Így kell finoman elmagyarázni Sargentininek, hogy hazudik
A baloldali, zöldpárti képviselő nevével fémjelzett jelentés (Sargentini-jelentés) volt, ami még szeptemberben az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárást kezdeményezte Magyarországgal szemben. Sargentini azóta sem bír magával és lépten-nyomon Magyarországot ostorozza…
Ezért is kell, hogy időnként helyrerakja valaki a hazugságokat.
„Judith Sargentini provokálja Magyarországot. Más oka nem lehet annak, hogy Európa tüntetéssorozatai közül egyedül a magyarországiért aggódik. Ha nem ismerném a ténykedését, azt hinném, van benne a magyar nemzet iránt valamiféle elfogultság, de nincsen ilyen. Sajnos nincsen.
Ehelyett a Benelux-államokból világgá kiált minket, elvtársával, Verhofstadttal gyakorlatilag minden héten. Bár Sargentini mentségére legyen mondva, ő legalább nem trágár módon teszi ezt meg. Egyszerűen csak átveszi a magyar ellenzék többnyire valótlan állításait, amelyek legtöbbször se nem polgáriak, se nem demokratikusak. Sargentini tegnap kiadott közleményét ennek megfelelően állításról állításra kell javítanunk. Nehogy az a benyomása maradjon bárkinek, hogy igazat írt”.
Sargentini szerint az új „rabszolgatörvény” csupán a jéghegy csúcsa a tekintélyelvűségbe és állami kontrollba zuhanó országban. Számos fiatal Magyarország elhagyására kényszerült, a bevándorlással szemben pedig teljes tilalmat rendeltek el, így Orbán Viktor miniszterelnök fizetés nélküli túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot a saját maga által teremtett munkaerőhiány orvoslása céljából.
A valóság:
Az európai uniós irányelv 416 óra túlórát enged meg, többet, mint az új magyar szabályozás. Ráadásul a munkavállaló önkéntes beleegyezése nélkül a jelenlegi túlóraszám egyetlen órával sem nőhet meg – ezen felül az önkéntes túlóra, mint a nevében is benne van, nem kötelező. Bármilyen munkaidőkeretre vonatkozó eltérés csak a munkaadók és munkavállalók megállapodása esetén kollektív szerződésben rögzítettek szerint lehetséges. A túlórákat pedig havonta kell kifizetni.
Sargentini érvrendszerében az európai fiatalok hazacsábítása nem szokott szerepelni, többnyire csak a migráció fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a magyar Kormány nyolc éve azon dolgozik, hogy a külföldön élő honfitársai számára minél vonzóbb környezetet nyújthasson a hazaköltözéshez. Jelenleg is közel 100 ezer betöltetlen álláshely várja őket, de számos demográfiai, otthonteremtő programmal is igyekszünk segíteni a magyar fiatalok hazatelepedését. Sőt az Európai Unió többi tagállamát is erre biztatjuk mintegy megoldásként a tömeges bevándorlás helyett. Mindamellett elég demagóg a fiatalok elvándorlásáról beszélni az EU-ban, ahol a négy szabadságelv, így a személyek szabad mozgása – a munkaerő szabad áramlása – fundamentumként érvényesül.
Sargentini szerint Orbán Viktornak és a haverjainak mára majdnem teljes az ellenőrzése a média és a bíróságok felett, illetve bezárattak egy kiváló egyetemet, ami bizonyítja, hogy a posztkommunista demokrácia rövid korszaka véget ért Magyarországon. Sajnos Orbán támadásai az egyéni és a szabadságjogok ellen egyedül a magyar népnek ártanak, ezért vonultak annyian utcára tiltakozni a tekintélyelvűség ellen.
A valóság:
Az online médiumok esetében – az átlagos napi elérési adatokat figyelembe véve – a politikailag releváns portálok közül összesítésben 3.000.859 kormánykritikus elérésre mindösszesen 1 millió 196 ezer 359 kormánybarát elérés jut, ami 71-29 százalékos arányt takar az online térben, a kormánykritikus médiafelületek javára. Televíziók tekintetében, a kormánykritikus-kormánybarát hírműsorok nézettsége egymáshoz viszonyítva 54 százalék – 46 százalék – a Médianéző elemzése szerint. Ezek tényeken alapuló számok – szemben Sargentini sokat hallatott, de alaptalan vádjaival – amik azt mondják, hogy az online médiumok, a televíziós hírműsorok és az összesített adatok is azt mutatják, hogy Magyarországon továbbra a kormánykritikus sajtó dominál.
A közigazgatási bíróságok rendszerét azután vezeti vissza Magyarország független és szabad kormánya, hogy még 1949-ben a kommunista diktatúra megszüntette. Ezt a közjogi mulasztást pótoljuk most, amellyel kapcsolatban alapos szakmai előkészítő munka zajlik már évek óta. Fontos megjegyezni, hogy az EU más tagállamaiban is találunk számos példát elkülönült közigazgatási bíráskodásra, amelynek épp az a lényege, hogy erősíti az állampolgárok jogvédelmét a hatóságokkal szemben.
A Közép-európai Egyetem marad Budapesten, a Central European University pedig Bécsbe költözik. Röviden így lehetne összefoglalni azt a jogszabály-módosítást, amely egyáltalán nem egyedi Európában. Sőt számos tagállamban például Németországban ennél szigorúbb előírások is vannak.
Sargentini és Verhofstadt gyalázkodásai, dezinformációi a 2019-es európai parlamenti választások előfutárai. Egy olyan víziót képviselnek, ami szöges ellentétben van a miénkkel. Ők egy bevándorlást ösztönző Európai Egyesült Államokat szeretnének. Ezzel szemben mi erős Európát képzelünk el, ami megvédi a határait és szuverén, egymást kölcsönösen tiszteletben tartó nemzetállamok erős szövetségén alapszik. Közel fél év múlva ebből a két felfogásból lehet majd választani Lisszabontól Helsinkiig.
(Forrás: Mandiner)
