Korának rocksztárjaként, emberközeli módon, a költő és Szendrey Júlia szerelmén keresztül ábrázolja Petőfi Sándor kalandos és küzdelmes mindennapjait, a myspace produkció szabadakarat>>>> című filmje, amit a TuipánTündér Produkcióval közösen alkotott meg. A koncertfilm az Erkel Színházban tavaly debütált azonos című előadás feldolgozásán alapul, s elsősorban a fiatalokat próbálja a költészet és a zene összekapcsolásával elérni.

Idén láthatják a nézők a szabadakarat>>>> című filmet, amely teljes mértékben szakít a tankönyvekből tudományos alapon, pusztán oktatási céllal megismerhető lánglelkű költő képével. A film producere Lutter Imre Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, költő, producer, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, hosszú ideje próbálja elhessegetni a hamis Petőfi-képzeteket és megmutatni, hogy milyen is valójában a költőre aggatott díszek mögötti arc. Törekvése a filmben célt is ér, ami azért nagyon lényeges, mert a társadalom általánosnak mondható, hagyományos Petőfi-képe kifejezetten a harcos költő ábrázatát mutatja, aki a forradalom lelke, s aki persze vándorszínészkedett, leginkább a 48-as események előkészítésével foglalkozott, karddal az oldalán járta nap mint nap az utcákat, s a nép fiaként, vidéki parasztgyerekként autentikusan fogalmazta meg János vitéz történetét. Miközben a legtöbben azt a Petőfit ismerik, aki megírta a Nemzeti dalt, el is szavalta a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, de jó bordalai is vannak, tehát nyilván szeretett koccintgatni, ám ott volt mellette Júlia, aki jó volt múzsának, de visszahúzta, majd Petőfi halála után rögtön férjhez is ment, addig a szabadakarat>>>> azt a Petőfit láttatja, aki Júliával Pesten lakást bérel, együtt él Jókai Mórral, extrém viselkedésével, sokszor ellentmondást nem tűrő gondolkodásával meg is botránkoztatja a polgárságot, hiú és igazi sztár, de közben mesterien ír verset, és szárnyalva tud szeretni, rajongani, ábrándozni az életről, a szerelemről és a szabadság eszméjéről.

Illés Gabriella és Lutter Imre.

A film társproducere Illés Gabriella, a forgatókönyv írója és rendezője, Almási-Tóth András, aki a producerekkel közösen dolgozott a szereposztáson, amely nem pusztán színészi, de zenei értelemben is magában hordozza az Y és Z generáció ízlését, érdeklődését és érzelmi találkozásának lehetőségét. Ezt csak tetőzi, hogy a történetmesélés során markáns karakterrel, egy újhullámos zenei vonallal jelennek meg a mai, fiatal generáció kommentjei, két olyan előadó tolmácsolásában, mint AKC Misi (Vellinger Mihály) a magyar trap egyik legismertebb arca, rapper, producer és dalszerző is egyben, valamint Filo (Fuchs Benjamin) a magyar underground zenében már jól ismert előadó. Mindezt persze csak úgy lehetett elérni, hogy a produkció zenei vezetője pontosan tudta, hogyan nyúljon hozzá az anyaghoz. Az Erkel Ferenc és Bartók-, Pásztory-díjas Bella Máté társszerzőként Jancsó Gábort (Blahalouisana) és Furák Pétert (Follow the Flow) kérte fel maga mellé, a dalszövegeket Hujber Szabolcs, Artisjus-díjas dalszövegíró jegyzi. Bella Máté zenei producer szerint “A darab zenei világa egyfajta “Gen Z koktél”, melyben a mai pop-rock és alternatív rock friss hangzása és az újhullámos magyar rap tökéletesen megfér egymás mellett. A szabadakarat>>>> tehát a legfiatalabb generáció zenei nyelvén meséli el Petőfi Sándor és Szendrey Júlia történetét, mégis generációkon túlmutatva mindenkihez szól és kísérletet tesz arra, hogy új arculatával kiterjessze a magyar zenés színház műfaji kereteit”.

A történet folyamatosan cseréli az idősíkokat. 1848-ban Petőfi Sándor már országos hírű költő, korának rocksztárja, akinek a verseit megzenésítették. Különc és lázadó, aki villódzó tekintettel, fokossal a vállán rohan a kocsiút közepén. Szerelmes feleségével és legjobb barátjával, Jókai Móriczal él egy bohémlakásban. Március 15-e életének legfontosabb napja. A Fillinger (Pilvax) kávéházból indul a sodró és szárnyaló nap, amikor a forradalom vihara végig söpör a városon. És talán nem véletlen, hogy ezen a napon fogan fia, Zoltán is. A két legfontosabb dolog tehát egyszerre van jelen a költő életében, s a filmen is: „Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem.”

A forradalom győzött, de Petőfi elégedetlen. Radikalizmusa áprilisra szembe állítja a politikai elittel. Kétségbeesetten figyeli, ahogy a forradalom tüze kialszik. Személye ellen politikai hadjárat indul. Képviselőnek jelölteti magát szülőföldjén, ahol csúfosan megbuktatják, Szabadszálláson kis híján meglincselik. A szabadság prófétája megírja Az apostolt, amelyben elszámol azzal a sorssal, ami vár rá: „A szolgaságban szabadok valának,/És hirdették az igét,/S díjok halál lett”. Képtelen a konszolidációra. Radikalizmusa nemcsak a hatalommal, de legközelebbi körével is szembe állítja. Szakít legjobb barátjával, Jókai Mórral, sőt mentorával, Vörösmarty Mihállyal is. Próbálja élvezni az ismertséget. Folyamatosan úton van áldott állapotú feleségével, hogy táplálja a forradalom tüzét. Mikor világossá válik, hogy politikai szerepe nem lehet, beáll a honvédseregbe. Kossuthtól hadnagyi kinevezést kap, de a katonák világa is kiveti a félregombolt ingű, szabálykövetésre, rangtiszteletre alkalmatlan forradalmárt.

A vesztett segesvári csata káoszában többen látják a fegyvertelen költőt. Az orosz dzsidásokkal szembenézve várja a végzetes döfést. Júlia pedig szerelme és kisfia apjának visszatértét, talán hiába…

A film dramaturgja Szokolai Brigitta, a díszlet és látvány Rajcsányi Balázs, Bass Awards silver és bronze díjas díszlettervező munkája, a jelmeztervező Kiss Márk, aki 2022-ben az „év Stylistja” volt. A díszletet és a jelmezeket egyébként a Magyar Állami Operaház biztosította a film számára, s ezek esetében a színpadi produktum és a filmes produkció közti különbséget a távoli és a közeli jelenetek miatt volt szükség nagyon alaposan átgondolni, megtervezni és legyártani. A koreográfia a Harangozó Gyula-díjas koreográfus, táncművész, Kulcsár Noémi nevéhez kötődik.

A film a Petőfi Emlékévben jött létre, a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Filmiroda támogatásával. Lutter Imre elmondta: a próbafelvételek és a felvételek összességében egy hetet vettek igénybe. A színházi produkció rögzítésén napokon át dolgoztak a szakemberek annak érdekében, hogy pontosan levehető legyen, melyek azok a tekintetek, mimika, gesztusok, mozdulatok, sőt, effektek, villanások, fényjátékok, amiket a filmben fel tudnak erősíteni és a nézőkre gyakorolt hatás sokkal egyértelműbbé válhat. Összességében tehát egy kísérleti fikciós alkotás jött létre, amely egyszerre koncert és játékfilm.