Demokrácia nélkül maradtak a Demokraták

Szinte senkit nem ért váratlanul Joe Biden visszalépése az elnökjelöltségtől. Az is látszik, hogy a demokraták igyekeznek gyorsan elrendezni a dolgot, Biden után ugyanis a párt prominensei sorra jelentik be, hogy a jelenlegi alelnököt, Kamala Harrist támogatják. A helyzet tehát megoldottnak tűnik, ugyanakkor van egy kis bökkenő.

Joe Biden előrehaladott kora és romló szellemi frissessége ugyanis nem új fejlemény. Már 4 évvel ezelőtt, az előző kampányban is téma volt az ezzel kapcsolatos Demokrata Párton belüli aggodalom, és az intő jelek Biden hivatalba lépése után csak szaporodtak. Elnökségét gyakorlatilag végigkísérték a szó szerinti, vagy szavak szintjén elkövetett botladozások, a levegőbe nyújtott kézfogások, vagy a különféle lefagyások, félrebeszélések. Ne szépítsük:

a demokraták Biden fizikai és mentális állapotának teljes tudatában vágtak bele az előválasztásba.

Amelynek során elhitették a párt szimpatizánsaival, hogy a jelenlegi elnök a legalkalmasabb arra, hogy folytassa a munkát. Az esetleges kritikusokat és a Bidennel egy előválasztáson szembeszállni igyekvőket pedig módszeresen kiiktatták, kikövezve ezzel az utat a 81 éves politikus előtt, hogy újra ringbe szálljon a Fehér Házért vívott harcban. Pedig a sötét felhők már régóta gyülekeznek. És ha ennek nyilvánosan ennyi egyértelmű jele volt, gondoljunk csak bele, hogy mi zajlott a színfalak mögött. Mit csinálhatott Biden egy-egy zártkörű tárgyaláson? Nem kell köntörfalazni:

a demokraták eltitkolták Biden állapotát, ezzel pedig a saját szavazóikat verték át elsősorban. Sőt, nemcsak átverték, hanem még hülyét is csináltak belőlük.

Több százezer baloldali érzelmű ember adta ugyanis Bidenre a voksát az előválasztáson annak tudatában, hogy az elnök képes végigcsinálni a kampányt. És persze azért, mert nem volt más alternatíva. A hazugság ugyanakkor eddig volt tartható, mostanra valószínűleg a pártvezetésben is rájöttek, hogy a választóik észrevették: egész egyszerűen felültették őket. Biden támogatottsága pedig olyan mértékben kezdett olvadni, hogy ha a pártelit nem leplezte volna le a saját svindlijét, óriási pofonba szaladtak volna bele novemberben. Persze tanulni ebből sem tanultak.

Ahelyett ugyanis, hogy most elkezdődne egy valóban demokratikus verseny a jelöltek között, amelynek a végén a párt szavazói dönthetnek a szerintük legesélyesebb kihívóról, ismét füstös szobákban dől el Trump ellenfelének a személye.

Biden és a pártelit nem bízott semmit a véletlenre, ne adj’ Úristen a szavazókra: az elnök már a döntése bejelentése után közvetlenül ajánlotta maga helyett alelnökét, Kamala Harrist, aki mögött néhány óra elteltével szépen-lassan az összes befolyásos demokrata politikus felsorakozott. Sőt, így tett Soros György fia, Alex Soros is. Ezek alapján persze felmerül a kérdés: valójában Biden, a párt, vagy a mögötte álló pénzügyi körök – élükön a Soros családdal – hozták meg a döntést? Nem akarunk összeesküvés elméleteket szőni, de a nagy svindlibe akár ez is beleférhet. Ez ugyanakkor a lényegen nem változtat:

Biden visszalépésével ugyanis végleg kiderült, hogy a Demokrata Párt már csak nevében demokrata, valójában semmibe nem nézi a választóit.

A szimpatizánsai csupán eszközök számára a hatalomtechnikai játszmáiban. Ezzel szemben áll Donald Trump, aki egy valódi társadalmi bázison nyugvó politizálást folytat. Persze mostanában ezt demagógnak és populistának szokás hívni a „felvilágosultak” körében. De egy pillanatra gondoljuk csak végig: hol van az igazi demokrácia? A republikánus nagygyűléseken, vagy a füstös, demokrata szobákban? A Trump-kampánynak most változtatnia kell a stratégiáján, de ha sikeresen be tudja mutatni a Nagy Demokrata Átverést, akkor az eddig gondoltnál is elsöprőbb lehet a volt elnök novemberi győzelme.

Címlapkép: 2024. július 4-i képen Joe Biden demokrata párti amerikai elnökről (b) és Kamala Harris alelnökről a függetlenség napi tűzijáték után a washingtoni Fehér Ház erkélyén. Biden július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump előző elnökkel és republikánus elnökjelölttel szemben. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban. Fotó: MTI/AP/Evan Vucci