Terítéken Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztése az Európai Parlamentben

Csütörtökön jelentette be az Európai Parlament (EP) elnöke, hogy megkapták a magyar hatóságoktól a Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló kérést. A Tisza Párt elnökének esete nem az egyetlen folyamatban lévő ügy egy magyar EP-képviselő ellen. Mint ismert, a II. és III. kerületi bíróság augusztus végén kezdeményezte, hogy Dobrev Klárának, a Demokratikus Koalíció alelnökének a mentelmi jogát is függesszék fel. De hogyan is alakul majd az eljárás?

Polt Péter legfőbb ügyész szeptember végén kezdeményezte, hogy az EP adja ki Magyar mentelmi jogát, miután lopás miatt nyomozás indult a Tisza Párt elnökének júniusi, ötkertes balhéjával kapcsolatban. A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője, Deutsch Tamás aztán közölte, hogy az összes EP-képviselőnek levelet küld az ügyben. Magyar erre bejelentette, hogy rágalmazás miatt feljelenti Deutschot. Napokkal korábban azt ajánlotta a kormánynak, hogy lemond az európai parlamenti mentelmi jogáról, ha Magyarország csatlakozhat az Európai Ügyészséghez.

Attól még, hogy valaki EP-képviselő lett, nem csinálhat büntetlenül azt, amit akar. Az EP kutatószolgálatának 2014-es tanulmánya alapján a mentelmi jog arról szól, hogy biztosítsa az intézmény és a tagjai függetlenségét, amit méltányos egyensúlyban kell tartani mások jogaival, például a törvény előtti egyenlőséggel – írja a Telex. Ezt a függetlenséget biztosítaná a személyes mentelmi joguk. (A szavazásokra és az EP-ben kifejtett véleményükre külön abszolút mentelmi joguk van).

A tanulmány szerint a nemzeti és uniós szabályok határozzák meg, hogy a személyes mentelmi jog mire terjed ki: amikor egy képviselő a hazájában van, ugyanaz a védelem illeti meg, mint amit hazai törvények biztosítanának neki az ottani parlament tagjaként. Ezt az EU egyik alapszerződése mondja ki. Az EU bíróságának egyik ítélete alapján az lenne a cél, hogy valamilyen büntetőüggyel ne gyakorolhassanak nyomást a képviselőre.


Hirdetés

Általános szabály, hogy a mentelmi jog csak addig véd, amíg valaki képviselő: utána még olyan esetekért is vádat emelhetnek ellene, amit a hivatali ideje ).alatt követett el (kivéve, amit az abszolút mentelmi jog véd) – olvasható a tanulmányban.

Manfred Weber a múlt héten megerősítette, hogy Deutsch levelet küldött neki Magyar ügyében, amit meg is kapott. A fideszes delegációvezető nemcsak névre szólóan neki, hanem külön az összes képviselőnek, előtte pedig az EP jogi szakbizottságát vezető Ilhan Kjucsjuknak is írt. Nem véletlenül: a normál eljárás szerint első körben a jogi szakbizottságnak kell véleményt mondania az ügyről.

Roberta Metsola, az EP elnöke is jelezte, hogy az eset csütörtökön ehhez a testülethez került át.

A jogi szakbizottság a csütörtöki bejelentés után már tartott is egy ülést kedden. Az új EP viszont még csak mostanában kerül olyan állapotba a júniusi választások után, hogy érdemi munkát tudjon végezni. Először többek között a vezető tisztségeket kellett szétosztani és megalakítani a bizottságokat.

A jogi ügyekkel foglalkozó testület külön feladatot is kapott az átmenetben: ennek kellett az uniós kvázikormány, az Európai Bizottság leendő tagjait ellenőriznie összeférhetetlenségi szempontból.

A feladatot elhúzta, hogy a jelöltek túlnyomó többségénél további kérdések merültek fel. Épp múlt csütörtökre végeztek, de az eljárások az átmenet és a vizsgálatok közben valószínűleg feltorlódtak -olvasható a Telex cikkében.

Arról nincs szó a tanulmányban, hogy egy képviselő lemondhatna a mentelmi jogáról, ahogy azt Magyar felajánlotta, ha a kormány csatlakozik az uniós ügyészséghez. Arra viszont számos példa van a javaslatokban, hogy a képviselő a meghallgatásán jelezte, nem szeretne élni a mentelmi jogával, így vélhetően erre gondolt a Tisza elnöke. Múlt héten ugyanerre utalhatott Dobrev is, amikor a Hír Tv kérdésére, hogy lemond-e a mentelmi jogáról a rágalmazás miatt ellene indult eljárásban, közölte: büszkén áll a bíróság elé.

Forrás: Telex.hu

'Fel a tetejéhez' gomb