A Nemzeti Múzeumban a Hónap kincse ezúttal Szily János, a Szombathelyi Egyházmegye első püspökének, a magyarországi késő barokk művészet egyik legjelentősebb mecénásának tézislapja 1754-ből. A tézislap a közép-európai barokk művészet egyik jellegzetes műfaja, olyan nagy méretű, díszes kivitelű sokszorosított grafikai mű, amellyel a tehetősebb diákok egyetemi záróvizsgájuk téziseit tették közzé, azaz nyilvános vita keretében megvédett vizsgatételeiket foglalták össze. A kamarakiállítás egy hónapon át látható a Nemzeti Múzeum Széchényi-termében, ünnepélyes bemutatója a Múzeumok éjszakáján volt – közölte szerkesztőségünknek megküldött közleményében a múzeum szerdán.

Mint írták, a tézislapokat rendszerint nagy méretű rézmetszet vagy mezzotinto illusztrálja, a kép alatt pedig, a vizsgatézisek mellett a diák és tanára neve, valamint vizsga helye és dátuma olvasható. A tézislapok többnyire egyedi megrendelésre készültek, metszett feliratokkal, a 18. század közepén azonban számos „bianco”, azaz többszöri felhasználásra szánt, kitöltetlen tézislap is készült, amelyekre utóbb nyomtatták rá a vizsgatételeket és a vizsga adatait – ismertették.

Ezek egyike a mostani tárlaton bemutatott mű is, amelyet a szignatúra tanúsága szerint Johann Konrad Drexel adott ki Közép-Európa legjelentősebb rézmetszőközpontjában, a lap alján három üres kartussal. Ezekbe utóbb Streibig Gergely János győri püspöki nyomdász nyomtatta ki Szily vizsgatéziseit, amelyek az arisztoteliánus természetfilozófia alapjait foglalják össze 50 pontban, és egyebek mellett

a materia prima, vagyis az ősanyag és az üdvösség elnyeréséhez, az örök élethez vezető út kulcsfontosságú eseménye a jó halál, így ájtatosságuk az erre való felkészülést szolgálta, amint Szent Anna halálának a tézislapon ábrázolt jelenete is ennek eszményképe volt

– folytatták.

Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese. Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

Beszámolójuk szerint a kamaratárlat megnyitóján Tomka Gábor, a múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese mutatta be a tézislap tulajdonosát, Szily Jánost, akinek kezei nyomai Győrött és Szombathelyen is látszódnak, hiszen Szily gróf Zichy Ferenc püspöksége mellett rengeteget tett a Győri Püspökség és a Győri Székesegyház újításáért és szépítéséért. Ezenkívül az 1777-ben Mária Terézia által létrehozott Szombathelyi Egyházmegye püspökeként számtalan templomot újított meg, és létrehozta azt a komplexumot is – a székesegyházzal, a Püspöki Palotával és a szemináriummal – ami a mai napig meghatározza Szombathely belvárosát. Tomka Gábor kiemelte, hogy

Győrhöz oly módon is kötődik Szily János, hogy a kamarakiállításon bemutatott tézislapot győri tanulmányainak lezárásaként készítette el 1754-ben.

Gödölle Mátyás, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze. Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A műtárgyról Gödölle Mátyás, a múzeum művészettörténésze hangsúlyozta, hogy a tárgyat összehasonlítva akár a kamarakiállításnak helyt adó Széchényi-teremben lévő Herzog-gyűjteménnyel, nem feltétlen gondolnánk azt, hogy egy luxus műtárgyról van szó. Pedig a szóban forgó rézmetszet, a nyomtatott grafikai műtárgyak és kifejezetten a rézmetszetek között a maga nemében, a korszakban egy luxus műtárgynak számított.

Az ereklye ugyanis olyan tézislap, amelyből kis példányszámban készítettek el a tanulmányaik bizonyos szakaszát lezáró diákok

– mondta a közlemény szerint.

Gödölle Mátyás ismertette, hogy a műtárgyat egy aukción sikerült megvásárolnia a múzeumnak még 2023 decemberében.​

Címlapkép: Szily János tézislapja 1754-ből. Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum