Székely János püspök: A genderideológia rendkívüli erőszakossággal terjed
Az 1950-es évektől terjedő genderideológia a biológiai nemet egyértelműen negatívumnak, korlátozó keretnek, bilincsnek tekinti. Ebben a szemléletben
a nőt mihamarabb és véglegesen meg kell szabadítani „a szaporodás rabszolgaságától” (Margaret Sanger), az emberiséget pedig a „család zsarnokságától” (Shulamit Firestone).
A genderszemlélet határozottan tagadja, hogy a házasság egy férfi és egy nő szeretetszövetsége volna, ehelyett „a család minden formájának” törvényi elfogadását – ezen formák „egyenjogúsítását” – követeli, valamint azt állítja, hogy a nemi identitását az ember önkényesen meghatározhatja, mivel ez olyan alapjog, amelyet minden társadalomnak tiszteletben kell tartania.
Mindezzel szemben a katolikus egyház tanítása szerint a teremtő Isten, akinek lényege a szeretet, az embert szeretetre teremtette – azt akarta, hogy az új emberi élet az apa és az édesanya szerelméből fakadjon, és hogy a férfi és a nő szerelme termékeny legyen – ne záródjon egy páros önzésbe, hanem túlcsorduljon.
A genderideológia – mint azt nap mint nap tapasztalhatjuk – rendkívüli erőszakossággal terjed, képviselői gyakorlatilag minden eszközt bevetve igyekeznek igazukat érvényesíteni. „A puhának látszó genderideológia valójában nagyon is kemény; átalakítaná az oktatást, a kultúrát, a politikát, a művészeteket, a reklámokat is”.
Mindez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a nemi indentitásukban bizonytalan embertársaink problémája bármilyen értelemben is álprobléma lenne, hiszen az efféle zavarok hátterében igen komoly biológiai rendellenességek állhatnak.
Ami azt illeti, az utóbbi hetekben sokak által erőteljesen kritizált, a születési nem anyakönyveztetéséről szóló, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott (majd az Országgyűlés által elfogadott) törvényjavaslat 33-as pontjának magyarázata kifejezetten megemlíti, hogy az anyakönyv ellenkező bizonyításig a bejegyzett tényeket, jogokat igazolja,
vagyis bizonytalan esetekben van helye az anyakönyvi bejegyzés felülvizsgálatának.
„Természetesen minden embert megillet a tisztelet és az elfogadás. Én magam is ismerek sok nemi identitásában bizonytalan embert, és nagy szeretettel vagyok irántuk. Éppúgy végtelenül értékes emberek, mint bárki más. A legtöbb esetben nem tehetnek a problémájukról, sokszor igen nagy szenvedéseken, belső küzdelmeken mennek át, gyakran találkoznak gúnnyal, megvetéssel. A kereszténység elítél mindenfajta megvetést, kirekesztést. A tisztelet és a szeretet azonban nem jelenti azt, hogy a mesterséges nemváltoztatást helyesnek kellene tartanunk. A nemi identitásukban bizonytalan személyeket akkor szereti leginkább a társadalom, ha mint nemi identitásukban bizonytalan személyeket szereti őket, ha segíti őket önmaguk elfogadásában.
Ha egy társadalom azt vallja, hogy minden ember maga választhatja meg a nemi identitását, akkor a szeretetre teremtettségüket és létezésüket hálásan elfogadó emberek nagy családja helyett az önmagukat megalkotni akaró személyek csoportjává válik.”
Az egyház szemléletében a szabadság soha nem lehet önkény. „A valóságba, az atomokba, a sejtjeinkbe és a lelkünkbe bele van ültetve egy gyönyörű isteni rend, harmónia. Az ember nem akkor szabad, ha ezt a harmóniát negligálja, széttöri, hanem ha ennek mentén tanul meg szárnyalni, szeretni. Az egyre inkább fenyegető ökológiai katasztrófa legfőbb oka, hogy az ember nem vette figyelembe a természetbe írt gyönyörű isteni rendet, hanem önkényesen, a végsőkig zsigerelte ki a Föld erőforrásait. A genderideológia egy hasonló, csak nem természeti, hanem társadalmi katasztrófa felé próbálja kormányozni az emberiséget.”
Az egyház kapui senki, így az LMBTQ-személyek előtt sem zárulnak be soha, hiszen „az evangéliumi üzenet nem modern, nem is konzervatív, hanem örök”.
„Azt üzenem, hogy testvéreim vagytok. Bármikor kopogtattok az ajtómon, az meg fog nyílni előttetek. Igyekszem mindenben segíteni, amiben tudok. Azt üzenem, hogy Isten kedves gyermekei vagytok. Lehet, hogy sokan megvetéssel néznek rátok, Ő azonban soha. Értetek is odaadta az életét a kereszten.
Azt üzenem, hogy ne a könnyű utat válasszátok. Az emberség, a hiteles és jó élet ára mindenki számára magas. Keressétek a szűk ösvényt!”
– zárja gondolatait Székely János.
Kincses Krisztina (lapunk korábbi munkatársa) Székely János püspök úrral készített interjúját a Magyar Nemzet oldalán, a következő linkre kattintva olvashatja el: „Nem modern és nem is konzervatív az evangéliumi üzenet, hanem örök”
