Megszületett a hároméves bérmegállapodás – Ennyit fogunk keresni
Aláírta a kormány és a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal a hároméves bérmegállapodást hétfőn. Az alábbiakban szó szerint közöljük a megállapodás szövegét.
A minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodás pontjai:
1. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (a továbbiakban: VKF) tagjai a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez hároméves bérmegállapodás megkötésével járulnak hozzá annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés eredményeiből a társadalom minél nagyobb része részesülhessen.
2. A VKF tagjai a jelen megállapodás aláírásával – figyelembe véve a gazdaság és a vállalkozások teljesítőképességét – a dinamikus gazdasági növekedésen, a vállalati hatékonyság- és termelékenység-javuláson alapuló béremelkedés megvalósítására törekednek.
3. A VKF tagjai a hároméves bérmegállapodásban elkötelezik magukat a gazdasági versenyképesség javításában, a bérek növelésében, és az ezt célzó programok háromoldalú megtárgyalásában, melynek eredményeként a minimálbér 2027-ben eléri a 2027. évi várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
4. A 3. pontban foglalt cél elérése érdekében a minimálbér emelésére az alábbi ütemezés szerint kerül sor:
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi bruttó összege:
– 2025. január 1. napjától 9 %-os emeléssel 290.800,- Ft,
– 2026. január 1. napjától 13 %-os emeléssel 328.600,- Ft,
– 2027. január 1. napjától 14 %-os emeléssel 374.600,- Ft.
5. A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére megállapított garantált bérminimum 2025. január 1. napjától 7%-os emeléssel 348.800,- Ft.
6. A VKF tagjai megállapodnak abban, hogy a 2026. és 2027. évben a garantált bérminimum emelésének mértékét az infláció, valamint a termelékenység tényadatainak figyelembe vételével határozzák meg.
7. A VKF tagjai a munkavállalók jövedelmi pozícióinak megtartása, illetve javítása érdekében a munkáltatókat arra ösztönzik, hogy az általános béremelések során törekedjenek a keresetek reálértékének növelésére.
8. A VKF tagjai megállapodnak abban, hogy a munkáltató annyi munkavállalója után, ahánynak az alapbére 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszak bármely időpontjában legfeljebb 290.800 Ft volt (részmunkaidős foglalkoztatásban állók esetén a munkaidővel arányosan figyelembe véve),
– 2025. évben a 2025. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó helyett a 2024. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adót,
– 2026. évben a 2026. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó helyett a 2025. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adót,
– 2027. évben a 2027. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó helyett a 2026. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adót fizeti meg (részmunkaidős foglalkoztatásban állók esetén a munkaidővel arányosan figyelembe véve).
9. A VKF tagjai a következő évekre meghatározott minimálbér emelés mértékét az alábbi makrogazdasági mutatók prognózisa figyelembe vételével határozták meg:
Adatok: %
Tárgyév 2025 Tárgyév 2026 Tárgyév 2027
Bruttó átlagkereset 8,7 7,6 7,4
GDP 3,4 4,1 4,3
Infláció 3,2 3 3
10. Amennyiben az egyes mutatók eltéréseinek számtani összege a tárgyév I.-III. negyedévi átlagos tényadatai alapján pozitív vagy negatív irányban meghaladja az egy százalékpontot, a VKF tagjai a 2026-ra, illetve 2027-re vonatkozó minimálbér emelés mértékét újratárgyalják.
11. Amennyiben az előző pontban foglalt tárgyalások során nem születik megállapodás, 2026-ra, illetve 2027-re vonatkozóan a megállapodás 4. pontjában jelzett minimálbér összege az eltérésnek megfelelően módosul.
12. A Kormány, támogatva a megállapodás végrehajtását, vizsgálja a munkaerőköltségek csökkentésének lehetőségét a vállalkozások bérköltség növekedésének enyhítésére.
13. A VKF tagjai megvizsgálják a minimálbérek és a szakmai bérminimumok szabályozásának, gyakorlatának nemzetközi rendszerét, figyelemmel egy ágazati bértarifarendszer hosszabb távon történő kialakításának lehetőségére, amelynek központi elemét képezik az ágazati és a makroszintű kollektív megállapodások.
Vezetőkép: MTI
