„A Herbert Kickl vezette Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszerűsége egyre csak nőtt az elmúlt hetekben, hónapokban, és már súrolja a 36 százalékot, ami szinte már meghaladja a mindenkori legmagasabb támogatottságuk mértékét” – mondta a Vasárnap.hu-nak nyilatkozva Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője.

A szakember hozzátette: ezzel szemben az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a szociáldemokraták (SPÖ) beragadtak 20 százalék körül, míg a másik két párt 8-9 százalékon (Zöldek), illetve 10-11 százalékon (NEOS) áll.

Dobrowiecki Péter kifejtette: az ÖVP két dolgot tehetett azok után, hogy kútba estek a koalíciós tárgyalásai a szociáldemokratákkal és a liberális NEOS-szal. Hagyhatták volna úgy alakulni a dolgokat, hogy megismételt választások legyenek Ausztriában, de ezzel – a fenti számok miatt – nem jártak volna jól, így „inkább egy új pártelnököt megnevezve (Christian Stocker), és Nehammer kancellár és pártelnök lemondását követően belementek abba, hogy történetük során először kisebbik koalíciós társként kormányozzanak az FPÖ-vel”.

Ez tehát a várható forgatókönyv jelenleg Ausztriában.

Zsákutcába torkolltak az FPÖ-t kizáró koalíciós tárgyalások, az osztrák államfő hétfőn kénytelen lesz a Szabadság Pártot megbízni a kormányalakítással

Dobrowiecki Péter kifejezte, hogy

„Nehammer volt az arca az ÖVP azon, inkább centrista irányzatának, amely azt képviselte, hogy a Herbert Kickl vezette FPÖ-vel nem folytatnak koalíciós tárgyalásokat, nem kormányoznak közösen”,

ezért nem meglepő a távozása.

A kutatási vezető szerint „az a sebesség, amibe most az osztrák belpolitika kapcsolt, azt mutatja, hogy minden bizonnyal, tanulva az elmúlt hónapok eseményeiből, viszonylag gyorsan próbálnak egy új koalíciós kormányt tető alá hozni, és megállapodni arról, hogy ki lesz Ausztria új kancellárja”.

A kancellárt pedig jó eséllyel az ilyen magasságokba még soha nem jutó, az európai Patrióták pártcsaládjába tartozó, Herbert Kickl fémjelezte Szabadságpárt adhatja. Van der Bellen államfő a napokban éppen őt kérte fel, hogy kezdje meg a koalíciós tárgyalásokat az Osztrák Néppárttal.

Dobrowiecki Péter szerint a két jobboldali tömörülés, az Osztrák Szabadságpárt és az Osztrák Néppárt között nincsenek olyan hatalmas ellentétek, mint amelyek az ÖVP és az SPÖ között feszülnek például az államháztartás finanszírozásával kapcsolatban, továbbá az osztrák gazdaságot felélénkítő intézkedések, vagy akár a belbiztonság és a migrációs politika területén.

„Ausztriában per pillanat a legfontosabb kérdések egyrészt a gazdaság, a gazdasági recesszió elkerülése és a gazdaság felpörgetése, másrészt pedig a belbiztonság. Ezen a két területen az ÖVP és az FPÖ nem teljes mértékben, de nagy-nagy átfedésekkel gondolkodik”

– hangsúlyozta.

„Ami kérdés, hogy például az Európai Unión belüli politizálás jövőjét hogyan látja a két párt. A Szabadságpárt a Patrióták európai parlamenti frakciójában foglal helyet, az ÖVP az Európai Néppártban, és míg az FPÖ folytatólagosan európai közösségről beszél, addig az ÖVP Európai Unióról. Az EU esetleges további integrációját például az FPÖ minden bizonnyal elutasítja, míg az ÖVP esetlegesen támogatná” – jegyezte meg.

Tekintsünk azonban eggyel még nyugatabbra! Németországban előrehozott választást tartanak hamarosan. Vajon ott is a jobboldali pártok nyerik el a szavazók nagyobb részének bizalmát?

Dobrowiecki Péter e kérdésünkre válaszolva kitért arra, hogy a német nyelvű európai országok „a megszokott mértéknél jobban figyelik egymás belpolitikai eseményeit, főleg a határ menti térségekben”, de nem gondolja azt, hogy például az egyértelműen jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) támogatottságát befolyásolná az, hogy az FPÖ kormányra kerül Ausztriában.

„Nem szabad elfelejteni, hogy az FPÖ már volt kormányon, ami az AfD esetében tabutémának számít Németországban a többi párt által definiált, úgynevezett politikai tűzfal szellemében”

– mondta.

Kifejtette, hogy az AfD-vel egy német párt sem kíván kormányzati szinten együttműködni, sem országos, sem tartományi szinten.

„Ez a tűzfal azért az elmúlt években, hónapokban kicsit repedezett, hiszen az AfD kelet-németországi tartományi választásokat követően olyan erős pozícióba került, hogy már-már megkerülhetetlenné vált. Még ha ellenzékben vannak, akkor is. Például az ellenzéki AfD-képviselők szavazatai is kellettek ahhoz, hogy némely kelet-németországi új tartományi kormány letehesse az esküt”

– mutatott rá.

„Az biztos, hogy azt a tematizálást, azt a feltételezést, mely szerint »szélsőjobboldali« párt csak ellenzékben jó, csak ellenzékből tud kritikával illetni más pártokat, és ezáltal megerősödni, az FPÖ esetleges kormányzása negálni tudná, és ez adna egyfajta tágabb értelemben vett plusz legitimációt az AfD számára” – mondta Dobrowiecki Péter, aki szerint ugyanakkor „az AfD sokkal karakánabb kijelentéseket tett az európai uniós és alapvetően az európai politika kapcsán, mint tette azt az Osztrák Szabadságpárt. Az FPÖ nem szokta hangoztatni a NATO-ból, illetve az EU-ból való kilépés szándékát. Az AfD az idei február végén esedékes Bundestag választásokra készített új választói programjában viszont konkrétan kimondja, hogy Németország NATO tagságát fel szeretnék adni, illetve az Európai Unió helyett egy másfajta európai együttműködési formátumot képzelne el. Úgyhogy azért az AfD és az FPÖ között nem szabad túl szoros összefüggési szálakat keresni” – fogalmazott a Vasárnapnak nyilatkozva az MCC Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.

Kulcsfontosságú fordulat Európában

Az európai migrációs politikában az utóbbi két évben jelentősen eltolódtak a hatalmi viszonyok, melynek következménye, hogy korábban elképzelhetetlennek tűnő álláspontok ma már szalonképesek és fokozatosan beépülnek a gyakorlati politikában – minderről a Die Welt nyomtatott kiadásában jelent meg részletes elemzés. A három szerző által készített összeállítás szerint ebben Magyarország, Ausztria, Dánia és Hollandia jár az élen. A cikkben hangsúlyozzák: „míg a magyar kormány ellen támadást indítottak Brüsszelben, addig a másik három ország komoly nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, valamint a két kulcsállamra, Németországra és Franciaországra a migráció ügyében”.

Emlékezetes: Orbán Viktor még októberben írt arról közösségi oldalán, hogy „egyetlen modell működött eddig az illegális migrációval szemben, ez a magyar modell”. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott:

„Lázadás van az Európai Unióban a migráció ellen. A migrációs paktum nem megoldás, hanem maga a probléma. Egyetlen modell működött eddig az illegális migrációval szemben, ez a magyar modell. Senkit sem szabad beengedni anélkül, hogy az ő egyedi ügyében döntés született volna. Várakozni kívül kell. Minden más megoldás hatástalan.”

Az Európai Unióban azonban másként gondolják és már fenyegetik Ausztriát, amiért a magyar utat választaná – írja a Handelsblatt online portál. A szélsőségesen magyarellenes Daniel Freund arra figyelmeztette az osztrákokat, hogy elveszítik az uniós forrásokat, ha ugyanazt a szuverenista politikát folytatják, amit Orbán Viktor.

Vezetőkép: Alexander van der Bellen osztrák államfő fogadja Herbert Kicklt, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét Bécsben 2025. január 6-án, két nappal azt követően, hogy Karl Nehammer kancellár, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke bejelentette lemondását. Fotó: MTI/EPA/Max Slovencik