Bankbarát kampányígéret volt a havi jóvátétel? Z. Kárpát Dániel a devizások igényeiről

Magyar Péter az országgyűlési kampányban azt ígérte, hogy a devizahitelesek havi maximum 100 ezer forintos kompenzációt kapnak a választások után, egészen 2030-ig. Most már egyre világosabban látszik, hogy ez nem valósul meg, kampányígéret marad csupán. A lapunknak nyilatkozó Z. Kárpát Dániel fogyasztóvédelmi szakjogász, a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége elnöke is úgy látja, hogy ezt a fajta kártérítést „talán elengedte” a Tisza. Az, hogy mi lesz helyette, még meglehetősen képlékeny, ugyanakkor a szakjogásznak lennének javaslatai, noha a kormány a vonatkozó szakmai egyeztetésekre nem hívta meg őt, illetve szervezetét.

– Hogyan értékeli azt, hogy a Tisza Párt, úgy tűnik, végül mégsem adja meg a devizahiteleseknek a korábban beígért, 2030-ig szóló, havi maximum 100 ezer forintos kompenzációt?

– Magam is úgy vettem ki a legutóbbi parlamenti válaszból, hogy az erkölcsi kártérítés koncepcióját a kormány talán elengedte. Nekem ezzel a világon semmi bajom nincsen, hiszen ez az ötlet a devizások körében példátlanul népszerűtlen volt, mivel négy év alatt is csak néhány milliót térítene vissza. Ugyanakkor a C-630/23 akár tízmilliókat, a teljes, tőkeösszegen felüli befizetést, tehát a lex Marczingós vonalvezetése az érintettek körében kétségkívül sokkal népszerűbb.

– Szakmailag megvalósítható, komoly javaslat volt ez a havi „jóvátétel”, vagy csupán egy alaptalan kampányígéret?

– Mivel szakmai egyeztetésekre meghívást nem kaptunk az általam és Marczingós László által alapított Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségével, így a javaslat hátteréről nem tudunk. Annyi azonban bizonyos, hogy az ötlet a teljes igazságtételhez képest meglehetősen bankbarát. Tegyük hozzá, így is többet juttatott volna vissza, mint az utóbbi évek bármilyen törvényjavaslata, de az érintettek körében ez egy pillanatig sem váltott ki hurráoptimizmust: aki még talpon van, a teljes, neki járó összegre igényt tart. Ennyi év szenvedés után pedig álláspontom szerint ez járna is.

– Tartható állapot, hogy ebben az évben a jogalkotási tervben nem szerepel devizahiteles törvény meghozatala?

– Mielőtt bármiféle észrevételt megfogalmaztam volna, magam is átnéztem a jogalkotási tervet, és nem találtam benne erre az évre vonatkozó devizás törvényt. Ám legalább a végrehajtási rendszer állami fennhatóság alá történő „visszavitele” ott van – ezt 2012-ben vetettük fel először. A devizás közösségek nem igazán értik, mire kell várni: a miniszteri szintű egyeztetésekről nem tudunk, ha folynak is ilyenek, feltételezhető módon nem a terepen edződött devizás szervezetekkel. Az, hogy a törvény akár fél évig készül, még vitaképes is lehetne, de csak akkor, ha ezt az időt végig az érintettekkel való szakmai egyeztetéssel töltenénk. Tartunk attól viszont, hogy a bankok folyamatosan lobbiznak, ahogy tették azt az előző kormányok regnálása alatt is.

– Mit tehetnek a károsultak, hogyan tudnak nyomást gyakorolni a kormányra? Várhatóak tüntetések?

– Az elégedetlenség egy és negyed éve folyamatosan kimutatható: amióta a C-630/23 és a lex Marczingós megléte közismert, a többség nem is érti, miért nincs még megoldás. Tavaly novemberben megszerveztük a Devizás Igazság Napját, mintegy 5000 érintettel, ugyanakkor erről egyetlen nagyobb médium sem számolt be – így azért rendkívül nehéz. Ettől függetlenül akciók biztosan lesznek, múlt héten például a követeléskezelők konferenciájára vittük el a Devizások 12 pontját.

– Ha a havi fix támogatás elmarad, milyen egyéb, gazdaságilag is reális megoldás létezik a devizahitelesek kártalanítására?

– A gazdasági realitás értelmezhetetlen a jog uralma alatt. Ha a devizásoknak igazuk van, akkor a teljes összeg visszajár, és a bankok helyzete másodlagos kérdés. A C-630/23 alapján ezek a szerződések érvénytelenek, az eredeti állapot helyreállítása szükséges. A bankok keressék meg az adósokat egy tisztességes elszámolás érdekében, és a tőkeösszegen felüli pénzt adják vissza. Ahol anyabank is van, nem kell félni bedőléstől, ráadásul a pénzintézetek többféleképpen is igyekeztek bebiztosítani magukat ilyen esetekre. Az érintettek többsége elszánt a tekintetben, hogy ne a költségvetés álljon helyt, hanem a bankok. Létezik olyan megoldás, amely által a pénzügyi rendszer sem remeg meg, de a kifosztott emberek is visszakapják a pénzüket. Ezt a megoldást már megosztottuk a mostani kormánnyal, ahogy megosztottuk az előzővel is. Nagyon bízom benne, hogy közeleg a devizás igazságtétel.

Vezetőkép: Z. Kárpát Dániel, fogyasztóvédelmi szakjogász a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége elnöke 2025. június 10-én a Jobbik országgyűlési képviselőjeként az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert