Dezinformációs kampány folyik Magyarország ellen
Az esemény megnyitóján Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzője kiemelte: a külföldi sajtóban továbbra is túlsúlyban vannak a magyar kormánnyal szembeni kritikus platformok. Ismertette, kutatásuk során 18 országból összesen 120 nyomtatott és online sajtóterméket, valamint 13 ezer 658 Magyarországról szóló cikket vizsgáltak meg.
Ebből kiderült: 2017-hez képest 2018-ban nőtt a külföldi médiumok érdeklődése Magyarország iránt, ez elsődlegesen a parlamenti választásokra vezethető vissza. A választások mellett jelentős médiafigyelem irányult Magyarországra a Sargentini-jelentés elfogadása, a Stop Soros törvénycsomag jóváhagyása és a Gruveszki-ügy kapcsán is az elmúlt évben.
A külföldi médiakép terén tapasztalható „ellenszél” továbbra is megvan. 2017-hez képest minimális változás érzékelhető csupán: 1%-kal nőtt a pozitív cikkek aránya, míg a negatívaké 1%-kal csökkent, a semleges cikkek aránya stagnált.
A legkritikusabb a német sajtó volt Magyarországgal szemben, rajtuk kívül az izraeli, olasz, francia és a svájci sajtótermékek írtak gyakran negatív éllel hazánkról. A legtöbb pozitív cikk a szerb sajtóban született, a leginkább semleges pedig a cseh sajtó volt, amely a régió országait általában független, elemzői szempontból próbálja meg bemutatni.
Jelentős különbség van a nyugat-európai sajtó és a közép-európai sajtó összehasonlítása tekintetében is. A Nyugattal szemben Magyarországnak cél- és értékvitái vannak, ez azt eredményezi, hogy majdnem minden cikk negatív éllel ír a magyar intézkedésekről. Közép-Európában ehhez képest sokkal pozitívabb a magyarok megítélése.
A külföldi sajtó leggyakrabban Orbán Viktorról ír, rajta kívül „dobogós” még Szijjártó Péter és Kovács Zoltán is. Érdekesség, hogy az ellenzéki politikusokat alig-alig említik meg a Magyarországról szóló cikkekben. Összehasonlításképp: míg a miniszterelnököt a vizsgált cikkek közül majdnem 5000-ben megemlítették, az egyes ellenzéki vezetőkről maximum 70 alkalommal írtak.
A rendezvényen a kutatási eredmények bemutatását követően szólalt fel Kovács Zoltán, aki hangsúlyozta:
„A legtöbb és a legjobb, amit tehetünk az ellenszéllel szemben az az, hogy kitartunk a saját narratívánk mellett. Ennek nincs jobb bizonyítéka, mint az legutóbb három választás eredménye” – fogalmazott.
Kovács Zoltán úgy fogalmazott: ezek a választási eredmények nem azért lettek ilyen sikeresek, mert „propagandával megőrjítettük a magyarokat, hanem azért, mert a magyarok nagy része úgy gondolkodik, mint mi”.
Az államtitkár szerint érdekes példát szolgáltat a külföldi sajtó reakciója az utóbbi egy hét során a családvédelmi akciótervre. Úgy fogalmazott: „A mainstream média narrációja olyan penetránsan ellentmond a józan észnek, hogy jobban megéri tovább mondani a saját narratívánkat, mint leállni velük vitatkozni„.
Kovács Zoltán kiemelte azt is, hogy az utóbbi 8 év kormányzása során kapukat nyitottak, s az új lehetőségekkel élhetnek az emberek. Ha pedig egy-egy, a kormány által megvalósított lépés nem működött, abban az esetben mindig volt tér a korrekcióra is.
Az államtitkár arra is rávilágított, hogy az utóbbi években a nyugat-európai lapok és publicisták maguk is „politikát csinálnak”, viszont ennek során egyre inkább elrugaszkodnak a valóságtól:
„A Nyugat véleményformáló, balliberális politikusainak narratívája és a valóságról józanul gondolkodó, hírfogyasztó állampolgárok véleménye között egyre nagyobbra nyílik a képzeletbeli olló” – fogalmazott.
Kovács Zoltán szerint csupán az a kérdés, hogy meddig tudják fenntartani ezt a növekvő szakadékot a nyugati politikusok a tények és a saját narratívájuk közt. Véleménye szerint nem sokáig: az idei európai parlamenti választások fordulópontot jelenthetnek e tekintetben.
Az államtitkár kiemelte azt is, hogy egyre komolyabb szerep jut az európai politikában a visegrádi négyeknek. Hangsúlyozta, ezen országok hangja katalizátorként szolgált a migrációs válság megállításában. A jövőbeli lehetőségek azonban jóval túlmutatnak a biztonságpolitikai intézkedéseken, mivel a régió országai egymáshoz hasonlóan gondolkodnak – és ezt a Nyugatnak is figyelembe kell vennie:
„Ha Brüsszel nem fogadja el azt, hogy Közép-Európa mindig másként gondolkodott és fog is, mint ahogy azt a Nyugat teszi, akkor nem lesz konszenzus az európai kérdésekben” – fogalmazott Kovács Zoltán.
Az államtitkár úgy összegezte az elmondottakat, hogy „az általunk mesélt történet és mondottak (…) biztos, hogy közelebb vannak a valósághoz, mint az a narratíva, amit rólunk terjesztenek, mondjuk a nyugat-európai sajtóban”.