Tárik Meszár az amerikai támadás lehetséges következményeiről: akár polgárháború is kitörhet Iránban

A legrosszabb következmény szerint kialakulhat egy nagyon-nagyon széleskörű regionális háború, ami szinte már zajlik is egyébként: az Öböl-országokat folyamatosan lövik, Irakba is mennek a rakéták, Libanonban is elég komoly harcok dúlnak. Még van egy forgatókönyv, amivel számolni lehet, mégpedig az, hogy utolsó pillanatban történik egy részmegállapodás, egy picit megint kitolják a határidőt, és kötnek valamilyen mini egyezséget – mondta a Vasárnap.hu-nak Tárik Meszár Közel-Kelet-szakértő, aki szerint sokan bizakodnak abban, hogy ez utóbbi történik.

– Washingtoni idő szerint kedden este 8 órakor – ez magyar idő szerint szerda hajnali 2 óra – lejár Trump Iránnak adott ultimátuma, miszerint bele kell egyezniük a tűzszüneti megállapodásba és újra kell nyitniuk a Hormuzi-szorost. Az amerikai elnök azt mondta, hogy amennyiben Irán a megadott időre nem állapodik meg az USA-val, akkor a légicsapások a „kőkorszakig vetik vissza” a perzsa országot. Mi történhet?

– Sőt, most volt egy sokkal durvább nyilatkozata is Donald Trumpnak, azt mondta, hogy az ultimátumot követően, ha Irán nem teljesíti a követeléseket, „Iránban minden hidat megsemmisítenek, minden erőmű működésképtelen lesz, égni fog, felrobban, és soha többé nem fogják használni”. Hozzátette, hogy egy egész civilizációt is el tud most pusztítani; nem szeretné megtenni, de elképzelhető, hogy ez megtörténik.

Ezek elég súlyos kijelentések, olyanok, amilyeneket nem gyakran hallhattunk a modernkori történelemben.

Donald Trump most abban érdekelt, hogy teljes rezsimváltás történjen Iránban. Miközben az iráni rendszer kitart, nem adják fel. Attól függetlenül, hogy több vezetőjüket is megölték, Ali Ali Laridzsánit és korábban Ali Hameneit, a legfelső vezetőt is, ez a rendszer nem esett szét. Meglátjuk, hogy mi történik, ha az energetikai létesítményeket szétbombázzák. Nyilván akkor sokkal inkább szorul a hurok majd az iráni vezetés körül.

Van több forgatókönyv, ami bekövetkezhet. Az egyik az, hogy teljesen szétverik a rezsimet, és valamilyen politikai vákuum alakul ki.

A legrosszabb következmény szerint kialakulhat egy nagyon-nagyon széleskörű regionális háború, ami szinte már zajlik is egyébként: az Öböl-országokat folyamatosan lövik, Irakba is mennek a rakéták, Libanonban is elég komoly harcok dúlnak. A háború még további eszkalálódása nyilván nagyon rossz lenne Európának és az egész világnak. Még van egy forgatókönyv, amivel számolni lehet, mégpedig az, hogy utolsó pillanatban történik egy részmegállapodás, egy picit megint kitolják a határidőt, és kötnek valamilyen mini egyezséget. Sokan bizakodnak abban, hogy ez történik.

– Igen, hiszen Trump a mostani iráni vezetést „élesebb eszűnek” nevezte a korábbihoz képest. Lehetséges valamilyen kompromisszum?

– Még mindig benne a levegőben, hogy lesz valamilyen kompromisszum. Bár az elmúlt másfél hónap mintázatát megfigyelve az látható, hogy Irán eléggé ellenáll, és egyszerűen nem nagyon jutnak egyről a kettő a tárgyalásokon. Mindenesetre, mint mondtam, még mindig nagyon sokan bizakodnak abban, hogy az utolsó pillanatban történik egy olyan egyezség, ami folytán egy picit időt nyernek a felek, legalábbis az iráni fél időt nyer, és nem következik be az az elsöprő támadás, amiről Trump beszélt.

– Az ENSZ főtitkára hétfőn azt lengette be, hogy adott esetben háborús bűncselekmény is lehet az, amire Trump készül. Ez valószínűleg nem érdekli az amerikai elnököt?

– Ez azon múlik, hogy kinek a narratívája érvényesül. Trump most nagyon erős, attól függetlenül, hogy nyilván belpolitikailag nincs akkora támogatottsága, mint két hónappal ezelőtt, de azért még mindig az van, amit ő akar. Meglátjuk, hogy milyen következményei lesznek. Szélesebb körben biztosan nem lesz jó a megítélése, de az, hogy őt háborús bűnösként majd megbélyegezzék, abban nem feltétlenül vagyok biztos, hogy bekövetkezik.

– A közel-keleti térségért felelős amerikai irányítási törzs bejelentése szerint a partraszállás támogatására is képes hadihajó fedélzetén több ezer katonával vannak jelen az Arab-öbölben. Mekkora az esélye annak most, hogy Iránban szárazföldön is támadnak az amerikaiak?

– Minden esély megvan erre, ahogy ezt már pedzegették is az elmúlt 10 napban. Először 2500 katonáról, aztán már 3500, később 5000 katonáról volt szó, tehát valószínűleg nagyon sokan vannak ott, és nagyon komoly csapásmérő egységeket telepítettek oda. Lássuk be, hogy

a legfontosabb pontja ennek az egésznek az, hogy az irániak ne legyenek képesek eltorlaszolni a Hormuzi-szorost, és a kereskedelmi valamint az olajtankerek áthaladhassanak ott.

Én úgy gondolom, hogyha Amerika egy erős, elsöprő csapást indít el Teheránnal szemben, akkor akár egy szárazföldi offenzíva is megindulhat, de azért ezt nem lehet előre borítékolni.

– Lehet, hogy holnap reggelre megváltozik a Közel-Kelet?

– Igen, csakhogy az a baj, hogy bármi is történik, akár egy elsöprő csapás, vagy az iráni rendszer szétesése, egy olyan vákuum alakul ki, amit ki tudja, mi követ. Megismétlődhet az, ami 2003 után Irakban történt, tehát hogy a különböző hatalmi csoportok egymással fognak háborúzni, akár polgárháború is kitörhet. Elég képlékeny most a helyzet. Az USA úgy nyúlt bele, hogy nem igazán számolt a következményekkel.

– Az Iránban élő civilek – bármilyen nemzetiségűek is legyenek – mennyire vannak veszélyben?

– Veszélyben lehetnek, noha az USA-nak nem célja az, hogy a civileket bombázza, egyáltalán nem, sőt, folyamatosan méltatja a civileket, de az energetikai létesítmények felrobbantása, a hidak lebombázása biztos, hogy civil áldozatokkal is járna, ez elkerülhetetlen.

Vezetőkép: Tárik Meszár Közel-Kelet-szakértő. Forrás: MCC Migrációkutató Intézet