A járvány kikezdte a németek lelki jólétét
– A vakcinák körüli beszerzési problémák mennyire áshatják alá az Európai Bizottságot és az európai szolidaritást?
– Nem látok erre vonatkozóan komoly veszélyt, az Európai Unió ebből a szempontból nincs veszélyeztetve a koronavírus miatt. Kétségtelen azonban, hogy ha idén nem sikerül megoldani a problémát, akkor fennállhat az az eset, hogy sok európai állampolgár megkérdőjelezi ennek a politikának a hatékonyságát.
Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy minél gyorsabban, minél több vakcina álljon a rendelkezésünkre.
Egyik oldalon van az emberiség, a másikon a vírus: közösen le tudjuk győzni. Bízom benne, hogy Európa ebben a válságban is össze tud tartani, és az országok képesek segíteni egymást.
– A vakcinák együttes beszerzése akadozik. Hogyan magyarázzák a német közvéleménynek ezeket a nehézségeket?
– Szerencsére nem vagyok abban a helyzetben, hogy bármilyen formában magyarázkodnom kellene a német közélet felé, mert ez bizony nem lenne könnyű… Onnan kell, hogy kezdjem, hogy a tavalyi évben megbízták a német egészségügyi minisztert, hogy a vakcinabeszerzés terén lépjen. Jens Spahn egy igen ambiciózus CDU-s politikus, aki belevetette magát a munkába.
Az év végére már tisztán látszott, hogy Németország – beszerzési, logisztikai, tárgyalási okokból – inkább arra fekteti a hangsúlyt, hogy egy egységes Európai Uniós vakcinabeszerzés valósuljon meg.
Mindannyian látjuk, hogy ez a közös európai beszerzés, sajnos nem megy olyan gördülékenyen, ahogy elképzelték. Ezt már a németek is belátták, ezért Németországból is éles kritika éri az Európai Bizottságot. Ursula von der Leyen bizottsági elnök asszony is bevallani kényszerült, hogy nem ideális az oltóanyagok jelenlegi beszerzésének folyamata.
– Az elhúzódó válságban mennyire maradt ütőképes a német gazdaság?
– A német gazdaságot, mint minden más európai országot, megviselte a koronavírus-járvány. Németország és Magyarország ebből a szempontból hasonló ligába került: tavaly itt is, ott is öt százalék volt a hazai össztermék visszaesése. Ez nem egy szép szám, de megközelítően sem olyan katasztrófa, ahogy azt korábban egyesek vizionálták.
A német gazdaság stabil, ami köszöni szépen, a járvány ellenére is jól van.
Ám tény, hogy egyes gazdasági strukturális problémák – gondoljunk a járműiparra, a digitalizáció kihívásaira, az olykor elavult infrastruktúrára – komoly kihívásokat jelenthetnek. Még nem látszik a gazdaság beindításának a nagy lendülete, de azt is hozzá kell tenni, hogy a járvány kellős közepén tartunk, nem tudjuk, mit hoznak magukkal a vírusmutációk, így még nincs fény az alagút végén.
– Németországban sokkal szigorúbbak a járvány miatti korlátozások, mint idehaza. Hogyan viselik ott a lakosok a kényszerintézkedéseket?
– Így van, már karácsony előtt bezárták az összes bölcsődét, óvodát, iskolát. A boltok alapvetően zárva vannak, csak az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak és drogériák lehetnek nyitva. Németországban sokkal inkább leállt az élet, mint idehaza. Magából az egészségügyi válságból nem csak egy gazdasági válság alakult ki, hanem több más krízis is.
A járvány okozta nehézségek rávilágítottak egy gyenge pontra, ami nem elsősorban az emberek gazdasági, hanem a lelki jólétét veszélyezteti.
Egy új, közoktatási válság is kialakult: gondoljunk csak bele, a gyerekek már tavaly tavasszal sem tudtak iskolába menni, és december óta ismét otthon vannak. Az is felmerült, hogy mindenkinek tanévet kell ismételnie. Komoly és nagy problémák ezek, melyek egyre jobban elmélyednek, és a német emberek is egyre türelmetlenebbül viselik a korlátozásokat.
– A fásultsággal együtt mennyire jelentek meg a közéletben a populista szólamok?
– Pont az AfD az Alternative für Deutschland mint populista párt volt az, ami különböző válságokat sikeresen tudott saját politikai szempontjából meglovagolni. Alakulásakor 2013-ben az euró-mentőcsomag ellen ágáltak, amikor ez a probléma megoldódni látszódott, akkor jött a 2015-ben meginduló migránsválság, mely az AfD-nek új lendületet adott. Akkor erősen tudták pozicionálni magukat a kormány politikájával szemben.
Úgy látom, hogy a jelenlegi vírustagadó, oltásellenes mozgalom és az AfD között átfedések figyelhetőek meg, melyek rávilágítanak arra, hogy nem egy komolyan vehető párt.
– Ennek ellenére előfordulhat, hogy a közelgő választások során ők legyenek a mérleg nyelve?
– Nem, ez elképzelhetetlen, mert Németországban közmegállapodás van arról, hogy az AfD-vel, szövetségi és tartományi szinten nem működnek együtt a pártok. Az AfD-vel nincs és nem is lesz együttműködés. Meglátásom – és a közvélemény-kutatások eredményei – szerint leáldozóban van a politikai szerepük. Csökken a támogatottságuk, 9–10% körüli értéket mutat. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a két legnagyobb párt fog kormányt alakítani, mely a CDU-CSU és a Zöld Párt egy koalíciója lenne.
A zöldek – mint a második legerősebb párt – előreláthatóan leváltják a Szociáldemokratákat.
– A kormányzópártok a válság alatt meg tudták őrizni támogatottságukat?
– A járvány előtt a CDU-CSU támogatottsága 27–28% volt, amely egy rendkívül gyenge eredménynek értékelhető a 2017-es választási eredményhez képest. A vírus hatására a támogatottságuk kezdett megnőni 34–35%-ra. Ha a válságnak vége lesz, akkor a most konzervált problémák, politikai csaták ismét előtérbe kerülnek, most azonban a CDU stabilan vezet, de neki is meg kell küzdenie a kihívásokkal. A járvány miatt újfajta kampány van, hiszen fél év múlva szövetségi parlamentet választanak a németek. 
– Járvány idején hogyan zajlik a kampány Németországban?
– Ez egy olyan kihívás, amely ismeretlen mindenki számára. A CDU januári kongresszusát is csak egy stúdióban tudták megtartani, holott előtte ez egy több ezer fős nagyrendezvény volt. Ez mindenkinek szokatlan. Baden-Württembergben nem lehet személyesen kampányolni – mint ismeretes, ott és a Rajna-vidék-Pfalz tartományba már március 14-én megtartják a tartományi választásokat. Digitális formátumok vannak, melyektől az emberek idegenkednek.
A digitális kampányban fel fog erősödni az internet szerepe.
A pártoknak valahogyan meg kell tudni szólítani azt az idősebb generációt is, amelynek tagjai kevésbé járatosak ezekben a technikákban. Ez egy igazi demokratikus kihívás. Bízom benne, hogy Magyarország 2022 tavaszán más körülmények között készülhet majd az országgyűlési választásokra.
Tóth Gábor
Kiemelt képünk forrása: Mathias Corvinus Collegium
