Bezzegrománia koalíciós káoszából győztesen került ki az RMDSZ

Bizalmat szavazott a kétkamarás román parlament hétfői együttes ülésén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével megalakult, Marcel Ciolacu (PSD) vezette koalíciós kormánynak. Most már bátran kijelenthető, hogy a göröngyös román belpolitika egyik fő nyertese az erdélyi magyar párt, pedig az események mélypontján még Székelyföld második Trianonjától kellett tartani.

Mint arról korábban több cikkben is beszámoltunk, aggodalommal volt terhes Románia választási csúcséve az erdélyi magyarság számára, 2024-ben ugyanis egymást követte az EP-választás, a helyhatósági és parlamenti, valamint az elnökválasztás. Az uniós szavazás kapcsán az olyan szélsőséges román pártok előretörésétől kellett tartani, mint az AUR és a SOS Romania; a végül elkaszált elnökválasztás első fordulóját egy Vasgárda örökségével szimpatizáló TikTok-influenszer, Călin Georgescu nyerte meg; a helyhatósági választások tétje pedig annak a román parlament előtt fekvő közigazgatási reformtervnek az elfogadása volt, amely révén vészesen lecsökkent volna a székelyföldi magyarság önrendelkezése.

A schengeni csatlakozás épp időben hozta helyzetbe az RMDSZ-t

Fontos megemlíteni, hogy ezenközben a magyarországi diplomácia is intenzíven dolgozott, ennek is volt köszönhető, hogy a magyar uniós elnökség alatt Ausztria is beadta végül a derekát, és nem gátolta tovább Bulgária és Románia schengeni csatlakozását. A siker természetesen kihatással volt a román-magyar és az erdélyi magyar-román kapcsolatokra is. Nemhiába firtattuk a Magyar Állandó Értekezletet követő sajtótájékoztatón a kérdést, miért támogatja hazánk Románia schengeni csatlakozását, miközben az USR éppen Székelyföld második Trianonját készíti elő, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy reagált, hazánknak meg kell bíznia az erdélyi magyar politikusok éleslátásában. Mint fogalmazott,

ha az erdélyi politikusok egyöntetűen azt mondják, hogy a csatlakozás előnyös lesz az erdélyi magyarság számára, akkor a magyar kormánynak ezt el kell fogadnia.

Ugyanakkor nyomatékosította azt is, nem véletlen az sem, hogy az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor társaságában érkezett Marcel Ciolacu román miniszterelnök Budapestre, hogy Orbán Viktorral a schengeni csatlakozásról tárgyaljon.

Bíztató kezdetként visszavonták a magyarellenes törvényjavaslatot

Az elképzelés helyessége beigazolódott, hiszen decemberben az RMDSZ már részt vett a román kormányalakító pártok nagykoalíciós tárgyalásain, amelyet akkor Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter portálunknak úgy kommentált, elismerés illeti az erdélyi magyar választókat és az RMDSZ aktivitását, hiszen

annak a választási eredménynek, amelyet az RMDSZ elért, annak a közel 600 ezer szavazatnak, amit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség december 1-jén megkapott, a közvetlen következménye, hogy a magyarellenes közigazgatási átalakítási tervek lekerültek az asztalról.

A kancelláriaminiszter arra utalt, hogy a közigazgatási reformot előterjesztő USR, mint a nagykoalíciós tárgyalások egyik résztvevője, jó diplomáciai érzékkel visszavonta magyarellenes törvénymódosítási javaslatát. Utóbb igazat kell adnunk Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó asszonynak, aki portálunknak adott interjújában arról beszélt, az USR reformterve a szélsőséges érzelmeket tápláló román válaszókat megszólító kampányfogás csupán. Mint fogalmazott,

a javaslat nemzetközi szabályokba ütközik, amelyek tiltanak minden olyan intézkedést, amely a kisebbségek asszimilációját felgyorsítja.

Akadozó koalíciós tárgyalások

Az elmúlt hetekben az úgynevezett „Európa-barát” bukaresti kormánykoalíció megalakítására készülő pártok súlyos vitáktól övezett egyeztetéseket folytattak, mert láthatóan csak a szélsőséges román pártok hatalmon kívül tartásában volt meg az egység közöttük. Komoly fennakadást okozott az USR kilencpontos ultimátuma, a magát jobbközépként aposztrofáló párt ugyanis távolmaradását jelezte a tárgyalóasztaltól, amíg követelései a kormányprogramnak nem lesznek részei. Ugyanakkor a román média úgy értelmezte az USR lépését, hogy tulajdonképpen a párt saját ellenzékbe vonulását készítette elő, hiszen a többi koalíciós pártnak – az eddig kormányzó szocialista PSD-nek, a liberális PNL-nek, RMDSZ – nek és a (nem magyar) kisebbségi frakciónak – az USR nélkül is megvan az 56 százalékos többsége.

A helyzetet bonyolította, hogy a román alkotmánybíróság időközben hatálytalanította az elnökválasztás első fordulóját, külföldi befolyásolásra hivatkozva, bár ennek köze lehetett a forduló győztesének, a szélsőséges Călin Georgescunak a személyéhez is. Mindenesetre a döntésnek köszönhetően maradhatott hatalmon Klaus Iohannis, aki így elnöki minőségében kérhette fel kormánylakításra a nem szélsőséges pártokat. 

A szociáldemokraták meghátrálnak

Az USR ultimátumára reagálva az eddig kormányon lévő PSD bejelentette: készek kilépni a koalícióból, ugyanakkor hajlandóak megszavazni egy jobboldali kormányt. Nevezhetnénk mindezt józan döntésnek a szociáldemokraták részéről arra válaszul, hogy Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke az ultimátum mögötti legfőbb indokként azt hangsúlyozta, hogy a többi koalíciós partner nem értette meg a választók üzenetét és semmilyen változást nem akar, azaz többek közt hatalmon hagyná a szociáldemokratákat. Ciolacu, a PSD elnöke a távolmaradást indokolva arról beszélt, számára világos, hogy a választók azért büntették a hagyományos politikai pártokat a szélsőségesek javára, mert azok fontosabbnak tartják az egymással folyatott csatározásaikat, mint a románok gondjait. A többi párt által szélsőségesnek tartott erők előretörésére, az európai partnerek és nemzetközi pénzintézetek aggodalmára utalva hozzátette:

a PSD megértette, milyen súlyos helyzetbe került az ország, ezért minden korábbi sérelmet félretéve lépéseket tett egy nagykoalíció létrehozására, amelyben minden Európa-barát párt részt vesz.

Ugyanakkor utalva az USR-re hozzátette,

nem lehet semmilyen konkrétummal megállapodást kötni olyan állítólagos partnerekkel, akik „undorodva” ülnek tárgyalóasztalhoz, ezért a PSD méltósággal távozik a tárgyalóasztaltól, ugyanakkor nem menekülve a felelősség elől kész megszavazni a parlamentben egy jobboldali kisebbségi kormányt.

Fontos persze megjegyezni, Elena Lasconi, az USR elnöke jogos sértődöttséggel ülhetett le a tárgyalóasztalhoz, mivel elnökjelöltként ő is bekerült másodikként a végül alkotmánybírósági döntéssel hatálytalanított elnökválasztás második fordulójába. Nem is véletlen, hogy az USR szóvivője a szociáldemokraták döntését úgy értékelte, a PSD a jelenlegi „költségvetési katasztrófa” közepette megfutamodik a kormányzás felelőssége elől, és miután adósságba verte az országot, a GDP 9 százalékát közelítő deficitet idézett elő, „fogja a játékait és távozik”, másokra hagyva a „kifizetetlen számlák” rendezését.

„Tegyék a lábukat egy lavór hideg vízbe”

Az elakadt kormánykoalíciós tárgyalások folytatását kérve Kelemen Hunor azt emelte ki, az RMDSZ álláspontja szerint Romániának egy parlamenti többséggel rendelkező kormányra van szüksége, ezért kérte a feleket, köztük az USR-t is, hogy üljenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és lehetőleg még az év végéig állapodjanak meg. Mint karcosan fogalmazott,

nagyon nehéz és kemény koalíciós tárgyalások zajlanak ezekben a napokban, ahol nem mindig közeledtek az álláspontok, de ez nem jelentheti azt, hogy mindent sutba vágunk, és felállunk az asztaltól. Arra kértem ma azokat, akik valóban felelősséget éreznek a társadalom és az ország sorsáért, hogy higgadjanak le, tegyék a lábukat egy lavór hideg vízbe, és józanodjanak ki! A képlet egyszerű: vagy Románia és a polgárok nyernek, vagy a szélsőséges magyarellenes erők.

A koalíciós vita lezárása érdekében az ingó székű Klaus Iohannis államfő végül múlt vasárnap hívta egyeztetni a kormányalakításról a december elsején megválasztott új parlamentben képviselethez jutott pártokat. A szélsőségesek nem vettek részt az egyeztetésen, mivel nem ismerik el Románia legitim elnökeként Iohannist, szerintük ugyanis lejárt a megbízatása és egy „államcsíny” nyomán maradt az elnöki palotában, miután az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás eredményét. Az USR bár koalíción kívüli pártként részt vett a megbeszélésen, szintén Iohannis lemondását követelte. A román államfő ugyanakkor bejelentette, hétfőn kész kormányalakítási megbízást adni a koalíció miniszterelnök-jelöltjének Marcel Ciolacunak.

Két stratégiai tárcát is bezsebelt az RMDSZ

Ebből a belpolitikai zűrzavarból került ki végül győztesen az RMDSZ, amely két, ráadásul igen fontos tárcát vihet az új román kormányban. A koalíciós tárgyalások eredményeként ugyanis az RMDSZ történetében először a párt adja a pénzügyminisztert Tánczos Barna személyében – egyben miniszterelnök-helyettes is lesz -, Cseke Attila pedig a fejlesztési minisztériumot irányíthatja majd. Kelemen Hunor a sikeres tárgyalásokat úgy kommentálta,

azért kértük a magyarok támogatását, bizalmát a kampányban, hogy visszavigyük a józan észt a döntéshozatalba, és hogy megvédjük a polgárokat, a magyarokat az előttünk álló veszélyektől.

Mint rámutatott,

az RMDSZ nehéz politikai és pénzügyi, költségvetési helyzetben vállalja a kormányzás felelősségét, és olyan kormányzati munkát kívánnak végezni, amely nemcsak rendbe teszi az ország költségvetését, de ezt adóemelés nélkül akarja megtenni, hogy annak „ne a polgárok fizessék meg az árát”.

Vezetőkép: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nyilatkozik a sajtónak a romániai parlamenti választások eredményváróján Kolozsváron, a szövetség székházában 2024. december 1-jén. Ezen a napon a kétkamarás parlament összetételérõl döntöttek a választópolgárok; vezetőkép: MTI/Kiss Gábor