Papp Anette, egyetemi oktató: A csapatsportok közelebb vihetnek a keresztyén értékekhez

A csapatsportok még közelebb vihetnek a keresztyén értékekhez – véli Papp Anette, a Károli Gáspár Református Egyetem himnológiai tanszékének vezetője. Balla Péter rektorhelyettes szerint óriási közösségi erő rejlik a sportban, a labdarúgásban. A reformatus.hu oldal készített focis interjút a Károli oktatóival.

Papp Anette szerint a teremtettséget teljesíti ki a sportolás, az a gesztus, hogy az ember gondozza a testét.

A csapatsportok még közelebb vihetnek a keresztyén értékekhez, ugyanúgy, ahogy például az éneklés

– mondta, s hozzátette: „ha az ember kamarázik vagy kórusban énekel, akkor a saját értékét hozzáadja a közösségéhez, és megsokszorozza a többiek és az együttes teljesítményét, ezért szeretem nézni a csapatsportokat”.

Balla Péter a sportban, a labdarúgásban rejlő közösségi erőt emelte ki: „számomra nagy öröm, amikor valaki úgy tud gólt rúgni, hogy abban igazán nem is neki, hanem az előkészítő játékosnak volt nagy szerepe, és utána odamegy hozzá megköszönni azt”.

Papp Anette elmondta, számára nagyon jó emlék a 2016-os Európa-bajnokság, „amikor olyan hosszú idő után először jutott ki a magyar válogatott erre a versenyre”.

Az, amikor az osztrákokkal szemben pazar játékkal, éretten nyerni tudtunk, bennem nagyon megmaradt

– mondta.

A 2016-os Eb-n Magyarország az első meccsét 2:0-ra nyerte meg Ausztria legjobbjai ellen, majd a csoportból is továbbjutott, nem is akárhogyan: csoportelsőként. Ám azon az Eb-n több győzelmet már nem aratott a csapat. A magyar válogatott azóta a 2021-re halasztott 2020-as Eb-n is részt vett, s bár hősiesen küzdött, egy vereséggel és két döntetlennel, nyert meccs nélkül búcsúzott a csoportkör után. Az idei Eb-n eddig szintén nyeretlen, igaz, egy döntetlen a június 19-i német-magyaron szinte győzelemmel érne fel.

Papp Anette arról is beszélt az interjúban, hogy leginkább a családdal, barátokkal összeülve szeret meccset nézni, de volt arra is példa, hogy a kertben, bográcsozás mellett izgultak végig egy összecsapást.

Balla Péter, ha teheti szívesen nézi akár az Eb-meccseket is közösségben.

Szerencse, hogy elég közel lakunk a Szabadság térhez, ahol kivetítőn lehet nézni a játékot: előfordul, hogy lemegyek, és ezrekkel együtt nézem

– mondta.

Balla Pétert egyébként – ahogy ez sokaknak közös élménye – az édesapja vitte ki először futballmérkőzésre, az otthonukhoz legközelebbi kerületi csapat stadionjába. Mint mondta, a mai napig bérletes szurkolója annak a csapatnak.

A család olyannyira fontos volt, hogy édesanyám például nem jött ki a meccsekre, de sajátkezűleg varrt nekem egy zöld-fehér zászlót: úgy érezte, ha a fiának ez fontos, akkor neki is az

– tette hozzá.

Papp Anette-et is az édesapja vitte magával először meccsre:

Hat-hét évesen elképesztő hatással volt rám az, hogy a keresztapám, az édesapám és én elmentünk erre a meccsre. Utána inkább a televízióban néztük a mérkőzéseket. A szüleim 1964-ben házasodtak össze, és az esküvői ajándékokból vásárolták meg az első fekete-fehér televíziónkat, hogy nézhessék az olimpián a focimeccseket. A környékükön ez volt a harmadik televízió, így két komplett utca, negyven ember ült a nappalinkban. Én így nőttem fel, hogy a foci az egy társas szórakozás – idézte fel.

Címlapkép: Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese és Papp Anette, a himnológiai tanszék vezetője. Fotó: Magyaródi Milán/reformatus.hu