A nemzetpolitikai eredmények önmagukért beszélnek

A tárca nélküli miniszter beszámolójában közölte, az elmúlt tíz évben megtízszerezték a nemzetpolitikai célra fordított összegeket, 3000 külhoni magyar szervezet és intézmény programjai váltak évről-évre fenntarthatóvá. – A kormány támogatásai és programjai a Kárpát-medence összes magyarlakta településére eljutnak, a honosítás történelmi igazságszolgáltatás volt, azzal megtörtént a nemzet közjogi egyesítése – sorolta.

Az oktatásról szólva ismertette: a magyar gyermekek között nőtt a magyar iskolákban iratkozók relatív aránya, mintegy ezer településen sikerült megtartani és növelni a magyar oktatásban résztvevők számát.

Elmondta: a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében mintegy ezer óvoda és bölcsőde újult meg és épült fel újonnan. A határtalanul program keretében 400 ezer magyarországi diák juthat el valamelyik külhoni régióba. A miniszterelnök-helyettes úgy folytatta: mintegy 1600 külhoni templom, parókia, plébánia épült újjá, vagy épült fel újonnan, számos sportfejlesztés valósult meg, a magyar sporteseményeken általánossá vált a Kárpát-medencei szintű részvétel a nemzetegyesítés jegyében.

Semjén Zsolt kiemelte: gazdaságfejlesztésre nagyon komoly összegeket fordítottak, több ezer külhoni magyar vállalkozásnak nyújtottak szakmai és anyagi támogatást. Megfogalmazása szerint a gazdaságfejlesztés „win-win szituáció”, mert jó az ottani magyarságnak, az ottani többségi nemzethez tartozónak, az országnak (…) és a magyar gazdaságnak is.

Semjén Zsolt kifejtette: 2020 az erős magyar közösségek éve, a koronavírus-járvány miatt egyetlen nemzetpolitikai programot sem szüntettek meg, hanem azoknak az online térben új színtereket nyitottak és új felhívásokat hirdettek meg.

Beszámolt arról is, hogy már 83 nemzeti jelentőségű intézmény és 12 nemzeti jelentőségű program keretében további 170 intézmény és szervezet programjának fenntartható működését biztosítják. Balczó Zoltán (Jobbik) Semjén Zsoltnak a romániai helyhatósági választások kampányában tett üzenetével kapcsolatban tett fel kérdést a meghallgatáson, amely szerint az RMDSZ az egyetlen olyan politikai szervezet, amely képes a magyar érdekek védelmére. A miniszterelnök-helyettes erre reagálva azt közölte: „az erdélyi választók akaratából” egyedül RMDSZ-nek van esélye a román parlamentbe való bejutásra, és a szövetségnek van politikai ereje, hogy képes legyen megvédeni a magyar közösségeket és embereket. Ezért – hangoztatta – minden, ami az RMDSZ-t gyengíti, kárára válik a magyarságnak.

Bencsik János (független) autonómiára vonatkozó kérdésre a miniszterelnök-helyettes leszögezte: a magyar kormány soha nem adja fel a határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását.  Azonban – jegyezte meg – minden nemzetrésznek a magának kell kidolgozni saját testreszabott autonómia-koncepcióját, vagy koncepcióit, amelynek megvalósításához „a magyar állam minden segítséget megad”.

Szászfalvi László, a grémium kereszténydemokrata alelnöke szerint azért sikerült ezt a „grandiózus nemzetpolitikát” megvalósítani, mert a nemzetstratégiai koncepciókat gyakorlati elemekkel, programokkal is megtöltötték. Ennek alapja az erős anyaország, erős gazdasággal – hangsúlyozta.

Keresztes László Lóránt (LMP) felvetésére Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) a nemzeti régiók védelmében indított aláírásgyűjtését végig kell vinni az Európai Unióban.

Egy másik, az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatos felvetésre Semjén Zsolt elmondta: azt kérik Ukrajnától, hogy fogadják el a magyarságot őshonos kisebbségként, és biztosítsák számára a nyelvi jogokat, és onnantól kezdve Magyarország támogatja az ország euro-atlanti integrációs törekvéseit. A bizottság ülésének végén egyperces néma felállással emlékezett meg a múlt csütörtökön elhunyt Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas író-költő-újságíró-politikusról.

MTI

(Kiemelt képünkön: Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (k) az éves meghallgatásán az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az Országházban, a koronavírus-járvány előtt használt képviselői (régebben alsóházinak nevezett) ülésteremben 2020. november 10-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)