A magyarok 80%-a szerint fontos Európa jövője szempontjából a kereszténység

A Szent István Intézet a Nézőpont Intézet megbízásából készített reprezentatív kutatást a magyar emberek Európai Unióval kapcsolatos véleményéről és a kereszténység európai jövőjéről.

A felmérés során a Szent István Intézet munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy mit gondolnak a magyarok az Európai Unió háborúra adott válaszairól, az Oroszországgal szembeni szankciós politikáról és arról, hogy több európai ország is fegyvereket szállít Ukrajnának. A megkérdezettek mindössze 9 százaléka értett egyet teljes mértékben a háborúra adott uniós válaszokkal. 13 százalékuk inkább egyetértett a szankciókkal és a fegyverszállításokkal.

Azaz a felmérésen résztvevők egyötöde tartja jó iránynak a szomszédunkban zajló háború kapcsán elfoglalt uniós álláspontot, míg 71 százalékuk nem tartja helyesnek azokat.

Továbbá 17 százalék inkább nem ért velük egyet, míg a megkérdezettek 54 százaléka egyáltalán nem tartja ezeket megfelelő megoldásoknak.

A felmérés rámutatott arra, hogy a nemek között és az anyagi helyzet szerint nincs jelentős különbség. Korosztályos szempontból pedig megállapítható, hogy a 40–49 és az 50–59 év közötti középkorú, aktív korcsoport körében a legnagyobb az uniós megoldások elutasítottsága, az utóbbiak esetében ez 67 százalék. Településtípus szerint mérhető a legmarkánsabb különbség az országban, a budapestiek legelfogadóbbak az uniós háborús válaszok kapcsán, bár az itt élő népesség bő többsége sem ért egyet az Európai Unió háborúra adott válaszaival. Az ő körükben 35 százalék utasítja el teljesen a szankciókat és a fegyverszállításokat, míg ugyanez az érték más városok esetében 55 százalék, a községekben pedig közel kétharmados – 62 százalékos – arányt mutat.

A felmérés második részében a legelemibb bizalmi, alapvető biztonságérzettel kapcsolatos vélekedésekre kérdeztek rá

Arra voltak kíváncsiak, hogy mit gondolnak a magyar emberek arról, hogy az Európai Unió vajon képes-e megvédeni a polgárai biztonságát?

A megkérdezettek 11 százaléka nem tudott, vagy nem akart választ adni a kérdésre.

Ők bizonytalanok, míg a releváns válaszokat adók gyakorlatilag fele-fele arányban mondták azt, hogy képesnek érzik, vagy azt, hogy nem érzik képesnek az Európai Uniót arra, hogy megvédje polgárai biztonságát.

A legbizakodóbb a 18–29 éves korosztály, esetükben 56 százalék vélekedik úgy, hogy képes megvédeni polgárait az Európai Unió, míg a már távlatos tapasztalatokkal bíró aktív népesség, az 50–59 évesek a legszkeptikusabbak ebben. Náluk mindössze 37 százalék gondolja ugyanezt.

Különbség tapasztalható a településtípusok között is, a budapestiek bíznak összességében jobban az uniós képviseletben – 51 százalék –, míg a városokban élők 43 százaléka, a községekben lakóknak pedig 44 százaléka érzi csak ugyanezt.

Kicsit másképp is közelítettünk az Európai Unió jelenlegi megítéléséhez, megkérdeztük, mennyire elégedettek a magyar emberek az Európai Unió jelenlegi vezetésével – írja a Szent István Intézet.

A négy lehetséges válaszra a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott, vagy nem akart felelni. Az inkább elégedettek és a teljesen elégedettek száma összességében 36 százalék volt – 6 százalékuk mondta azt, hogy teljes mértékben elégedett –, míg az inkább nem elégedett és teljesen elégedetlenek száma összesen a megkérdezettek 54 százalékát tette ki. Közülük 26 százalék teljes mértékben elégedetlen az uniós vezetéssel.

Ugyanennek az aránya a 18–29 éves korcsoportban volt a legalacsonyabb (12 százalék), míg az 50–59 évesek között a teljes elutasítottság 44 százalékos arányt mutat.

Egyedül a 18–29 éves korosztály az, ahol összességében magasabb azoknak az aránya, akik inkább elégedettek, vagy teljesen elégedettek az európai politikai vezetéssel (53 százalék), mint azoké, akik inkább elégedetlenek vagy teljesen elégedetlenek.

Mennyire érzik fontosnak a magyar emberek a kereszténységet Európa jövője szempontjából?

A válaszadók 10 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem tartja fontosnak Európa jövője szempontjából a kereszténységet. 8 százalék pedig csak kevéssé gondolja fontosnak azt. Ugyanakkor a megkérdezettek mintegy 40 százaléka találta úgy, hogy elengedhetetlenül fontos a kereszténység Európa jövője szempontjából, további 40 százaléka szerint pedig közepesen vagy nagyon fontos ugyanez.

A magyar emberek 80%-a szerint fontos Európa jövője szempontjából a kereszténység.

A korábbiakban is detektálható korosztály és településtípus szerinti különbség itt is érvényes volt, a 18–29 évesek tartják legkevésbé fontosnak a kereszténységet Európa jövője szempontjából, és a fővárosban élők is kevéssé érzik ezt lényegesnek, mint a városokban, községekben élők.

A Szent István Intézet reprezentatív közvélemény-kutatása 1000 fős minta alapján készült.

Forrás és a további részletek: Szent István Intézet

A címlapképen Ferenc pápa látogatása látható a Szent István-bazilikában 2023.04.29-én. Fotó: Vasarnap.hu/Szennyes Krisztián