A norvégok fele szigorítana a jelenlegi menedékkérelmi szabályozásokon
2024-ben a Norvég Statisztikai Hivatal jelentése szerint a bevándorlással kapcsolatos attitűdök negatívabbak mint 2022 előtt, de még mindig jobbak, mint 2023-ban és az azt megelőző évben. A társadalom hozzáállása a bevándorláshoz nem változott, míg egyes demográfiai tényezők, mint például a jövedelem és az iskolai végzettség, befolyásolják a véleményeket – ismertette hétfői Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Mint írták, 2024. június 24-én a Norvég Statisztikai Hivatal kiadta a „Bevándorlókkal és bevándorlással kapcsolatos attitűdök 2024″ című jelentést. A 2024. január-februári felmérés eredményei azt mutatják, hogy a bevándorlással kapcsolatos érzelmek negatívabbak, mint 2022 előtt, de pozitívabbak, mint például 2023-ban. A migrációt elutasítók nagy száma ellenére a megkérdezettek 82%-a továbbra is pozitívan vélekedik a bevándorlókról és azok munkaerőpiachoz és kulturális sokszínűséghez való hozzájárulásáról. A jelentés a teljes társadalom reprezentálása érdekében – tekintve a válaszadók korlátozott számára – nembeli, korbeli és iskolai végzettségbeli súlyozással készült, elkerülve az esetleges torzulásokat és teljesebb képet adva a valóságról.
A válaszadók nem értenek egyet annak mértékében, hogy a bevándorlóknak mennyire kellene alkalmazkodniuk a norvég kultúrához, és Norvégia menedékkérelmi rendszere miben változzon a sikeresebb integráció érdekében. A válaszadók fele elégedett a jelenlegi szabályozásokkal, míg a másik fele szigorítana azokon. A felmérés szerint az elmúlt években a társadalom 45%-a elfogadóbb álláspontra helyezkedett a bevándorlással kapcsolatban. A válaszadók többsége kedvező tapasztalatokat szerzett a bevándorlókkal való egyre intenzívebb kapcsolatok során. A demográfiai változók jelentősen befolyásolják az attitűdöket: a nők, a fiatalabbak, diákok és a városi lakosok általában optimistábbak a bevándorlással kapcsolatban, mint a férfiak, az idősebbek és a vidéki lakosok. A felmérés szerint a magasabb iskolai végzettség és a bevándorlókkal való gyakoribb interakciók szintén a migrációval kapcsolatos pozitívabb véleményeket eredményezik.
Idén új szempontként a válaszadók jövedelmét is figyelembe vették. A migrációról a magasabb jövedelmű vagy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező kérdezettek pozitívabban vélekednek a jelentés szerint.
Norvégiában az elmúlt három évtizedben jelentősen megnőtt a bevándorló hátterű emberek száma. A bevándorlók jellemzően Lengyelországból, Litvániából, Svédországból és Szomáliából érkeztek, de emellett megtalálhatóak köztük németek, irakiak, szírek, filippínók, pakisztániak és eritreaiak is.
Az elmúlt évek szigorúbb menekültügyi politikája ellenére a bevándorlók száma tovább nőtt, 2023-ra közel 1,5 millióra emelkedve, míg az első generációs érkezők száma a teljes lakosság 16%-át teszik ki.
A menedékkérelmek 2022-es megugrása az ukrajnai menekülteknek köszönhető. Norvégia bevándorlással kapcsolatos árnyalt megközelítése mögött a liberális-konzervatív Haladás Párt szigorú társadalmi politikái és az észak-európai szolidáris környezet áll, mely vegyíti a nyitott határok és a szabályozott ellenőrzés között fennálló egyensúlyt – írták az elemzésben.
Címlapkép forrása: freepik
