Rétvári Bence: A magyar kormány migrációval kapcsolatos álláspontja 2015 óta változatlan

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a Guarding the Gates of Europe – The Hungarian Approach to Migration (Európa kapuinak őrzése – A migráció magyar megközelítése) című kiadvány bemutatóján jelentette ki: A magyar kormány migrációval kapcsolatos álláspontja 2015 óta változatlan: legfőbb eleme a határok védelme és a menekültkérelmek uniók kívüli elbírálása.

Rétvári Bence a könyvbemutató alkalmából rendezett panelbeszélgetésen hangsúlyozta: az angol nyelvű kötet segít abban, hogy megértsék a magyar migrációs politikát, amelynek adoptálására nagy igény volna Nyugat-Európában is.

Sőt – tette hozzá -, rengetegen osztják a magyar kormány álláspontját és négyszemközt folyamatos dicséretet kap nyugat-európai politikusoktól, akik a nyilvánosság előtt, a nemzetközi és a nem kormányzati szervek (NGO) nyomása alatt a liberális álláspontot hangoztatják.

Közlése szerint a magyar kormány ugyanazt mondja 2015, a migrációs válság kezdete óta: megvédjük a törvényeket és megvédjük a déli határt. Ezzel kapcsolatban kiemelte, bár csaknem egy évtized telt el a migrációs válság kezdete óta, az uniós politikusok még mindig a megoldást keresik a problémára, miközben Magyarország már tíz éve megtalálta a megfelelő választ.

Eközben az emberek – folytatta – új pártok megerősítésével fejezik ki a megoldás iránti igényüket; reményei szerint az európai hatalmi átrendeződés nyomán Európa végre meghallja az emberek véleményét.

Rétvári Bence úgy látja, hogy az európai migrációs paktum gyakorlatilag meghívólevelet jelent a potenciális migránsoknak, hiszen az unión belül kellene felépíteni azt az intézményrendszert, amely fogadja őket, és a kvóták elosztás szerint az elbírálást intéző európai kapacitás egyharmadát, egynegyedét Magyarországon kellene működtetni. Sőt a paktum szerint a tagállamoknak még népszerűsíteniük is kellene a migrációt – mondta.

Az államtitkár hangsúlyozta: nem szabad hagyni, hogy a migránsok a menekültkérelmük idején „szabadon grasszáljanak”, ugyanis az uniós statisztikák szerint a kiutasítási határozatok csupán 10-20 százalékának sikerül érvényt szerezni.

Végül felháborítónak nevezte, hogy az Európai Unió Bírósága 200 millió euróra, vagyis 80 milliárd forintra büntette Magyarországot, mert nem hajtja végre az unió migrációs politikáját.

A bírság igazságtalan, hiszen nekünk kell fizetni azért, mert megvédjük magunkat, miközben nekik kellene fizetni azért, mert megvédjük az Európai Uniót

– fogalmazott Rétvári Bence.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet (MKI) vezetője arról szólt, hogy Brüsszel részéről a magyar határvédelmet, a fizikai és jogi határzárat, valamint a tranzitzónák felállítását is kritika érte. Az új migrációs paktum ugyanakkor, amely a kérelmek határ menti elbírálását írja elő, a tranzitzónákhoz kísértetiesen hasonló intézményrendszer felállítását írja elő.

Példaként említette, hogy Magyarországnak 8 ezer ember befogadására alkalmas intézményt kellene felállítania, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy évente 32 ezer ember kérelmét kellene elbírálnunk, hiszen az elbírálás maximális ideje három hónap.

Vannak jó kerítések, mint a spanyol, a lengyel, vagy a finn, miközben a magyar határkerítés folyamatos támadások célpontja – tette hozzá.

Közölte: miközben a határok védelme az unióban csupán a szavak szintjén működött, az elmúlt időszak terrortámadásai és a bűnözés növekedése hatására változás tapasztalható, és egyre több ország vezet be ellenőrzést.

Sayfo Omar, a MKI kutatásvezetője arról szólt: korábban a nyugat-balkáni útvonalon ellenőrizetlenül zajlott a migráció, az elmúlt év végén a szerb hatóságok szigorú ellenőrzést vezettek be és visszaszállítják a határról az illegális migránsokat. Ennek köszönhetően az idén az előző év hasonló időszakához képest 74 százalékkal csökkent a határsértők száma – fűzte hozzá.

Megjegyezte, mivel a migrációs motiváció okai továbbra is fennállnak, a következő időszakban fokozódhat a migrációs nyomás.

Szólt arról is, hogy a nyugat-európai országok migrációs politikájában változás tapasztalható, hiszen több állam megkezdte a menekültkérelmi eljárások kiszervezését unión kívüli országok területére.

A 123 oldalas, gazdagon illusztrált kiadvány a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kiadásában jelent meg. A szerzői munkát segítette a MKI és a Migrációkutatások Nemzetközi Hálózata.

Címlapkép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszél az árvíz elleni védekezésről tartott sajtótájékoztatón a budapesti Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központban 2024. szeptember 16-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd