Egyre több a vitatott eutanázia Kanadában

Egyre nagyobb a felháborodás a Kanadában működő, eutanáziát végrehajtó  program, a MAiD körül. Ahogy arról a Vasárnap.hu is beszámolt, legutóbb egy 83 éves idős katolikus asszony halt meg családja szerint úgy, hogy nem adta – nem adhatta – beleegyezését az eljárásba. A tíz éve bevezetett program a hivatalos adatok szerint már több mint 100 000 halálos áldozatot jegyez – számolt be róla cikkében a Lifenews.com, arra is rámutatva, milyen visszásságok akadnak egy rendszerben, amely élet-halál ura.

Júliusban a 83 éves Brigitte Stegemann családja megrendítő beszámolóban írt a megpróbáltatásokról, amelyen a nagymama keresztül ment. A nő egy ontariói, Belleville-ben található idősotthon lakója volt, és családja szerint vitatott körülmények között, orvosi közreműködéssel vetettek véget az életének. Stegemann kognitív károsodással küzdött, nagyothalló volt, és nem sokkal korábban negyedik stádiumú gyomorrákot diagnosztizáltak nála. A beszámoló szerint ugyanakkor jól reagált a kezelésre.

Nem sokkal később vita bontakozott ki arról, hogy Stegemann valóban szóbeli beleegyezését adta abba, hogy a kanadai Medical Assistance in Dying (MAiD), vagyis az orvosi közreműködéssel végzett halálba segítés programja keretében véget vessenek az életének.

A család szerint Stegemann keresztény hite miatt nem egyezett volna bele tudatosan az eljárásba. Állításuk szerint az orvos a tiltakozásuk ellenére, a jelenlétükben hajtotta végre az eljárást, noha a család megítélése szerint az idős nő közvetlenül a halálos gyógyszerek beadása előtt nem adott egyértelmű szóbeli beleegyezést. A körülmények komoly kérdést vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy teljesültek-e a kötelező jogi követelmények.

Az eset ugyanakkor újabb vitát generált a MAiD szabályozásának feltételezett etikai hiányosságairól. A program 2016-ban vált legálissá Kanadában, és keretében már a következő évben közel 4000 ember halálát regisztrálták.

A halálesetek száma évről évre emelkedik: 2019 és 2022 között az éves növekedés megközelítette a 30 százalékot. 2024-ben már több mint 16 000 ember halt meg a program keretében. Idén áprilisban a MAiD-hez kapcsolódó halálesetek száma meghaladta a 100 000-et.

A cikk összehasonlítja a kanadai helyzetet az Egyesült Államokban tapasztaltakkal, ahol mintegy 14 500, orvosi közreműködéssel végrehajtott halálesetet regisztráltak. A gyakorlat az ország 14 államában és a Columbia Kerületben legális, ami összesen körülbelül 110 millió embert érint. Kanada lakossága ezzel szemben mintegy 42 millió fő, a cikkben idézett adatok szerint pedig az országban regisztrált halálesetek száma közel hétszerese az Egyesült Államokban kimutatott értéknek.

Alex Schadenberg, a kanadai Eutanázia-megelőzési Koalíció ügyvezető igazgatója szerint a halálesetek számának növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy az eljárás igénybevételének feltételei az évek során fokozatosan bővültek, miközben az egészségügyi rendszerben is egyre nagyobb szerepet kapott a MAiD.

„Kanadában teljesen elszabadult a program” – fogalmazott egy rádióadásban, rámutatva, ahogy az eredeti törvény előírta, hogy az érintettnek halálos betegségben kell szenvednie, és bizonyos várakozási időt is be kellett tartani. Ezeket a feltételeket 2021-ben eltörölték.

„Most már nem szükséges halálos betegnek lenni, és gyakran várakozási idő sincs.”

Szerinte a másik probléma az, ahogyan a programot népszerűsítik. Kanada valamennyi nagyobb kórházában működik MAiD-csapat, amely tájékoztatja a betegeket a lehetőségről. Ők azok, akik kapcsolatba lépnek az érintettekkel, és felhívják a figyelmüket arra, hogy bizonyos betegségek esetén jogosultak lehetnek az eljárásra.

„Azt mondják nekik: »Egyébként, ha ilyen betegségben szenved, valószínűleg igénybe veheti a MAiD-et.« A halálesetek száma pedig eközben az egekbe szökik.”

Egy másik alkalomról is beszámolt, ahol egy rákbeteg nemet mondott az eutanáziára, mert nem akarta, és a vallási meggyőződésével is ellentétesnek tartotta. Ennek ellenére újra és újra felhozták neki a lehetőséget.

Schadenberg arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte a programban alkalmazott, a visszaélések megelőzését szolgáló garanciák nem nyújtanak kellő védelmet. Álláspontja szerint Brigitte Stegemann esete különösen jól szemlélteti ezt a problémát.

„A törvény lényegében arra épül, hogy az orvos saját szakmai megítélése szerint megfelelőnek találja-e az érintettet. Ez olyan széles mérlegelési lehetőséget biztosít, amely súlyos visszaélésekhez vezethet. Ha a jogszabály ennyire tág értelmezést tesz lehetővé, akkor az ilyen esetek is előfordulhatnak.”

Schadenberg szerint a MAiD-rendszer különösen veszélyeztetheti az időseket és a súlyos egészségügyi problémákkal küzdő embereket, akik kiszolgáltatott helyzetük miatt könnyebben kerülhetnek külső nyomás alá.

„Gondoljunk bele, milyen helyzetbe kerülnek ezek az emberek! Szinte folyamatos nyomás alatt állhatnak, ami már a kényszerítés határát súrolja”

– fogalmazott Schadenberg, aki azt is bírálta, hogy a kanadai törvényhozás napirendjén szerepel a MAiD mentális betegségben szenvedőkre történő kiterjesztésének kérdése.

„A jogszabályt már elfogadták, de a hatálybalépését 2027 márciusáig elhalasztották. Az ottawai törvényhozók most arról vitáznak, hogy visszavonják-e ezt a rendelkezést” – mondta.

Schadenberg értelmezése szerint, ha a rendelkezés hatályba lép, Kanada lehetővé teheti az eutanáziát olyan esetekben is, amikor az érintett jogosultságának alapja kizárólag a mentális betegsége.

Vezetőkép: Illusztráció. Kép forrása: magnific.com