Szent Pál ma a TikTokon térítene – Konferencia a keresztény identitásról a digitális korban
„Hová menne Szent Pál ma téríteni, ha sok emberhez szeretné eljuttatni az örömhír üzenetét?” – Hölvényi György európai parlamenti képviselőnek és a Patrióták Európáért Képviselőcsoportnak köszönhetően valósult meg a „Keresztény identitás a digitális korban” című konferencia, amely alapvetően arra kereste a választ, a kereszténység hogyan viszonyuljon a digitális közösségi terekhez, illetve ahhoz a tényhez, hogy a kapcsolattartás lehetőségei egy eddig lényegében az egyházak által felfedezetlen, helyesebben még nem kiaknázott területre helyeződtek át.
A kérdésben talán legnagyobb személyes tapasztalattal és lelkesültséggel Nyári Attila, a Golgota Keresztény Gyülekezet lelkipásztora, online tartalomkészítő nyilvánult meg előadásában, így beszámolónkban az ő gondolatait idézzük előre. Annál is inkább, mert az Internet és online tartalmak kérdése alapvetően két részre osztja még a keresztény egyházi személyeket, hiszen míg egyesek az elszemélytelenedés veszélyeire figyelmeztetnek, addig mások lehetőségként tekintenek az online közösségi médiára. Nyári Attila a lelkesek táborát erősíti.
Mint előadásában elöljáróban is kiemelte, a közösségi média alkalmas arra, hogy olyan embereket is meg lehessen szólítani, akiket az istentiszteleteken keresztül nem lehet elérni. A lelkész kifejtette, egy felmérés szerint a magyaroknak mintegy 62 százaléka mondja magát vallásosnak, ami szerinte nem rossz arány, ugyanakkor ezeknek csak mintegy 11 százaléka jár el templomba. Mindez azt jelenti,
hogy a magyar társadalom több mint fele olyan lelkileg nyitott ember, akiknek legnagyobb részét ugyanakkor egyházi eseményeken keresztül nem lehet megszólítani.
Egy másik statisztikai adatot említve hangsúlyozta, egy ember átlagosan 2 óra 24 percet tölt a közösségimédia-térben, azért keresztényként azt a súlyos kérdést kell feltenni,
hol vannak az emberek? Hová menne Szent Pál ma téríteni, ha sok emberhez szeretné eljuttatni az örömhír üzenetét?
Hogy mennyire missziós terület az online tér, arra személyes példákat is hozott Nyári Attila, aki a TikTokra föltett rövid, az autójában készített videóinak köszönhetően ma már egy egyre erősödő keresztény közösséget épít.
Említett többek között olyan fiatal lányt, aki a TikTokon kereste annak módját, hogyan lehetne megkeresztelkedni; egy másik esetben egy aggódó nagymama kereste a lelkészt, hogy az unokája keresztény tartalmú videókat néz, de a kérdéseit ő nem tudja megválaszolni; de van, aki traumákból keresi a kiutat, és az online téren keresztül fordul a kereszténység segítő tanácsai felé.
A lelkész kiemelte, pozitívan áll a TikTok adta lehetőségekhez, általánosságban kiemelve, a „mezők megértek az aratásra”, azaz számtalan hívő keresi a kapcsolatot az egyházzal új csatornákon, akiket eszerint itt kell megtanulni megszólítani.
Az online térben kihozhatjuk egymásból a jót is
A félelmek és a lehetőségek közti egyensúlyt leginkább Andrásfalvy János, szalézi szerzetes, a Magyar Szalézi Tartomány tartományfőnöke kereste előadásában, aki Ferenc pápa vonatkozó tanácsait ismertette. Mint Andrásfalvy János kifejtette, a digitális kommunikáció egyik célja, hogy mindent megmutasson, ezért az egyén ennek a szándéknak lényegében a céltáblája is lesz, a mások életébe való szabad betekintés elmossa az emberek közti tiszteletet. Mindez aláássa az emberi méltóságot és megakadályozza a hiteles személyközi kapcsolatok kialakulását.
A szalézi szerzetes ugyanakkor azt is kiemelte, Ferenc pápa szerint
a digitális kommunikáció a remény közvetítésének eszköze is lehet, amely átjárja a kereszténységet.
Ebben az értelemben ebben a térben a keresztény hívők a remény zarándokai, akik erős identitásuk révén nem válnak kiszolgáltatottá más hatalmaknak.
A katolikus álláspont szerint a digitalizáció korában a találkozások helyes kultúrája is kialakítható, amely a jót hozza ki az emberekből. Ezzel kapcsolatban Andrásfalvy János Don Bosco példáját említette, aki az álmok szentje is volt, és
ugyanazt a nagy álmot fogalmazta meg, a kultúrák építő találkozását, amelyre a digitalizáció most lehetőséget teremthet.
A szalézi szerzetes szerint Don Bosco példájából kiindulva lehet a farkasokból szelíd bárány, lehet a közönségből közösség, és épülhet egy keresztény értékeken alapuló új társadalom a fiatalok bevonásával, részvételével.
Mint megjegyezte, ez az új társadalom megvalósulhat akár Európában is, hiszen erős üzenet az Európai Unió zászlójában szereplő tizenkét csillag, amely a Szűzanyát jelképezi, aki a fiatalokat Jézushoz vezeti.
Az algoritmusok polarizálják társadalmunkat
Juan Narbona Cárceles, a Szent Kereszt Pápai Egyetem Intézményi Társadalmi Kommunikáció Karának professzora előadásában arra hívta fel a figyelmet, az Internet egy új civilizációt épít, digitális átalakulás, ugyanakkor
a keresztény hit és az Internet adta lehetőségek egymást kiegészíthetik, segíthetik, erkölcsi iránymutatásként emberiesség fennmaradása érdekében.
Annak igazolására, hogy a keresztény értékek átadhatóak egy nagyon vegyes összetételű közegben is, arra, Juan Narbona Cárceles Róma városának példáját hozta fel. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, fontos azonosítani a veszélyeket, amelyekkel a digitalizáció jár. Ezek közül többek közt kiemelte, hogy a fogyasztói társadalom ma azt sugallja, a profit hajhászása megelőzi az egymás megértésének, fontosságának. Az Interneten tapasztalhatjuk, hogy bizonyos választásaink elválasztanak másoktól, sőt feszültségeket is okozhatnak táborok között ezek az értékvállalások. Hozzáetette,
az algoritmusok ráadásul polarizálják a társadalmat.
Az Interneten kapcsolatos jelenléttel összefüggésben Juan Narbona Cárceles Jeruzsálem példáját említette, ahol az ember felismerte, hogy az ember számít az Isten szemében.
Úgy vélte, az Internet próbára teszi erényeinket, erkölcsiségünket, ezért fontosnak nevezte, hogy az online térben azzal a vággyal hallgassuk meg a másikat, hogy megértsük, ne rögtön vagdalkozni akarjunk. A professzor végezetül elmondta, véleménye szerint az Internet segítheti a kereszténységet, hogy ne maradjon egy morális Noé bárkájában,
hiszen a digitális kor izgalmas kihívás elé állítja az indentitást, ahol ha elmenekülünk a valóság elől, lényegében Isten elől menekülünk.
Ne a technikai eszközeink tematizáljanak bennünket
„A digitalizáció új kihívások, egyúttal új lehetőségek elé állítja a kereszténységet” – mondta Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért Képviselőcsoport tagja a rendezvényen. Hozzátette,
a digitalizáció ma már a Föld szinte összes lakóját közvetlenül, vagy közvetetten érinti, ennek fényében kell kérdésként megfogalmaznunk, illetve válaszokat találnunk arra, hogy ez miképp érinti a keresztény identitást.
Úgy vélte,
a világhálóra minden pillanatban felfoghatatlan mennyiségű tartalom, információ kerül fel. Vannak akiket ez félelemmel tölt el, mások pedig úgy vélik, hogy a digitalizáció jelensége a keresztények számára is egy új, a korábbiaknál is hatékonyabb eszközt jelent.
A KDNP EP- képviselője szerint fontos, hogy ne a technikai eszközeink tematizáljanak minket, hanem mi használjuk ki az eszközeinkben rejlő lehetőségeket.
Vezetőkép: Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért Képviselőcsoport tagja beszédet mond A mi Európánk – A következő generáció, Keresztény identitás a digitális korban című budapesti konferencián 2024. december 13-án.
Fotó: MTI/Soós Lajos