A magyarországi levegő és az amerikai választás eredménye jót tett az uniós tárgyalásoknak – véli Bóka János
A következő fél évben kézzelfogható eredményeket kell felmutatni az Európai Unió állam- és kormányfőinek múlt pénteki budapesti informális ülésén elfogadott nyilatkozat alapján – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
Bóka János közlése szerint, „ha ebben sikeresek leszünk és ezen dolgozunk az elnökség hátralevő részében, akkor mondhatjuk, hogy a valódi változás megkezdődött”.
De, ezért nagyon sokat kell tenni, nagyon sok konfliktust kell felvállalni, a magyar Európa-politika azonban ezeknek a konfliktusoknak a felvállalásától sohasem idegenkedett – jelezte.
A miniszter beszámolt arról, hogy az Európai Politikai Közösség (EPC) múlt csütörtöki csúcstalálkozójáról és az EU állam- és kormányfőinek informális üléséről egyaránt rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptak.
Az EPC történetében sikerült nagyon komoly előrelépést tenni az együttműködés intézményesítése felé, az Európai Tanács informális találkozóján elfogadták a budapesti nyilatkozatot, amely kijelöli az EU-nak a legfontosabb teendőket a versenyképesség helyreállítása felé – hangsúlyozta.
Hozzátette: a két csúcstalálkozó nemcsak a magyar diplomáciatörténetben, hanem az európai biztonsági, politikai és gazdasági együttműködés tekintetében is történelmi esemény volt.
Bóka János úgy vélte, a „magyarországi levegő” hatása és az Egyesült Államokban tartott elnökválasztás eredménye nyitott és őszinte légkört, olyan konstruktív beszélgetést tett lehetővé, amely akár csak néhány hónappal ezelőtt is lehetetlen lett volna.
„A magyarországi levegő szabaddá tesz”, Magyarországon a politikai vita olyan nyílt és őszinte, valamennyi álláspont megjeleníthető, érdemben megvitatható, ez Nyugat-Európában már kivételesnek számít, az amerikai elnökválasztás pedig mindenkinek nyilvánvalóvá tette, új korszak kezdődik a globális politikában, és erre az EU-nak is valamilyen módon reagálnia kell – fogalmazott.
A miniszter hangsúlyozta, az igazi munka csak most kezdődik, a gazdasági miniszterek november végén üléseznek Brüsszelben és elfogadnak egy következtetést, amely a budapesti nyilatkozat részletezése és kifejtése lesz.
Emellett a nyilatkozat felhívja a bizottságot számos intézkedés megtételére, ezeket után kell követnie az elnökségnek, de az elnökségnek más prioritásai is vannak, például a bővítés vagy a védelmi politika tekintetében, ezeken tovább dolgoznak – fűzte hozzá Bóka János.
A miniszter kitért arra, hogy a bővítés konszenzusos politikai terület az EU-ban, minden egyes továbblépéshez valamennyi tagállam támogatása kell.
Albánia esetében már értek el sikereket, bíznak abban, hogy Montenegró és Szerbia tekintetében is lesz előrelépés még a magyar elnökség vége előtt, és hasonlóan fontos Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagsága, amely hosszú ideje húzódó folyamat, de személy szerint lát biztató jeleket – jegyezte meg.
Bóka János a soros magyar elnökséget értékelve kiemelte, számos olyan dossziét sikerült lezárniuk, amely több éve volt függőben és mindenki lemondott róla, „de mind a magyar diplomácia, mind a magyar közigazgatás hosszú ideje szisztematikusan készült erre a feladatra”, és rendre megbirkózott a kihívásokkal.
A miniszter az illegális bevándorlásról azt mondta, megérett a tagállami vezetőkben, hogy a külső határok hatékony védelme nélkül nem lehet európai migrációs politikáról beszélni.
A Magyaroroszág déli határain felépített kerítés általánosan bevett eszközzé vált Európa déli és keleti határain is, valódi megoldást azonban annak elérése jelentené, ha csak az léphetne be az EU területére, akinek ehhez joga van, azok pedig, akik jogcím nélkül tartózkodnak Európában, minél hamarabb visszaszállíthatók lennének oda, ahonnan érkeztek, vagy ahonnan származnak – közölte.
Azt mondta, ez jelenleg az Európai Bizottság és az európai és nemzetközi bíróságok részéről is nagyon komoly ellenállásba ütközik, ezért volt nagyon fontos az EPC megbeszélésein felhívni a figyelmet a bírói aktivizmus veszélyére e területen, és politikai megoldásokat keresni erre a kérdésre is.
Bóka János az orosz-ukrán háborúval összefüggésben azt mondta, Európának jelenleg vesztes stratégiája van a konfliktusra, úgy gondolja, hogy megoldása a harctéren van, ugyanazt kell csinálni, amit eddig, csak talán egy kicsit még intenzívebben, még több erőforrást felhasználva.
„A mi megítélésünk szerint itt stratégiaváltásra van szükség, tűzszünetre és érdemi béketárgyalásokra” – mutatott rá, hozzátéve, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját békéjéért és biztonságáért, és érzése szerint Donald Trump adminisztrációja nagyon erőteljesen fel fogja gyorsítani ezt a folyamatot, ezt a gondolkodást.
Bóka János a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is vendége volt, ahol hangsúlyozta, nem várták, hogy a múlt heti budapesti csúcstalálkozók feloldják a konfliktust a magyar kormány és Brüsszel között.
„Itt egy olyan mélyen futó ellentétről van szó, ami az európai integráció lényegéhez kapcsolódik, illetve az EU szuverén tagállamainak ahhoz a jogához, hogy a politikájukat és a nemzeti fejlődés irányát önmaguk határozzák meg” – mutatott rá.
Jelezte, „ezt a konfliktust akármilyen jól szervezett, akármilyen sikeres rendezvényeket teszünk le az asztalra, nem fogja feloldani”.
Bóka János reagált arra is, hogy szélsőbaloldali aktivisták megzavarták Jordan Bardella, a Patrióták Európáért EP-frakció elnökének a brüsszeli Magyar Házban tartott könyvbemutatóját.
Mint mondta, Európában a véleménynyilvánítás szabadsága már nem úgy érvényesül, ahogy kellene, és ahogy egykor érvényesült, nagyon nehéz olyan nyílt és őszinte politikai vitákat folytatni, ami Magyarországon a mindennapi élet részét képezi.
Címlapkép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. szeptember 19-én. Fotó: MTI/Purger Tamás
