Elhunyt Jimmy Carter, aki visszaadta a Szent Koronát Magyarország népének
Az USA 39. elnöke 100 évet élt
Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39. elnöke, 2024. december 29-én, 100 éves korában hunyt el. Halálát a Carter Center jelentette be, amely szerint Carter békésen, családja körében távozott el otthonában, a Georgia állambeli Plainsben.
„Apám hős volt, nem csak számomra, hanem mindenki számára, aki hisz a békében, az emberi jogokban és az önzetlen szeretetben” – írta a fia, Chip Carter közleményében.
Carter elnöksége 1977-től 1981-ig tartott, és ő volt a leghosszabb életű amerikai elnök, nevéhez számos fontos külpolitikai esemény fűződik, így például a Camp David-i békemegállapodás, amelyet Anwar Sadat egyiptomi elnök és Menachem Begin izraeli miniszterelnök között közvetített. Carter a hírnevével ellentétben sokáig nem kapta meg a megfelelő elismerést politikai pályafutása alatt, de később a Nobel-békedíjat is elnyerte 2002-ben, amelyet az emberi jogok és a béke iránti elkötelezettségéért kapott.
Carter az utolsó években súlyos egészségügyi problémákkal küzdött, a melanoma bőrrák áttéteket képezett az agyában és a májában. 2023 februárjában bejelentette, hogy hospice-ellátásban részesül és hátralévő idejét otthonában töltötte. Felesége, Rosalynn Carter, aki 77 évig volt mellette, tavaly novemberben hunyt el.
A Szent Korona visszaadása
A Szent Koronát az Egyesült Államok 1945 óta őrizte, miután a második világháború végén a szövetségesek elfoglalták Magyarországot. Az amerikai kormány sokáig nem adta vissza, mivel politikai okokból aggódtak a magyar kommunista rezsim reakciója miatt. 1977-ben Carter elnök döntött a korona visszaadásáról. Ezt több tényező befolyásolta, köztük a magyar nép iránti tisztelet és a helsinki egyezmény keretein belül megvalósuló emberi jogi előrelépések. Carter úgy érezte, hogy a korona visszaadása javíthatja az amerikai-magyar kapcsolatokat, valamint hangsúlyozta, hogy azt nem a magyar államnak, hanem a magyar népnek adják vissza.
A Szent Korona visszaszolgáltatása Magyarországnak 1978. január 6-án fontos esemény volt, amely számos szimbolikus és politikai jelentőséggel bírt.
- A Szent Korona nem csupán egy koronázási jelvény, hanem a magyar államiság és nemzeti identitás szimbóluma is. A korona visszaadása erősítette a magyar nép összetartozását és hitét a jövőbeni politikai változásokban, különösen a kommunista rendszer alatt.
- A magyar alkotmányos hagyományok szerint a Szent Korona a király nélküli királyság virtuális államfője volt, így a korona visszaszolgáltatása jogi és politikai szempontból is fontos lépés volt a magyar államiság helyreállítása felé.
Végül 1978. január 6-án került sor a Szent Korona hivatalos átadására. Az amerikai fél kérte, hogy Kádár János ne legyen jelen az ünnepségen, ami szimbolikus üzenetet hordozott arról, hogy a korona nem a kommunista rezsim legitimációját szolgálja.
Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39. elnöke számos emlékezetes beszédet tartott, amelyek jelentős hatással voltak a közéleti diskurzusra és a politikai gondolkodásra. Ezek gyakran a humanitás, a demokrácia és az emberi jogok védelméről szóltak, tükrözve Carter elkötelezettségét ezek iránt.
Nobel-beszéd (2002)
Carter 2002-ben kapta meg a Nobel Béke-díjat, amelyet az emberi jogok és a demokrácia előmozdításáért végzett munkájáért ítéltek oda neki. A díj átvételekor elmondott beszédében hangsúlyozta a béke fontosságát és azt, hogy a világban élő emberek közötti egyenlőség és méltóság megőrzése elengedhetetlen. Kiemelte, hogy a béke nem csupán háborúk hiányát jelenti, hanem aktív munkát igényel a konfliktusok megelőzése érdekében.
Az emberi jogokról (1986)
Carter 1986-ban tartott beszédében az emberi jogok védelmére összpontosított. Kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell vállalnia a világban az emberi jogok előmozdításában, és arra figyelmeztetett, hogy a demokrácia védelme nemcsak politikai feladat, hanem morális kötelezettség is.
Beszéd a Habitat for Humanity-nél
Carter aktívan részt vett a Habitat for Humanity programban, amelynek keretében több alkalommal is tartott beszédeket. Ezekben hangsúlyozta az otthonhoz való hozzáférés fontosságát és azt, hogy minden ember megérdemli a biztonságos és egészséges lakhatást. Gyakran említette saját tapasztalatait is, amikor önkéntesként dolgozott a szervezet keretein belül. Ezek nemcsak inspirálóak voltak, hanem hozzájárultak ahhoz is, hogy az emberek figyelmet fordítsanak olyan fontos társadalmi kérdésekre, mint az emberi jogok védelme, a szegénység csökkentése és a globális béke előmozdítása. Őszinte és közvetlen stílusa révén sokakat motivált arra, hogy aktívan részt vegyenek közösségi és politikai tevékenységekben.
Közel-Kelet és a Camp David-i egyezmény
Carter legnagyobb külpolitikai sikere a Camp David-i egyezmény volt, amely 1978-ban jött létre Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menáhém Begin izraeli miniszterelnök között. Ez az egyezmény véget vetett a két ország közötti háborús állapotnak, és Nobel-békedíjat hozott mindkét vezető számára. Carter közvetítő szerepe jelentős lépés volt a közel-keleti béke előmozdításában. Elnöksége alatt írták alá a SALT II megállapodást is, amely célja a nukleáris fegyverek számának korlátozása volt a Szovjetunióval. Bár a Kongresszus soha nem ratifikálta ezt az egyezményt, Carter kitartott amellett, hogy annak feltételeit mindkét fél tiszteletben tartja Azonban a szovjet afganisztáni invázió 1979 végén megakasztotta ezt a folyamatot, és új irányt adott az amerikai külpolitikának.
Carter-doktrína
A Carter-doktrína, amelyet Jimmy Carter elnök 1980 januárjában hirdetett meg, jelentős hatással volt a Perzsa-öböl geopolitikai helyzetére és az Egyesült Államok külpolitikájára. Az elv lényege, hogy az Egyesült Államok minden, a Perzsa-öböl birtoklására tett külső kísérletet saját létfontosságú érdekei ellen irányuló támadásnak tekintett, és szükség esetén katonai erővel válaszolna. A Carter-doktrína bevezetése után az Egyesült Államok katonai jelenléte a Perzsa-öbölben megerősödött. A doktrína célja volt, hogy megakadályozza a Szovjetunió terjeszkedését a térségben, különösen az afgán invázió után. Ennek következtében az Egyesült Államok növelte katonai támogatását a közel-keleti szövetségeseknek, például Szaúd-Arábiának és más öböl menti államoknak.
Politikai következmények
A doktrína politikai következményei is jelentősek voltak. Az iráni túszdráma (1979-1981) alatt Carter népszerűsége csökkent, mivel a túszok kiszabadítása érdekében tett kísérletek kudarcot vallottak. Az események hozzájárultak ahhoz, hogy Ronald Reagan 1980-ban megnyerte az elnökválasztást. A túszdráma és a Carter-doktrína együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyesült Államok külpolitikája a katonai beavatkozás irányába mozduljon el a Perzsa-öbölben.
A Torrijos-Carter szerződés
Jimmy Carter elnöksége alatt, 1977 és 1981 között, a Panama-csatorna visszaadására vonatkozó megállapodás kulcsfontosságú lépéseket tartalmazott, amelyek jelentős hatással voltak az Egyesült Államok és Panama közötti kapcsolatokra. Carter külpolitikája és a Panama-csatorna visszaadására vonatkozó megállapodás fontos mérföldkő volt az Egyesült Államok latin-amerikai politikájában. A szerződés nemcsak Panama szuverenitását erősítette meg, hanem hozzájárult az amerikai-közép-amerikai kapcsolatok javulásához is, bár számos politikai kihívással kellett szembenéznie mindkét országban.
Energia- és gazdasági hatások
A második olajválság (1979) következtében az energiahordozók árai drasztikusan megemelkedtek, ami gazdasági nehézségeket okozott az Egyesült Államokban. A Carter-doktrína célja volt az energiaforrások védelme is, mivel a Perzsa-öböl kulcsfontosságú olajtermelő régió volt. A magas energiaárak és infláció miatt a Carter-adminisztráció népszerűsége tovább csökkent A Carter-doktrína tehát nemcsak katonai szempontból formálta meg az Egyesült Államok politikáját a Perzsa-öbölben, hanem gazdasági és politikai következményekkel is járt. A doktrína öröksége tovább él a későbbi amerikai külpolitikai döntésekben, különösen a Közel-Keleten zajló konfliktusok kezelése során.
A világ számos pontján tisztelegnek emléke előtt; az Empire State Building amerikai zászló színeiben világít majd emlékére
Halála után számos politikai és közéleti személyiség fejezte ki részvételét. Bill Clinton volt elnök és felesége, Hillary Clinton közleményükben méltatták Carter életét és munkásságát.
George W. Bush, korábbi elnök: Bush és felesége részvétüket fejezték ki a Carter családnak, méltatva Carter polgárjogok iránti elkötelezettségét és a béke előmozdításáért végzett munkáját
Emmanuel Macron, francia elnök: Macron hangsúlyozta Carter életének célját, amely a legkiszolgáltatottabbak jogainak védelme és a béke előmozdítása volt. Franciaország őszinte gondolatait küldte az amerikai népnek és Carter családjának
Donald Trump:
Azok a kihívások, amelyekkel Jimmy elnökként volt kénytelen szembesülni, országunk számára sorsdöntő időben merültek fel, és minden tőle telhetőt megtett, hogy jobbá tegye az amerikaiak életét. Ezért mindannyian hálával tartozunk neki”
– hangsúlyozta Donald Trump megválasztott republikánus párti elnök.
Joe Biden hivatalos állami temetést rendelt el Jimmy Carter tiszteletére.
Így búcsúzott Orbán Viktor Jimmy Cartertől
A magyar kormányfő X-oldalán közzétett bejegyzésében emlékezett meg az Egyesült Államok 39. elnökéről.
Jimmy Carter elnök emlékét mindig ápolják Magyarországon. Azzal, hogy a 70-es évek végén visszaadta a Szent Koronát Magyarország népének, reményt adott a szabadságszerető magyaroknak egy reménytelen időben. Szeretném kifejezni legmélyebb részvétemet a Carter családnak és az amerikai népnek
– írta bejegyzésében Orbán Viktor.
Vezetőkép: MTI/EPA Fotó: Erik S. Lesser
