Washington érseke nem tagadná meg Bidentől az Oltáriszentség kiszolgáltatását


Hirdetés

A hamarosan bíborossá váló washingtoni érsek, Wilton Gregory, a minap egy újságíróval folytatott beszélgetése során kijelentette: ő maga nem tagadná meg az új amerikai elnöktől az Oltáriszentség kiszolgáltatását – közölte a Catholic News Agency. Mindeközben Joe Biden teljes mellszélességgel harcol az abortusz legalizálásáért, illetve az abortuszklinikák támogatói hátterének kialakításához szükséges jogi feltételek megteremtéséért.

Gregory érsek kijelentései alighanem kérdéseket vetnek fel a világegyház híveiben. 2004-ben, az akkor még csak bíborosi pozíciót betöltő Joseph Ratzinger, az amerikai püspököknek szóló levelében világosan kifejezte, hogy 

az a politikus, aki „következetesen a megengedő abortusz- és eutanáziatörvények mellett kampányol és szavaz”, nyilvánvalóan súlyos bűnben „hivatalosan együttműködik” másokkal.

Ilyen esetben, írja XVI. Benedek, a „lelki vezetőnek találkoznia kéne a politikussal, hogy rámutasson számára, mi az Egyház tanítása, és hogy közölje vele, nem járulhat szentáldozáshoz, amíg véget nem vet a bűn objektív állapotának […].” Amennyiben egy katolikus a súlyos bűne ellenére a szentséghez járulna, az azt kiszolgáltató személy megtagadhatja tőle. Az írását tartalmazó jegyzéket később kanonizálták (Egyházi Törvénykönyv IV. könyv, III. cím, I. fejezet, 2. cikkely, 915-ös szakasz).

A nemzetközi sajtóban megkondították a vészharangot, és várják, miképpen reagál Gregory érsek Benedekével (és a hivatalos egyházi tanításéval) ellentétes álláspontjára az amerikai és a nemzetközi katolikus közösség.

Az életpártiak joggal követelik püspökeiktől, hogy álljanak ki a meg nem született életek érdekében, azzal azonban, hogy az abortuszért küzdő politikusoknak szolgáltatják ki az Oltáriszentséget, azt üzenik: az abortusz kérdése nem jelentős morális kérdés – a szentségtörésről most nem is beszélve. Valamint joggal vádolhatják meg az érseket azzal is, hogy a kényelmetlen evangéliumi tanúságtétel helyett megalkuvó, szekuláris kompromisszumot köt.

Tulajdonképpen ugyanaz a vita megy megint végbe, mint egy évvel ezelőtt, amikor New York bíborosa, Timothy Dolan kijelentette, ő megáldoztatná Andrew Cuomo kormányzót, aki épp akkor írta alá az egyik legdurvább abortusztörvényt, amely egészen a születésig lehetővé tette a terhességmegszakítások elvégzését. Akkor a hívek a kormányzónak az egyházból való kiközösítéséért tüntettek.

Más, „könnyebb vérű” katolikusok pedig azt fogják mondani – már amennyiben a történelem ismétli önmagát –, hogy Gregory érsek milyen szépen áll ki a tolerancia értéke és gyakorlata mellett; hogy az Eucharisztia szentségét nem kéne átpolitizálni; és hogy a szentség megtagadása nem jó pásztori cselekedet.

2004-ben, amikor az amerikai püspökök az abortuszpárti politikusok és az Eucharisztia kapcsolatáról értekeztek, megbíztak egy bíborost azzal, hogy foglalja össze a Ratzinger által küldött levet. Egy bizonyos bíboros azonban erősen egyszerűsített annak tartalmán, mondván: az egész ügy az amerikai püspökök diszkréciójára van bízva.

„A kérdés számunkra nem csupán az, hogy a szentség kiszolgáltatásának megtagadása lehetséges-e, hanem hogy ez lelkipásztori szempontból bölcs és körültekintő-e”.

Ez a bíboros, minő véletlen, épp Theodore McCarrick volt.

A 2004-es püspöki találkozó végül arra jutott – miután McCarrick pontatlanul foglalta össze a Szentszék álláspontját az ügy kapcsán –, hogy a püspökök egyéni döntésére bízza a kérdést.

Jose Gomez érsek múlt héten kijelentette, hogy Biden elnöksége bizonyára kihívások elé fogja állítani Amerika püspökségét.

 

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink:

A Vatikán nyilvánosságra hozta a McCarrick-ügy dossziéját

A Vatikán nyilvánosságra hozta a McCarrick-ügy dossziéját

A Vatikán nyilvánosságra hozta a McCarrick-ügy dossziéját

 

Kiemelt képünk forrása: Wash Archdiocese – YouTube

 

 


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb