Csendes utcák, kísértetvárosok – Ukrajna egyre inkább elnéptelenedik
Oroszország ukrajnai háborúját elnéptelenedési háborúnak szánja? A keleti szomszédunkat a háború miatt elhagyók brutálisan magas száma talán már nem is visszafordítható válságba taszítja.
Harkiv egyik magas lakóépületét ért halálos rakétacsapás helyszínén végzett takarítási munkálatokat felügyelve komor képet vázolt fel Oroszország hasonló támadásainak céljairól Ihor Terekhov, a város polgármestere a csmonitor.com tudósítójának.
„Ez állami terrorizmus, amelynek célja, hogy elijessze a lakosokat, és elviselhetetlenné tegye az itteni életet”
– mondta és hozzátette:
„Az oroszok ártatlan embereket ölnek, de fő céljuk az, hogy kiürítsék az életet a városunkból”.
A cikkben emlékeztettek arra, hogy az ukrajnai demográfiai válság már három évtizede tart, s ezt a folyamatot most felgyorsította a háború.
Mivel a lakosság száma kevesebb mint három év alatt mintegy 8 millió fővel – közel negyedével – csökkent, Ukrajna nagy részén gyakori az elhagyott lakóházak, a csendes sugárutak, vagy éppen a gyermektelen játszóterek hátborzongató látványa – mutattak rá.
Amikor Ukrajna 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után elnyerte függetlenségét, lakossága 52 millió fő volt. 2014-re, amikor Oroszország elfoglalta és annektálta a Krímet, és először szállt meg több kelet-ukrajnai tartományt, ez a szám 45 millióra esett. Mostanra a széles körű kivándorlás, a születési ráta zuhanása, valamint a három éve tartó háború polgári és katonai áldozatai miatt Ukrajna lakossága 35 millióra csökkent – jelentette az ENSZ tavaly év végén.
A demográfusok és politológusok jelenleg vitatkoznak azon, hogy az orosz hadművelet mennyiben tekinthető elnéptelenedési háborúnak, illetve, hogy mik lehetnek a céljai Vlagyimir Putyinnak. Egyes vélemények szerint az orosz elnök az Oroszország határai mentén élő „ellenséges” népességből származó fenyegetettséget akarja megszüntetni azáltal, hogy voltaképpen kiüríti ezeket a területeket, és egyfajta ütközőzónát hoz létre – írták.
Ettől eltérő nézetek szerint Oroszország a 21. század első olyan népességközpontú háborúját vívja, amelyben az emberek hadizsákmánynak számítanak. A győzelem érdekében olyan területeket annektálnak, amelyeken több millió orosz ajkú ember él. Ukrán gyerekek ezreit hurcolják el, hogy oroszként nőjenek fel – tették hozzá.
Abban azonban gyakorlatilag minden szakértő egyetért, hogy a nagymértékű elnéptelenedés jócskán beárnyékolja Ukrajna gazdasági kilátásait a jövőre nézve.
Ráadásul az ukrán tisztviselők a pusztító háború elhúzódása miatt nemzeti mentális egészségügyi válságról is beszámolnak. „Nem vagyok pszichológiai szakértő” – mondta Borisz Krimer, az Ukrán Tudományos Akadémia vezető demográfusa Kijevben –
»de ha a kevés megmaradt emberek egyike egy üres házakkal és utcákkal teli faluban, vagy az utolsó család valamely tagjaként él egy hajdan élénk környéken, annak ezt természetesen nehéz megemésztenie«.
Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában és az ukrán szellemi élet egyik központjában a népességszám csökkenése szemmel látható. A település rendkívül közel esik az orosz határhoz, e körülmény pedig különösen sebezhetővé teszi a polgári infrastruktúrára mért véletlenszerű csapások – vagy az elnéptelenedési háború – tekintetében.
„2022 óta hat vagy hét hullámban változott a lakosság száma, rengeteg ember távozott, majd jött vissza, ismét elment és jött vissza újra” – mondta Maxim Rosenfeld, harkivi építész, történész és városfejlesztési stratéga.
Megjegyezte, hogy Harkiv lakossága a 2022 eleji több mint 1,5 millióról kevesebb mint 300 ezer főre zuhant az inváziót követő néhány hónapon belül. Rosenfeld szerint sok helybéli visszatérése (és az, hogy a város több ezer embert fogadott be a környező régiókból) ugyan felfelé mozdította a lakosság számát, de ez mégsem hozta helyre a város „érzelmi egészségét” és morálját.
„Harkiv nem olyan üres város már, mint 2022 tavaszán volt, de folyton az az ember érzése, hogy nincs meg benne a kellő mozgás, aktivitás” – mondta, és hozzátette, hogy az emberek beletörődtek a települést továbbra is érő véletlenszerű csapásokba.
Vezetőkép: Rendőr egy megrongált lakóház előtt Harkivban 2024. május 22-én, miután orosz bombatámadás érte a kelet-ukrajnai várost. Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov
