Semjén Zsolt: Sikertörténet az elmúlt 12 év nemzetpolitikája
Semjén Zsolt a Cselekvő nemzet – az újraegyesítés erőforrásai 2010-2022 című könyv bemutatóján felidézte, hogy 2010-ben a semmiből kellett felépíteni a nemzetpolitikát a Gyurcsány-kormány rombolása következtében. Így az alapoktól tudták átgondolni a nemzetpolitikát – hangsúlyozta.
Kiemelte: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon.
A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad és életminősége javul, a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságát is beleértve. A nemzetrészek fennmaradásához négy pillérre van szükség – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.
Elsőként az identitásmegőrzés támogatását emelte ki, hangsúlyozva: a külhoni oktatási intézményrendszert alapvetően a magyar állam tartja fenn.
Alanyi jogon támogatják a nemzeti jelentőségű intézményeket, illetve pályázati úton is biztosítanak forrásokat. A kormány az előbbi felé „tolta el a támogatásokat” – mutatott rá, hozzátéve: a nemzeti jelentőségű intézményekről a Máért dönt.
Jelezte: az identitás megőrzését célzó támogatásokat több mint tízszeresére bővítették.
Másodikként a kedvezményes honosítást emelte ki, ami által a külhoni magyarok teljes jogú magyar állampolgárokká váltak, szavazati joggal.
Jóval több mint 1,1 millióan éltek a lehetőséggel, és így megvalósulhatott a nemzet közjogi egyesítése – közölte Semjén Zsolt.
Kitért a külhoni magyarság gazdasági támogatására is, aláhúzva, hogy „óriási összegek” jutottak minden nemzetrészhez. Ez gazdaságpolitikailag is fontos, például a Vajdaságban egy forintnyi befektetés újabb egy forint növekedést generált, a magyar gazdaságban pedig ötvenfilléres bővülést hozott minden befektetett forint – tette hozzá.
Végül a külhoni magyar pártok támogatását emelte ki. Magyarország soha nem fogja elengedni az etnikai magyar pártok kezét – jelentette ki, hozzátéve: a legszorosabb nemzeti érdek, hogy az önkormányzatokban, parlamentekben jelen legyenek a magyar pártok, és lehetőség szerint kormányzati szerepet töltsenek be. 
A miniszterelnök-helyettes kitért az autonómiatörekvések támogatására is, hangsúlyozva: a határon túli nemzetrészek saját feladata autonómiakoncepciójuk kidolgozása, és ehhez minden jogi, diplomáciai és egyéb segítséget megadnak.
Soha nem kért Magyarország olyat külhoni nemzetrészei számára, ami extrémitás lenne, és amire ne lenne számos példa az Európai Unióban – jegyezte meg.
Összegzése szerint, ha van sikerterület, akkor a nemzetpolitika az volt az elmúlt 12 évben.
Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt azt mondta, a háború mindent átírt Kárpátalján, a lakosság alapvetően megváltozott, annyian érkeztek Kelet-Ukrajnából mint a régió lakossága, és a magyarok jelentős része, legalább százezer ember eljött. Az, hogy a magyar fiatalok nem golyófogók ebben a háborúban, annak köszönhető, hogy van magyar állampolgárságuk – jegyezte meg.
Közölte: reálisan azzal kell számolni, hogy a magyarság etnikai pozíciója rosszabb lesz a háború után, mint előtte. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam fenntartja a kárpátaljai támogatásokat. Nem kétséges, hogy súlyos jogsérelem érte a kárpátaljai magyarságot, ezért Magyarország blokkolta bizonyos NATO-rendezvényeken az ukrán jelenlétet – mondta Semjén Zsolt.
Most ugyanakkor nem aktuális a jogos nemzetiségi sérelmek előhozatala, az a helyes, ha a karitatív tevékenységre helyezik a hangsúlyt, és segítik a közel 700 ezer Ukrajnából menekülőt.
Mindenkit, aki menekül a háború elől, befogadják, és felső korlát nélkül fogadják a háborúban sebesült ukrán katonákat is gyógykezelésre – jelezte.
(MTI)
A címlapképen A Cselekvõ nemzet – Az újraegyesítés eróforrásai 2010-2022 című könyv példányai a kiadvány bemutatóján Budapesten, a Bárkert Bistróban 2022. április 29-én. Forrás: MTI/Balogh Zoltán
