A nápolyi vércsoda és Szent Januáriusz legendája

Szeptember 19-én a katolikus egyház Szent Januáriusz püspökre és vértanúra emlékezik. Bár a 3–4. század fordulóján élt főpásztorról kevés biztos történelmi adat maradt fenn, tisztelete évszázadok óta különösen erős Nápolyban, amelynek védőszentjeként tekintenek rá. A hagyomány szerint Benevento püspöke volt, és nagy szeretettel fordult a szegények felé. Diocletianus császár keresztényüldözése idején a hatóságok elfogták, majd több társával együtt 305-ben vértanúhalált halt a mai Pozzuoli közelében.

Földi maradványai az 5. században kerültek Nápolyba, ahol azóta is kiemelt tisztelet övezi. A város székesegyházát is neki szentelték, ünnepén pedig minden évben hívek ezrei emlékeznek meg róla.

Januáriusz neve egy különleges ereklye miatt is összeforrt Nápoly történetével. A székesegyházban két ampullában őrzik a hagyomány szerint a vértanú véréből származó ereklyét. A beszámolók szerint a megszilárdult vér bizonyos alkalmakkor folyékonnyá válik. A jelenséget először 1389-ben jegyezték fel, és azóta is rendszeresen megfigyelhetőnek tartják. Az ereklyét évente három alkalommal mutatják be ünnepélyesen, ezek egyike szeptember 19., Szent Januáriusz liturgikus emléknapja.

A nápolyi hívek a jelenséget évszázadok óta különleges jelként tisztelik. Az Egyház ugyanakkor nem nyilvánította hivatalosan csodának a vér folyékonnyá válását. Szent Januáriusz tisztelete így elsősorban nem a rendkívüli jelenséghez, hanem vértanúságához és Krisztushoz való hűségéhez kapcsolódik.

A beneventói püspök emlékezete több mint másfél évezred után is elevenen él Dél-Olaszországban. Nápoly számára Januáriusz nem csupán egy távoli kor vértanúja, hanem mindmáig a város egyik legfontosabb védőszentje.

Vezetőkép: Szent Januáriusz püspök ábrázolása. Forrás: faith.nd.edu