Gulyás Gergely: Ne kérjék tőlünk, hogy meg is ünnepeljük Trianont!

Európa érdekeivel ellentétesek a jelenlegi európai uniós migrációs javaslatok, amelyek erősítenék a bevándorlást és migránsgettókat eredményeznének – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely jó hírként beszélt arról, hogy az Európai Parlamenttel megkezdődött egyeztetések – a visegrádi országok, valamint Németország és Hollandia ellenállásának köszönhetően – nem gyorsított eljárásban folynak, így a parlamenttel történő egyeztetés szeptemberben folytatódik.

A miniszter megerősítette a korábbi magyar álláspontot: mindenfajta elosztási mechanizmus – fejkvótával súlyosbítva is -elfogadhatatlan, és a jelenlegi migrációs javaslatok Európa érdekeivel ellenétesek, nem tartalmaznak garanciákat a hatékony határvédelemre és azt a veszélyt hordozzák, hogy továbbra sem lehet az EU határain kívül lefolytatni a menekültügyi eljárásokat.

Hozzátette: ha a javaslatokat elfogadják, az Európára nehezedő migrációs nyomás lényegesen nagyobb lesz, mint most, miközben idén rekordokat dönt az Európába bejutni akaró migránsok száma.

Gulyás Gergely elmondta, Magyarország 650 milliárd forintot költött eddig határvédelemre és az ezzel kapcsolatos térítési igényét jelezte Brüsszelnek. Ennek kevesebb mint egy százalékát térítette meg az unió, Magyarország az összeg legalább 50 százalékát, 325 milliárd forint megtérítését kérte – jegyezte meg.

Úgy összegzett, ha hatékony határvédelmet és jól működő schengeni térséget akarnak, akkor az Európai Bizottságnak a határvédelmi költségeket meg kell térítenie vagy legalább jelentős mértékben ahhoz hozzájárulnia.

A miniszter beszámolt arról is, hogy Magyarország teljesítette az igazságszolgáltatással kapcsolatos mérföldkövet, az úgynevezett feljogosító feltételt, ezt „készre jelentette”, innentől kezdve az Európai Unió hétéves költségvetéséből a kifizetéseknek nem lehet akadálya.

Elmondta, Magyarország 238 millió euró értékben küldött számlákat, költségnyilatkozatot Brüsszelbe a 2021 és 2027 közötti programozási időszak operatív programjaiból. A most kiküldött költségnyilatkozatnak a 85 százalékát, azaz 202 millió eurót kell, hogy finanszírozza az Európai Unió – részletezte. Hozzátette: az Európai Bizottságnak 90 napja van arra, hogy a feljogosító feltétel teljesítését igazolja és 60 napja van a költségnyilatkozat feldolgozására, az összeg átutalására.

Közölte, a költségnyilatkozatok jelentős része a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) Pluszból származó előzetes kifizetés, a kormány a kis- és közepes vállalkozások finanszírozását biztosította az előfinanszírozással.

A miniszter úgy fogalmazott, ahogy megérkezik Brüsszelből az ehhez szükséges forrás, a tanárbéremelésre is sor kerülhet. Az Európai Bizottság 800 milliárd forinttal tartozik a magyar tanároknak – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely elmondta: az orosz-ukrán háború által kiváltott rendkívül nehéz helyzet, amelyet tovább súlyosbítottak az európai uniós szankciók, valamelyest javulni látszik. Javuló gazdasági kilátásokkal lehet számolni, a gazdasági növekedés a második félévben gyorsulni fog – jelentette ki.

Úgy vélte, az év egészére reálisnak tűnik a költségvetésben rögzített másfél százalékos, de legalább egyszázalékos gazdasági növekedés, a jövő évben pedig teljesíthető a 4 százalékos gazdasági növekedés.

„Az inflációt is le fogjuk törni” – mondta, és közölte: gyors inflációcsökkenéssel számolnak.

Hozzátette: ha minden jól megy, már októberben egyszámjegyű lesz az infláció, és ez azt jelenti, hogy mostantól minden hónapban 2-3-4 százalékos inflációcsökkenés lesz.

Kiemelte: a legfontosabb az, hogy az embereket, amennyire lehet, az infláció káros hatásaitól meg tudják óvni és ennek érdekében sokat tett a kormány. Ezt szolgálták az árstopok, és ezt szolgálja a kötelező akciózás is, amely eddig 10 százalékos árkedvezményt jelentett meghatározott termékkörre, de ez augusztus elsejével 15 százalékra emelkedik – közölte. Hozzátette: továbbá a hideg élelmiszerre is augusztus 1-jétől felhasználható a SZÉP-kártya, amelyet a munkáltatóknak a kedvezményes járulékos adófizetési szabályoknak megfelelően további 200 ezer forinttal van lehetőségük kibővíteni.

Arról is beszélt, hogy az infláció elleni küzdelem a kormány legfontosabb célja, „de nem mindenki vesz részt ebben a küzdelemben”. Eddig 3,1 milliárd forint bírságot szabtak ki a hatóságok, amiből látszik, hogy vannak, akik ilyenkor is nyerészkedni próbálnak – mutatott rá.

A miniszter hangsúlyozta: a jövő évre reálisnak tűnik a 6 százalékos vagy akár az 5 százalék körüli infláció is.

Kijelentette: a tűzszünet és a béke az egyetlen megoldás arra, hogy az öldöklés befejeződjön, minden félnek és Magyarországnak is ez az érdeke, „úgyhogy továbbra is tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetünk”.

A tárcavezető kiemelte: a legmértékadóbb becslések szerint is eddig több mint 310 ezren vesztették életüket a háború során, bár ennél lényegesen nagyobb, 7-800 ezerig terjedő becslések is vannak. Ráadásul közel 10 ezer a civil áldozat és legalább 16 500 civil sebesültje van a háborúnak – tette hozzá.

Közölte: az oroszoknak lényegesen nagyobb a tartaléka és több a vesztesége is. Az ukrán ellentámadás eddig érdemi eredményeket nem hozott – mondta.

Megjegyezte: a frontvonal védelmi képessége mindkét oldalon magas, nagyon nehéz áttörni.

Mindez együttesen arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar kormány álláspontja megalapozott, amikor a lehető leggyorsabb tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére hívja fel a figyelmet – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A miniszter elmondta: a pedagóguspályára sokan tekintenek úgy, mint ami a jövőben biztos jövedelmet fog garantálni, ezt mutatja, hogy 10 514 jelentkezőt vettek fel pedagógusképzésre, ami az elmúlt 6 év legmagasabb száma, tehát a pedagógus-utánpótlás biztosított.

Kifejtette: szerdán ismerhették meg a felvételi pontszámokat a felvételizők. Az a jó hír, hogy több mint 126 ezren felvételiztek, és közel 95 ezer hallgató nyert felvételt – közölte.

Kitért rá: 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvettek száma, 34 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, mérnöki és informatikai területre felvettek száma, és 10 felvett jelentkezőből 8 hallgató állami ösztöndíjjal kezdheti meg a tanulmányait.

Gulyár Gergely bejelentette: a kormány döntött arról is, hogy a Károli Egyetem új campusának megépítését támogatja, az építkezést 2024-ben, 2025-ben és 2026-ban 15 milliárd forinttal támogatja a kormány minden évben, 2027-ben pedig 45 milliárd forinttal – közölte.

Úgy vélte, jó esetben 2027-re, de lehet, hogy 2028-ra az építkezés befejeződhet, és a Károli Egyetemnek is egy fejlett, minden európai igénynek megfelelő, a modern felsőoktatás követelményeit is kielégítő campusa lesz.

Gulyás Gergely arról beszélt: ha jelen formájában valóra válik az uniós javaslat, „olyan migránsgettók jönnének létre, amelyeknek a kialakulását minden normális, épeszű, a saját polgárai biztonságát fontosnak tartó ország el akar kerülni”.

Szerintünk az ügynek mindaddig megoldása nincs, amíg a hatékony külső határvédelmet nem követeljük meg valamennyi, a schengeni zóna külső határát biztosítani hivatott tagállamtól, és egyidejűleg a menekültügyi eljárásokat nem Európa területén kívül folytatjuk le – fogalmazott Gulyás Gergely, hozzátéve, aki beléphetett anélkül, hogy tisztázták volna előbb, menekült-e vagy sem, azt „kitoloncolni már nem tudjuk”.

A déli határ közelében előforduló migránslövöldözésekről azt mondta, azért hozták létre a szakképzett, erre a feladatra felkészített határvadász századokat, hogy a határt minden eszközzel – adott esetben – erővel is megvédjék.

Arról, hogy ezek híre mennyire jut el Brüsszelbe, úgy vélekedett: nem az a baj, hogy a valóság ne jutna el, hanem az az egyébként magától értetődő mondat nem elismert, hogy egy ország nem ország, ha nincsenek határai. Még veszélyesebbnek nevezte, ha az sem elismert, hogy a határt erővel, erőszakkal is meg kell védeni.

Gulyás Gergely kérdésre megerősítette: minden korábban árstopos termék augusztus elsejétől kötelező akciózás alá esik, az árcsökkentés mértéke pedig 10-ről 15 százalékra nő.

Azt is mondta, az intézkedéstől a kormány az infláció radikális csökkenését várja.

Arra, hogy a kisboltokra miért nem terjesztették ki a kötelező akciót, azt felelte, ezekben a boltokban a termékskálának olyan nagy része lenne érintett, hogy csődbe mennének. Ez pedig a miniszter szerint rosszabb lenne a jelenlegi, sok helyen tapasztalható gyakorlatnál, hogy az emberek a mindennapi élethez szükséges termékeket megveszik a kisboltban, a nagy bevásárlásra pedig elmennek olyan áruházakba, ahol van kötelező akció.

Kovács Zoltán elmondta: a háború kitörése óta 1 millió 150 ezren lépték át a magyar határt, menedékes kérelmet 38 ezren nyújtottak be, ebből a hatóságok 34 ezret támogattak. Ők azok, akik jellemzően maradnak, de sok az ingázó is – magyarázta.

A miniszter kiemelte: a kormánynak három fontos elve van Ukrajna segítésében: Magyarország eddig is számtalan formában támogatta és támogatja a megtámadott államot, ám fegyvereket nem szállítunk és ehhez pénzügyi segítséget sem tudunk nyújtani, valamint érdekeltek vagyunk abban, hogy Ukrajna működőképes maradjon.

Szerintünk a mielőbbi tűzszünet és béketárgyalások megkezdése egyértelműen ezt szolgálja, az uniós költségvetésből viszont nem tudunk nem európai uniós tagállamot támogatni, addig egészen biztosan nem, amíg valamennyi európai uniós tagállam az őt megillető költségvetési forrásokhoz nem jutott hozzá – fogalmazott.

Az Ukrajnának tervezett 20 milliárd eurós katonai támogatást úgy értékelte: minden olyan költségvetési módosítás értelmezhetetlen, ami Európai Unión kívüli tagállamnak úgy adna pénzt, hogy a tagok még nem kaptak. Amíg ez nem történik meg, addig a javaslatról beszélni sem lehet – jelentette ki a miniszter.

Az orosz sportolók nemzetközi versenyektől eltiltásáról szólva Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: általánosságban helytelen sportolókat nemzeti hovatartozás alapján kizárni; jó megoldásként említette, hogy nem nemzeti színek alatt indulhatnak ezek a versenyzők, és nem vehetnek részt köztük a hadsereghez tartozók. Ha békét akarunk, akkor a béke eszköze a sport is – mondta.

A miniszter egy másik kérdésre válaszolva megerősítette, hogy augusztus elsejei hatállyal Ukrajna 23,5 százalékkal emelte a Barátság kőolajvezeték tranzitdíját.

Azt a világos erkölcsi irányvonalat próbáljuk tartani, hogy Ukrajna egy megtámadott ország, ezért segítségre van szüksége, ezért nyújtunk humanitárius segítséget, ezért fogadjuk be a menekülteket, és ezért adunk pénzügyi segítséget is. És ott, ahol pedig az ukrán politika, amely valóban ezért akár köszönetet is mondhatna, ami elvárható lenne, ennek ellenére a magyar közösséggel szemben lép fel, minden európai mércét sértő, minden európai normát lábbal tipró módon, ott pedig ezt szóvá tesszük, és adott esetben világossá tesszük, hogy a magyar magatartás barátságosságának hol vannak a határai – fogalmazott Gulyás Gergely.

A miniszter kijelentette, „attól, hogy Ukrajnát Oroszország nemzetközi jogot megsértve megtámadta, attól Ukrajna nem lett kevésbé korrupt”.

Volt kérdés a Bogányi-zongora 80 millió forintos beszerzéséről, a hangszert sajtóhírek szerint a magyar uniós elnökség brüsszeli központjában tervezik elhelyezni. Kovács Zoltán, a magyar elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos azt mondta, a zongora beszerzése nagyban támogatja a magyar elnökség sikerét, a kormánynak feladata a magyar kulturális innováció támogatása is.

Nincs realitása annak, hogy a magyar elnökségre ne kerüljön sor a jövő év második felében – jelentette ki Gulyás Gergely, aki azt is megemlítette: „ma a legkorruptabb európai uniós intézmény az Európai Parlament, amely a korrupció megelőzéséről beszél és tagállamokat ítél el emiatt, miközben a legsúlyosabb, legvisszatetszőbb, leglátványosabb korrupciós ügyek kötődnek európai parlamenti képviselőkhöz”.

A miniszter úgy nyilatkozott: ha a képviselők kétharmada támogatja, idén megszavazhatja a parlament Svédország NATO-csatlakozását. „Azt mondtuk, hogy mi nem fogjuk hátráltatni” a svéd csatlakozást – közölte, amikor arról kérdezték, a magyar vagy a török törvényhozás szavazza meg előbb a belépést.

Jelezte, a Fidesz-frakció nem fog részt venni a parlament hétfői, az ellenzék által kezdeményezett ülésén. A távolmaradást azzal indokolta, hogy lesz majd az Országgyűlésnek rendes ülése, és nincs ok rendkívüli ülés tartására.

Azt is mondta: továbbra is várják Svédország válaszát, hogy ha az unióban „ellenségesen tekintenek ránk, akkor miért akarnak egy másik szövetségben is a szövetségeseink lenni”.

Gulyás Gergely valótlan, minden alapot nélkülöző állításnak nevezte a hvg.hu értesülését arról, hogy szeptembertől ő váltaná Pintér Sándort a Belügyminisztérium élén.

Beszélt arról is, hogy a miniszterelnök négy évre alakít kormányt, de mindig adódnak olyan helyzetek, mint négy évvel ezelőtt Trócsányi László igazságügyi miniszter távozása, amikor uniós biztosjelölt lett. Most utódja, Varga Judit miniszter távozik, mert a Fidesz-KDNP listavezetője lesz a 2024-es európai parlamenti választáson – mondta.

A miniszter reagált arra, hogy Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde után Románia és Szlovákia külügyminisztériuma is bekérette a magyar nagykövetet, Ódor Lajos, Szlovákia miniszterelnöke pedig elfogadhatatlannak nevezte Szlovákia területi integritásának megkérdőjelezését.

Gulyás Gergely úgy értékelt: Ódor Lajos kijelentése a nemzetközi joggal összhangban áll, de teljesen indokolatlan, mert a magyar miniszterelnök nem adott okot ilyen jellegű kritikára. A románok pedig már Orbán Viktor beszéde előtt is behívták a nagykövetet, hogy elmondják neki, miről szabad beszélni Romániában a magyar miniszterelnöknek és miről nem. Ez Gulyás Gergely szerint „felettébb érdekes gyakorlat” egy olyan Európában, amely a szabadságjogok, köztük a szólásszabadság fontosságát hirdeti.

A beszédben szereplő, a szlovákok által sérelmezett „elszakított területek” kifejezésről Gulyás Gergely azt mondta, történelmi tény, hogy „nem lemondtunk a saját korábbi országunk egy részéről, hanem elszakították azt egy békediktátummal”. Hozzátette: az első, majd a második világháború után Európában létrejött egy békerendszer, amely Magyarország számára a legsúlyosabb sérelmet jelentette történelme során. „Ezt mi tiszteletben tartjuk, elfogadjuk, de azt ne kérjék tőlünk, hogy meg is ünnepeljük” – fogalmazott a tárcavezető.

Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Magyarország a közelmúltban küldött-e demarsot. Magyarországon mindenki szabadon beszélhet – szögezte le Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy a demars küldése diktatúráknál gyakori, demokráciáknál nem.

A tusnádfürdői miniszterelnöki beszédben elhangzott GDP-célt reálisnak nevezte.

Arról, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok javultak-e annak köszönhetően, hogy magyar kormányfője van a szomszédos országnak, azt mondta: nehéz igennel vagy nemmel válaszolni, mert ügyvezető kormány van. A jelenlegi kormánnyal érdemben stratégiát tervezni, hosszú távú tervekről tárgyalni nem lehet. „Örülünk, hogy magyar nemzetiségű kormányfője van Szlovákiának”, még ha ügyvezető pozícióban is – mondta, kijelentve: várják, hogy a szeptemberi választások után olyan stabil kormány legyen, amellyel akár a V4-es ügyekben, akár a két ország közötti kapcsolatok terén, előre lehet lépni.

Amikor a hazai és a nyugat-európai vasutak közti különbségről kérdezték, Gulyás Gergely úgy nyilatkozott, „mind a színvonal, mind az ár eltér, az ár magasabb, a színvonal jobb” nyugaton. Hozzáfűzte, nem gondolja, hogy összeomlik a hazai vasút, noha vannak nehézségek és fennakadások.

A miniszter szerint a lényeg az, hogy a bezárandó vonalakon azonos színvonalon lássák el a szolgáltatást, például autóbusszal, a párhuzamosságok kiszűrésével.

Közölte: a hazai vasúti szolgáltatások kétharmadát a budapesti agglomerációban nyújtják. Példaként azt hozta fel: a váci vonalon több mint kétszeresére ugrott a fejlesztés után az utazók száma.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium 1200 milliárd forintos vasútfejlesztési programjáról szólva jelezte, a jelentős részben uniós forrásból megvalósuló program az elővárosi vasúti közlekedést fejlesztené tovább, tekintettel arra, hogy melyek a sokak által használt vonalak. Azt is mondta, az elmúlt években érdemben javult az elővárosi vasúti közlekedés.

Volt kérdés a Nyíregyházára tervezett 580 milliárd forintos akkumulátorgyár-beruházásról. Gulyás Gergely elmondta, az ország keleti, északkeleti részén van elegendő munkaerő, de akár Kárpátaljáról is érkezhetnek dolgozók. Szerinte nem magyar nemzetiségű vendégmunkások nélkül is biztosítani tudják a szükséges munkaerőt.

A miniszter igennel válaszolt arra a kérdésre, meg tudja-e erősíteni, hogy az augusztusban kezdődő rezsiévben maradnak a rezsivédett árak és az átlagfogyasztás meghatározott sávjai a lakosság számára.

A kormány nem támogatja azt, hogy a jelenlegi helyzetben a lakosságnak nagyobb terhet kelljen vállalni – mondta a fővárosi vízdíj-emelési terveket kommentálva.

Hangsúlyozta: minden önkormányzatnak és a kormánynak is mindent meg kell tennie, hogy a közszolgáltatások ára ne emelkedjen.

Kitért rá: az 1,7 millió fogyasztóból 90 ezer használta már el a számára biztosított rezsivédett árú energiamennyiséget. A spórolásnak és az enyhe télnek köszönhetően az emberek többségét nem érinti a rezsicsökkentés szabályainak megváltoztatása – jegyezte meg. Hozzátette: az MVM a 90 ezer fogyasztónak felajánlja 12 hónapos részletfizetést.

A jogszabályok mindenkire vonatkoznak – mondta arról, hogy a bíróság elutasította a főváros keresetét a szolidaritási adóval kapcsolatban. Hozzátette: a kereset teljesen megalapozatlan volt, senki nem gondolhatja, hogy meg lehet támadni egy törvény által előírt adófizetési kötelezettséget.

Gulyás Gergely arról, hogy Karácsony Gergely főpolgármester belebukik-e a guruló dollárok ügyébe, azt mondta: ezt majd a választópolgárok eldöntik.

A kormány szerint nem megengedhető, hogy egy magyar politikus a jogszabályokat egyértelműen megsértve külföldről fogadjon el kampánytámogatást. Az a politikus már nem független, nem önálló, aki külföldről kapott jelentős támogatást. Az ilyen pénzügyi támogatást nyújtók érdekeinek a szolgálatába kell állnia – jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy a főváros vezetése augusztusra várja Budapest csődjét, azt mondta: erre az esetre a fővárosnak kellene forgatókönyvvel rendelkeznie. Az ország leggazdagabb önkormányzata, ami jelentős tartalékkal rendelkezett, amikor 2019-ben Tarlós István átadta a hivatalát, nehezen mehet csődbe. Ha erre a „bravúrra is képes a főváros vezetése”, akkor érdemes lesz a fővárosiaknak jobb csődgondnokot keresni – tette hozzá.

Az autóvezetők alkoholfogyasztására érvényes zéró tolerancia esetleges felülvizsgálatáról azt mondta, eddig, amikor ez a kérdés a kormány asztalára került, mindig a zéró tolerancia mellett döntöttek, de a szaktárcának lehetősége van felülvizsgálni a szabályokat.

A miniszter elfogadhatatlannak nevezte az európai unió szigorítási tervét, amely alapján a 70 éven felüliek jogosítványát ötévenként meg kellene újítani.

A diákok szövegértését is vizsgáló kompetenciamérések rossz eredményeit úgy értékelte: az oktatásban továbbra is integrációs nehézségek vannak, ahol nagyon magas a cigány gyermekek száma, ott a problémák sokkal erősebben jelentkeznek.

Megismételte: a kormány álláspontja szerint nincs tanárhiány, hiszen miközben a gyermekek száma jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, a tanárok száma egyáltalán nem.

A pedagógusfelmondásokról közölte: az elmúlt évekhez képest eddig időarányosan ugyanannyian vagy kevesebben mondtak fel. Megjegyezte: az is felmondás, ha valaki átmegy egy másik iskolába.

Eszerint a pedagógusok nem osztják azt a félelmet hogy az életpályamodell következtében a meglévő előnyeik vagy az oktatás körülményei romlanának. Ha a baloldal európai parlamenti képviselői nettó 6 millió forintért nem a tanárok ellen dolgoznának, akkor a pedagógusok sokkal gyorsabban és sokkal többet kereshetnének – jegyezte meg.

A miniszter azt mondta, az Erasmus ügyének idei rendezésére 60 százalékos esélyt lát. Megerősítette: elég október végéig megegyezni a bizottsággal és ezen dátumot illetően nincs vita.

Kovács Zoltán a tavalyi augusztus 20-i tűzijáték „rendezvényszakmai Oscar-díjáról” azt mondta: az elmúlt több mint egy évtizedben egy rendkívül magas színvonalú és minőségű rendezvényszervezői tudás jött létre Magyarországon az állami és sportrendezvényeknél. Ezt a kapacitást tudatosan fejlesztik és az eredmények azt mutatják, jó úton járnak – összegzett.

Megjegyezte: a baloldal részéről megjelenő fanyalgás, hasonlatos ahhoz, amit az elmúlt 13 évben tapasztaltak, semmilyen sikernek nem tudnak örülni, legyen szó gazdasági vagy rendezvényszervezői sikerről. Hozzátette: az augusztus 20-i előkészületek rendben zajlanak, a jövő héten adnak róla tájékoztatást. Ígérete szerint az elmúlt két év rendkívül magas színvonalának megfelelő, vagy azon túlmutató látványosságokkal készülnek.

Gulyás Gergely a balatoni szezon válságáról szóló híreket úgy kommentálta: az adatok épp az ellenkezőjét mutatják. A foglalások alapján lehet, hogy minden idők legjobb turisztikai éve lesz az idei az egész szezont nézve.

A főszezonban eddig több mint 700 ezer vendéget regisztráltak, és június elsejétől július közepéig 2,1 millió vendégéjszakát töltöttek el a nyaralók. Ez a 2019-es abszolút rekordév 98,6 százaléka, a júliusi forgalom már most több mint három százalékkal a rekordév felett alakul. Összegzése szerint vagy rekordbeállítás vagy rekorddöntés várható.

Gulyás Gergely azt teljesen kizártnak tartotta, hogy Borkai Zsoltot a jövő évi önkormányzati választáson a Fidesz támogatná.

A kórházak rekordösszegű adósságállományáról elmondta: az a rendszerátalakítás és informatikai fejlesztés, ami zajlik és néhány hónapon belül lezárul, reményeik szerint erre is hatással lesz. Remélte, azzal, hogy az egészségügy a belügyi tárcához tartozik, a rend és fegyelem a pénzügyi területen is helyre áll, jó lenne, ha az előzetesen tervezett költségvetésből a kórházak kijönnének.

(MTI)

A címlapképen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter látható a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. július 27-én. Forrás: MTI/Bruzák Noémi