A Broadwayről indult és meghódította hazánkat is
A magyar musical napját 2012 óta ünnepeljük; a kezdeményezést a bajor Gizi Színészmúzeum nyújtotta be. A műfaj hamar meghódította hazánkat, „operett-nagyhatalomként” mindig is közel állt hozzánk a zenés színházi műfajok.
Új műfaj születik
A musical eredetileg amerikai műfaj: a legelső musicalek a XX. század első felében kezdtek el megjelenni a New York-i Broadwayn, melyek akkor a dzsessz különféle ágait hívta segítségül a az adott darab zenéjéhez. Az operához hasonlóan nagyon kevés benne a prózai rész, de előfordulhat, hogy egyáltalán nem is jelenik meg benne. Az akkor újnak számító műfaj szakított az operett, a zenés vígjáték és a revü dramaturgiai elveivel, rendszerint kész irodalmi művek felhasználásával alkalmazza a párbeszédet, éneket, táncot. Zenéjét operaszerűen szerkesztik, témák és ciklusok követik egymást, ismétlődnek; ezzel a a zene önmagán kívül üzenetet is hordoz.
Amerikában egymást követték a világsikert arató musicalek. E műfajnak sokak által a legtökéletesebb képviselője az 1955-ben bemutatott Alan Jay Lerner és Frederick Loewe által jegyzett My Fair Lady. Ezt követték olyan művek, melyek a mai napig töretlen népszerűségnek örvendnek: 1957-ben bemutatják a West Side Storyt, 1966-ban a Kabarét, 1969-ben a Hairt, amely az első kizárólag beat- és rockzenére épülő musical.
A szakma legnagyobb nevét mindenki ismeri: Sir Andrew Lloyd Webber a brit musicalszerző olyan művek alkotója, mint a Jézus Krisztus szupersztár, az Evita, a Macskák és Az operaház fantomja; utóbbi a valaha leghosszabb ideig játszott darab a Broadwayn. Az ő neve alatt született meg A nyomorultak, a Miss Saigon, valamint a Rómeó é Júlia musical is. A fenti darabok nagy részét hazánkban is bemutatták, mely hatására Magyarországon is megszülettek az első hazai zenés darabok is.
A Broadwyről Budapestre
1960-ban alakult a Nagymező utcában működő Petőfi Színház, melynek repertoárját Szinetár Miklós művészeti és Petrovics Emil zenei vezető a zenés színpad klasszikusaiból, nagy sikerű külföldi musicalekből és új magyar zenés játékokból kívánta kialakítani. A színház harmadik bemutatója az Egy szerelem három éjszakája című „musical tragedy” volt, amely egy csapásra polgárjogot vívott ki hazánkban is a műfajnak.
A hazánkban méltán híres darab a második világháború alatt játszódó, Radnóti Miklós sorsát mutatja be, mely tragikus, mégis közel áll a magyar nemzethez A színművet Hubay Miklós, a dalszövegeket a költő, műfordító Vas István írta, a zeneszerző Ránki György volt, a zenekart Petrovics Emil vezényelte. A darabot Szinetár Miklós parádés szereposztással, Bodrogi Gyula, Margitai Ági, Miklósy György, Agárdi Gábor, Sennyei Vera és Horváth Tivadar részvételével állította színpadra.
A magyar musical műfajának áttörő sikert hozó darab megnyitotta az utat műfajtársainak: az 1970-es évektől egymást követték a sikerdarabok. Ezek közül a leginkább figyelemre méltóak a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, A padlás, Légy jó mindhalálig, Valahol Európában, A dzsungel könyve, Hotel Menthol, Made in Hungária, Abigél, Isten pénze, Szép nyári nap, Én, József Attila, A fejedelem, A Pál utcai fiúk. Szintén e műfaj egyik legjelentősebb hazai képviselője az István, a király, mely rockopera műfajilag musicalnek minősül. 
A műfaj hazai jelentőségét jelzi, hogy a magyar származású, Grammy-díjas Lévay Szilveszter olyan darabok zenéjét szerezte, mint az Elisabeth, a Mozart!, a Rebecca, a Marie Antoinette. Tiszteletére 2011-ben Budapest és Szabadka – utóbbiy Lévay szülővárosa – rendezte meg az első Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekversenyt.
A mai napon ünnepelt magyar musical napját 2012 óta ünnepeljük; ünnepet először Somogyi Zsolt, a múzeum igazgatója javaslatára rendezték meg az alkotók és az ősbemutató összes résztvevője tiszteletére, a műfaj népszerűsítésére. A zenés megemlékezést akkor Fedák Sári mellszobra közelében tartották, aki a musical elődjének számító daljátéknak, Kacsóh Pongrác János vitézének első Kukorica Jancsija.
