Mégis csak kellene az orosz gáz
Ukrajna arra szólította fel Kanadát, hogy ne küldje vissza a turbinákat, amelyek jelenleg a Siemens-csoport műhelyeiben vannak a québeci Montreal közelében.
A Gazprom orosz gázipari konszern ezekre a munkálatokra hivatkozva csökkentette június közepén az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül Németországba irányuló szállításait.
„Kanada a Siemens Kanadának határozott időre szóló, visszavonható engedélyt ad a megjavított turbinák Németországba történő visszaküldésére, ami támogatja Európa képességét arra, hogy megbízható és megfizethető energiához jusson” – mondta Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős miniszter.
„A szükséges földgázellátás nélkül a német gazdaság nagyon jelentős nehézségeket szenvedne, és a németek a tél közeledtével azt kockáztatnák, hogy nem képesek otthonukat fűteni”
– fejtette ki nyilatkozatában. A kanadai miniszter egyben azzal vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „megosztottságot akar szítani a szövetségesek között”.
A német kormány már hetek óta intenzív kapcsolatban volt Ottawával, hogy az Oroszország elleni szankciók ellenére elérje e felszerelés visszaszállítását Európába.
Berlin nem hitte el a Gazprom érvelését a gázszállítások visszaesésére, de úgy vélte, a turbinák visszaadása megfosztaná Oroszországot attól az ürügytől, hogy meghosszabbítsa a gázszállítás leállítását, amely súlyos energiaválsággá fajulhat.
Ukrajna úgy vélte, hogy az ukrán vezetékek elegendő gázt tudnak szállítani Németországba ahhoz, hogy ellensúlyozzák az orosz szállítások csökkenését.
„Nem szabad engednünk a Kreml zsarolásának” – érvelt csütörtökön Szerhij Makogon, az ukrán gázvezeték-üzemeltető (OHTSZU) vállalat vezetője.
Kanada szombaton ugyanakkor bejelentette, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankcióit az ipari termékekre is ki kívánja terjeszteni.
„Az új szankciók a szárazföldi és csővezetékes szállításra, valamint a fémek és közlekedési, számítógépes, elektronikus és elektromos berendezések, valamint gépek gyártására vonatkoznak majd” – mondta Mélanie Joly kanadai külügyminiszter.
(MTI)
A címlapképen Mélanie Joly kanadai külügyminiszter és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (a képen nem látható) sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2022. január 20-án. Forrás: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron