Negyvenhét gyermek fiktív apja – elképesztő visszaélések miatt szigorít Németország

Új törvényt fogadott el a Bundestag az apaság elismerésével kapcsolatos visszaélések visszaszo­rítására. A jogszabály célja annak a megakadályo­zása, hogy német állampolgárságú férfiak – jel­lemzően anyagi ellenszolgáltatás fejében – elis­merjék külföldi állampolgárságú nők gyermekei­nek apaságát anélkül, hogy tényleges apai kap­csolat állna fenn közöttük. Ezzel ugyanis a gyer­mek német állampolgárrá válhat, az anya pedig tartózkodási engedélyt és szociális juttatásokat kaphat – mutatott rá hétfői Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Mint írták, a szövetségi kormány becslése szerint évente 65 000 apaságelismerési eljárás eshet az új szabályozás alá. Az ilyen esetekben az apaságot elismerő férfi német állampolgársággal vagy határozatlan idejű tartózkodási joggal rendelkezik, az anya viszont nem rendelkezik ilyen státusszal. Egyes források az éves költségvetési kárt 150 millió euróra becsülik.

A törvény parlamenti vitája során a kormányzó CDU/CSU-frakció képvise­lője, Cornell-Anette Babendererde szélsőséges példá­kat hozott fel:

egy alsó-szászországi férfi 47 gyermek apaságát ismerte el, míg egy másik, hivatalosan rászo­rulóként nyilvántartott férfi 24 gyermek apjának vallotta magát, akik után havonta összesen 22 500 euró szociális támogatást kapott.

A törvény legfontosabb változtatása, hogy a jövőben az idegenrendészeti hatóságok engedélyéhez kötik az apaság elismerését, azokban az esetekben, amelyekben az apaságot elismerő személy német állampolgár vagy határozatlan idejű tartózkodási joggal rendelkezik, az anya viszont nem. A hozzájárulás utólag visszavon­ható, ha azt valótlan vagy hiányos adatokkal, veszte­getéssel vagy fenyegetéssel szerezték meg – ilyen ese­tekben büntetőeljárás is indulhat. A szabályozás meg­könnyíti a visszaélések felderítését is: egyértelművé teszi a bizonyítási követelményeket és szigorítja az együttműködési kötelezettséget. A jogszabály kivéte­leket is tartalmaz: az idegenrendészeti hozzájárulás nem szükséges, ha az apaságot elismerő személy iga­zolhatóan a gyermek biológiai apja. További kivételt jelenthet az is, ha a szülők a gyermek születése után házasságot kötöttek, ha legalább 18 hónapja együtt él­nek, vagy már születtek közös gyermekeik.

A törvényt heves viták övezték. Míg a kormánypártok – a CDU/CSU és az SPD – támogatták a javaslatot, a Zöldek és a Baloldali Párt ellenezték, mondván az intézkedés aránytalan, mivel a feltárt visszaélések száma rendkívül alacsony. 2018 és 2021 között orszá­gosan mindössze 290 ilyen esetet azonosítottak, vagyis évente átlagosan 73-at. Bírálói szerint a törvény általánosan gyanút kelt a vegyes állampolgárságú csa­ládokkal szemben, és indokolatlan adminisztratív ter­heket ró rájuk. A bevándorlásellenes AfD eközben még szigorúbb fellépést sürgetett az „álapákkal” szemben, saját törvényjavaslatát azonban a Bundestag nem fogadta el.

A Kétnemzetiségű Családok és Pár­kapcsolatok Szövetsége arra figyelmeztetett, hogy az apaságelismerési eljárások elhúzódása miatt a gyerme­kek hosszabb ideig maradhatnak jogilag elismert apa nélkül, ami bizonytalan tartózkodási státuszhoz, a szociális támogatások elvesztéséhez és akár hontalan­sághoz is vezethet.

A jogszabály a harmadik kísérlet az apaság elismerésé­vel kapcsolatos visszaélések ügyének jogi rendezésére. A 2008-as reformot az alkotmánybíróság a gyermekek jogállásának és állampolgárságának veszélyeztetése miatt elutasította, egy későbbi próbálkozás pedig szin­tén eredménytelen volt. Az apaság elismerésének szigorítása illeszkedik a Merz-kormány tágabb migrá­ciós politikájába: a CDU/CSU és az SPD alkotta koa­líció hivatalba lépésekor a határellenőrzések szigorítá­sát és a tartózkodási engedélyükkel visszaélő migrán­sok következetes kitoloncolását ígérte – írták az elemzésben.

Vezetőkép: a Bundestag épületének részlete. Forrás: Freepik