Bikiniben pózoló modellek és lapos has avagy az önsanyargatás esztétikája

Januárban indul a strandszezon – már ami a nyárra kötelezően elérendő bikinis test – alias beach body – kifaragását illeti. Ezt sugallják legalábbis azok a cikkek, amelyekkel a különböző magazinok bombázzák női olvasóikat. Merthogy az idealizált testkép bemutatása különösen a lányokra lehet rossz hatással, ráadásul a média által előtérbe helyezett hírességek és bikinis modellek alkatilag általában köszönőviszonyban sincsenek azzal, ahogyan egy átlagos ember kinéz. Miért dőlünk hát be ezeknek a híradásoknak, és mit is sugall nekünk pontosan a média? – a jelenséget a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása vette górcső alá.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatásának egyik célja az volt, hogy képet adjon a magyarországi bulvár- és női magazinok női testkép ábrázolásáról a nyarat megelőző időszakban, ami most, január elejével elkezdődik. Ilyenkor sokan terveznek életmódváltást, és innentől indul azoknak a cikkeknek az áradata, amely azzal foglalkozik, hogyan is kellene kinéznünk nyárra, ha ki szeretnénk tenni habtestünket a kirakatba.

Az NMHH a kutatás során azt figyelte, reprezentálják-e ezek a cikkek a női test sokféleségét, vagy csak egy szűk, idealizált képet mutatnak be, illetve azt is vizsgálták, egyáltalán milyen hírekben kerül említésre a testkép és milyen diétákat, edzésterveket és szépségápolási praktikákat javasolnak a megjelent cikkek?

A vizsgálat másik kérdése azt járta körül, hogy miként befolyásolhatják a megjelent tartalmak a női önképet és milyen pszichológiai hatásokat eredményezhet ez a saját testképük kapcsán. Ehhez nyolc, nagy látogatottságú női online magazin kínálatát elemezték.

Az általuk vizsgált időszakban (2024. március 1. – június 30. között) 5.755 cikk született a vizsgált oldalakon, amelyek közül 901 bizonyult témánkba vágónak. Egyaránt vizsgálták azokat a cikkeket, amelyek valamilyen bulvárhírt állítottak a középpontba, valamint azokat az anyagokat is, amelyek hírértékkel bírtak, azaz valamilyen információval, tudással, például életmódtanáccsal látták el az olvasókat.

Lássuk, mivel etetnek minket a médiában!

Már az is önmagában elgondolkodtató, hogy ez alapján a tudósítások 62,3 százaléka bizonyult bulvárnak, míg 37,6 százalék tartalmazott csupán hasznos információkat.

A beszámolók harmada (32,4%) valamiféle dicsérő jelzőt, melléknevet tartalmazott a címében, 67,3 százaléka ellenben neutrálisnak bizonyult. Néhány példa a szenzációhajhász címadások közül: „Tóth Andi dögösebb, mint valaha: így villantotta meg topmodellalakját”, „Gisele Bündchen szabadjára engedte a melleit legfrissebb fotóin, leesett az állunk a végeredménytől”, „Hűha! Megmutatta döbbenetes alakját az 54 éves Keleti Andrea”, „Liptai Claudia lányának perzselő bikinis képeitől biztosan tátva marad a szád” (a szóban forgó lány 17 éves). A testi jelzőkkel ellátott szalagcímek döntő többsége, 87,3 százaléka a bulvárcikkekhez tartozott, vagyis az összes bulvártartalom 45,5 százaléka élt ezzel a figyelemfelkeltő technikával.

Az írások majdnem felének (49,2 százalék) központi témája a női testkép megítélése volt, míg 50,8 százaléka távolabbról közelítette meg a kérdést (diéták, edzések).

A testkép megítélése a legtöbb esetben pozitív vagy neutrális volt, de azért 5,6 százalékban akadtak negatív vélemények is, amikor valakinek a testét, kinézetét kritizálták. A cikkekben a legtöbbször valamilyen híresség szerepelt, átlagemberek csupán elvétve, ám míg előbbieket a legtöbbször pozitív felhanggal említették, utóbbiak többször kaptak negatív jelzőt.

A tavalyi év legkiemeltebb sztárja Palvin Barbara volt, akit legtöbbször hoztak szóba elsősorban a topless vagy fürdőruhás fotózásaival kapcsolatban, de szó volt Demi Moore, Ördög Nóra és Keleti Andrea, valamint Tóth Andi kinézetéről is. A cikkek jelentős hányada 50 év feletti színésznőkről szólt, mindössze

8,3 százalékában kerültek említésre 18 év alatti kiskorúak, akik elsősorban a szüleik oldalán jelentek meg valamilyen eseményen, de tíz alkalommal szexuálisan vonzó nőként ábrázolták őket.

A cikkekhez kapcsolódó képek között a leggyakrabban bemutatott (33%) női alak a „modell/fit” kategóriából került ki, 32,1 százalék mutatott be átlagos testű nőket és mindössze a képek 5,1 százalékán szerepeltek plus size alakúak. Ezek alapján kijelenthető, hogy a szereplők testalkatának reprezentálása nem állt párhuzamban a magyar nők megjelenésével – hívta fel rá a figyelmet az NMHH. A KSH adataihoz viszonyítva ugyanis

a valóságban a nők 96,1 százaléka az átlagos vagy túlsúlyos kategóriákba tartozik, ellenben a bulvárlapok cikkeinek majdnem fele sovány vagy modell kinézetű nőket ábrázolt.

Ráadásul a képek 14,8 százaléka szexuális töltetű volt, melyek döntő többsége (67%) hírességet ábrázolt, testalkat szempontjából pedig fit, modell testű nőket (69,2%). Ezzel szemben alulreprezentáltak voltak az átlagemberek (11,3%), testalkat szempontjából pedig a plus size (4,5%) és az átlagos testalkatú nők (24%).

Az is elmondható, hogy az esetek harmadában a hírességek valamelyik közösségi média felületét szemlézték, leggyakrabban az általuk megosztott Instagram képeket tették közzé a portálok, a szexuális töltetű képeknél ez a szám megkétszereződött. 77,4 százalékuknál egy kattintásra elérhető volt a szereplő social media oldala, ami  arra világít rá, hogy a szexuális irányultságú képek nagyobb arányban látnak el egyben reklámfunkciót is.

A jelenség pedig a celebek túlszexualizálódását eredményezi, hiszen a nagyobb kattintásszám eléréséhez elvárássá válik a szexuálisan túlfűtött képek használata, ami öngerjesztő folyamatot indít be, vagyis a nagyobb eléréshez minél kihívóbb képeket kell közzétenni.

Az NMHH egy 2021-es amerikai kutatást idézve rávilágított arra, hogy a felnőttek háromnegyede szerint elérhetetlen szépségideálokat közvetít a média, az amerikaiak több mint fele érez nyomást, hogy elérjen egy bizonyos testalkatot és mindössze negyedük tartja magát az átlagosnál szebbnek. Összevetve a kutatással, jól kivehető, hogy a médiában bemutatott minták nem csak a testképpel, de az általános önértékeléssel kapcsolatban is hamiskás képet mutatnak.

Számtalan egyéb megállapítás mellett a vizsgálat összegzésében rámutat, hogy amíg a hírességeket szépnek és szexinek ábrázolták a híradások, addig az átlagos testalkatú nőket csak elvétve mutatták és kevésbé pozitív megítélés alá estek a cikkekben.

A hírességek túlszexualizálása pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy őket – és minden embert – a vonzerejük és ne a tehetségük, személyiségük alapján ítéljünk meg.

Az is beszédes, hogy a különböző szépségápolási praktikákat bemutató cikkek az alacsony önértékelésű embereket célozták meg és így tettek azok a fizetett hirdetések is, amelyek különböző szépségápolási termékeket reklámoztak. A különböző diéták bemutatását pedig orvosszakértői vélemény nélkül, barátnői tanácsokra alapozva, egyéni sajátosságokat nem figyelve mutatják be, általában valamilyen valószínűtlenül rendkívüli fogyást helyezve a középpontba, amely a valóságban egészségtelen is lehet.

Az NMHH szerint ezért rendkívül fontos lenne felhívni az olvasók figyelmét arra, hogy a bulvármagazinokban olvasható diéták nem személyre szabottak, sokszor nem áll mögöttük szakemberi ajánlás sem, így akár egészségtelenek és veszélyesek is lehetnek. A diéta megválasztása előtt fontos a háziorvossal, dietetikussal való egyeztetés, hogy az olvasók a lehető legkevesebb kockázattal szabaduljanak meg a nem kívánt kilóktól.

Összességében tehát elmondható, hogy nincs könnyű dolga azoknak a nőknek, akik ezekből a magazinokból tájékozódnak, hiszen azok nem a valóságot tükrözik a női testképről. A cikkek főszereplői nagyrészt hírességek, akik az átlagosnál vékonyabbak, szebbek és elégedettebbek önmagukkal.

Az ilyen tartalmak fogyasztása hosszú távon negatív hatással lehet a női olvasók önértékelésére, önbecsülésére.

Vezetőkép: Freepik.com