A mondák őseink SMS-ei a múltból
– Több mint tíz éve már, hogy megjelent a Székelyföldi Legendárium. Milyen visszajelzéseket kaptak ezzel az egyedülálló mondakötettel kapcsolatban?
– Valóban, tizenkét éve indult el a Székelyföldi Legendárium projekt, amely hamar nagyon sikeres lett, több mint negyvenötezer kötet kelt el; de amire a legbüszkébbek vagyunk, hogy a megjelenés óta is töretlenül szeretik a szülők és a gyermekek. Számos levelet és üzenetet kapunk, amelyek szerint ez a könyv sok fiatalt segít abban, hogy megszerethesse az olvasást. Illetve nekünk, alkotóknak is sokat jelent a Legendárium – ugyanis ezzel kezdett el kialakulni az a sajátos stílusunk, ami a későbbi munkákhoz, többek között az animációs filmek készítéséig is elvezetett. 
A Székelyföldi Legendárium sajátossága az volt, hogy a könyv mellé egy szépen illusztrált, mesés térképet is adtunk, ami lehetőséget biztosított rá, hogy a mondák helyszíneit is bejárják az olvasók.
A megadott GPS-koordinátákkal egy könnyen áttekinthető rendszert hoztunk létre.
Úgy vélem, hogy ha a gyermekeink figyelmét fel tudjuk hívni ezekre a történetekre, eleink hagyományaira, elégedettek lehetünk, mert akkor a következő generáció is megőrzi és képviseli majd kultúránkat és értékeinket. 
A Legendáriummal folyamatos gondolkodásra és cselekvésre késztetjük a gyermekeket és a szülőket – közös programok jönnek létre, melyek keretén belül megnézik Székelyföld látványosságait, a mondák és legendák színhelyeit, de ami még ennél is fontosabb: a közös kirándulások összekötik a családokat, megerősítik a barátságokat.
Ez a közösségépítés egy másik, igen jelentős küldetése a Legendáriumnak.
– Mi vezetett a kötet folytatásához?
– A Székelyföldi Legendárium nagyon sikeres lett, ezért úgy gondoltuk, tovább kell lépnünk, be kell mutatnunk a Kárpát-medence teljes mondaanyagát. Kaptunk egy lehetőséget a támogatóinktól, akik felkértek bennünket, hogy készítsük el az egész Kárpát-medencei legendáriumot! Tehát nem csupán Székelyföld és Erdély, hanem a teljes történelmi Magyarország mondavilága kerül majd feldolgozásra, több kötetben.
Öt évvel ezelőtt kezdtük meg az újabb kötetek készítését; nagyon szép egybeesés, hogy ezt a nagy vállalkozást a Nemzeti Összetartozás Évében tudjuk befejezni.
A tizenkét évvel ezelőtti Székelyföldi Legendárium receptjét vittük tovább. Örömmel számolhatok be róla, hogy az első új kötet, a Kárpátaljai Legendárium már a nyomdában van. Ezt hamarosan követni fogja a Felvidéki és a Délvidéki Legendárium, majd összefonva az Őrség, a Muravidék és Drávaköz legendáriuma is. Az anyaország területéről három önálló mondakötetet készítünk, Erdély monda- és legendakincséből pedig további öt kötet várható még.
Úgy véljük, legfontosabb feladatunk, hogy a határon innen és túl minden magyar gyermek megismerhesse saját szülőföldje és a Kárpát-medence történeteit.
– Hogyan gyűltek össze a bemutatásra kiválasztott mondák?
– A mondák gyűjtése során éltünk a napjaink technikai lehetőségeivel, így nem kellett beutazzuk a Kárpát-medencét, hanem a felkért szakemberek gyűjtési munkáit kellett összefogjuk egy csokorba, majd feldolgoznunk. Ebben segített az újságírói múltam, így sikerült megtalálni a legmegfelelőbb embereket. A volt kollegák sokat segítettek abban is, hogy eljuthassunk helyi néprajzkutatókhoz, helytörténészekhez, akik ma a legjobban ismerik ezeket a történeteket.
Nagy örömmel számolhatok be arról, hogy mindegyik régióban találtunk olyan nagy tudású embereket, akik szakértő módon segítettek összeállítani a mondákat. Így gyűlt össze közel 1500 monda és legenda a Kárpát-medence különböző részeiről. Nekünk ezek megszerkesztése, illusztrálása és kiadása maradt feladatul.
– A mesekönyvekben nagyon fontos a rajz, a képiség. Milyen lesz a kötetek vizuális megjelenítése?
– A most készülő kötetek hasonlóak lesznek az egykori Székelyföldi legendáriumhoz. A rajzokon két tehetséges képzőművész, Márton Zoltán és Deák Attila dolgozik – mégpedig éjjel-nappal, ugyanis naponta három rajzot kell elkészíteniük ahhoz, hogy időben összeállhassanak a kötetek. Valóban sietni kell, mert nagyon szeretnénk, hogy még az idén, a Nemzeti Összetartozás Évében megmutathassuk azt, hogy a
Kárpát-medencei mondák és legendák – és természetesen az egész magyar nemzet is – összetartozik, attól függetlenül, hogy hol húzódnak az országhatárok.
A Legendárium-kötetek mellett folyamatosan készítjük Székelyudvarhelyen az animációs filmjeinket is, amelyek szerda esténként megtekinthetőek közösségi oldalunkon. Már nemcsak a székely mondákból, történetekből készítünk animációs filmeket, hanem az egész Kárpát-medencei térségből. Jelenleg éppen a Tisza óriásai című kárpátaljai mesefilmen dolgozunk.
– A többségi (állam)nyelven is meg lehet majd ismerni ezeket a mondaköteteket?
– A Székelyföldi Legendáriumot természetesen román nyelvre is lefordítottuk. Az idén megjelenő többi kötet esetében is nyitottak vagyunk erre, ha valós igény mutatkozik rá. Az általunk készített rajzfilmsorozatot mindenképpen le fogjuk fordítani román nyelvre is, hogy a román gyerekek is megismerhessék a székely mondavilágot. Ha már össze vagyunk zárva, akkor jó ha tudják: van ebben az országban más is, nemcsak az, amit az iskolában tanítanak.
A székely kultúra igen gazdag és sajátságos – érdemes jobban ismerni, mert történeteinkkel mindenki gazdagodhat és töltekezhet. Ez persze más országhatáron túli vidékek történeteire is igaz. A mondák az őseink „SMS”-ei a múltból, amelyek utat mutatnak számunkra a jövőbe – valóban érdemes megismernünk őket.
Tóth Gábor
Kiemelt képünk forrása: Csaba királyfi alakja az égen, Székelyföldi Legendárium, www.legendarium.ro
Az alkotás örömének mindenki életében helyet kellene kapnia!
A gyerekek a kiszámíthatatlan, izgalmas és vicces meséket szeretik
