy közvélemény-kutatásból, részben pedig egy szakértői kérdőív válaszaiból állnak össze, ebből a TI csak az utóbbiak által adott pontszámokat használja fel a saját indexének a kiszámításához. Végezetül kedvcsinálóként álljon itt az említett, hivatkozott intézetek névsora. Mindegyik külön érdekes, de erről majd következő posztunkban.

Vezetőkép: Transparency Magyaroroszág; Facebook