Csáky Csongor a Vasárnapnak: A külhoni magyar közösségek megmaradását a magyar iskola választása szolgálja
A „Szülőföldön magyarul” program a magyar állam egyik legnagyobb nemzetpolitikai intézkedése, a magyar állam gondoskodását hivatott kifejezni a külhoni diákok, gyermekek és hallgatók irányába – mondta a Vasárnap.hu-nak Csáky Csongor, a támogatási kérelmeket fogadó felületet működtető Rákóczi Szövetség elnöke.
– Április közepéig tart a „Szülőföldön magyarul” című program kapcsán egy pályázati lehetőség. Mi ennek a tartalma, kiknek szól?
– A „Szülőföldön magyarul” program a magyar állam egyik legnagyobb nemzetpolitikai intézkedése, a magyar állam gondoskodását hivatott kifejezni a külhoni diákok, gyermekek és hallgatók irányába.
A külhoni magyar intézményeket látogató fiatalokat érinti az óvodákból egészen az egyetemig bezárólag.
A program minden évben lehetőséget teremt arra, hogy azoknak a diákoknak a szülei, akik a határon túl magyar nyelvű intézményeket látogatnak, támogatást igényeljenek. A hallgatók természetesen saját maguk igényelhetik a támogatást, aminek az összege bruttó 100 ezer forint. Ezt a kérelmet minden évben be kell nyújtani minden egyes kérelmezőnek. Három évvel ezelőtt a Rákóczi Szövetség bizalmat kapott a magyar kormánytól arra, hogy digitalizálja ezt a programot, ennek köszönhetően idén is a mipont.hu felületen nyújthatják be a kérelmeiket a szülők, illetve a hallgatók, mégpedig március 17. és április 16. között. Minden évben mintegy 230 ezer érintettje van a programnak, és örömmel mondhatom, hogy március 17-e óta mostanáig már több mint 150 ezer kérelem sikeresen beérkezett a mipont.hu felületén. Bízunk abban, hogy minden olyan család, minden olyan szülő és hallgató, aki igényelni tudja a gyermeke, illetve saját maga után ezt a támogatást, április 16-ig él a lehetőséggel. Maga a felület rendkívül felhasználóbarát, a kérelem benyújtása alig több mint két percet vesz igénybe. Igyekeztünk a mesterséges intelligenciát is segítségül hívni, így nagyon sok szülő esetében nem kell adatokat bepötyögni a számítógépen vagy akár a telefonon, elég befotózni a szükséges dokumentumokat. Megtekinthetnek egy oktatóvideót is, illetve van egy chatbot is, ami szintén segíti a felhasználókat, és természetesen munkaidőben a Rákóczi Szövetség ügyfélszolgálata is rendelkezésére áll mindenkinek, aki esetleg elakadna, vagy segítséget kérne a támogatás igényléséhez.
– Az elmúlt évek alapján milyen tendencia figyelhető meg a határon túli magyarok körében az iskolaválasztás, óvodaválasztás tekintetében, a magyar nyelvű intézményeket keresik?
– A „Szülőföldön magyarul” program számaiból a Rákóczi Szövetségben mi azt láttuk, hogy amikor első ízben, 2024-ben ez a program digitális formára váltott, akkor a beadott igénylések száma növekedett, sőt ezek a jelentősen megnövekedett számok 2025-ben is hasonló nagyságot mutattak, mint 2024-ben. Ez azt jelenti, hogy
a program szinte a száz százalékát eléri a külhoni magyar oktatási intézményeket látogató diákoknak és hallgatóknak.
Azt látjuk, hogy az elmúlt években minden egyes országrészben a magyar iskolát választó diákoknak a számaránya növekedett. Nagyon nehéz megmondani azt, hogy kit tekintünk magyar nemzetiségű diáknak, azon országok esetében, ahonnan az erre vonatkozó statisztikák rendelkezésünkre állnak, össze tudjuk hasonlítani a magyar etnikumként anyakönyvezett diákok számát az adott évfolyamokban a magyar iskolát választókéval. Ezen összevetésekből és elemzésekből, elsősorban a hivatalos statisztikákból azt látjuk, hogy
folyamatosan csökken azoknak a családoknak a száma, akik magyar létükre ne magyar iskolát választanának a gyermekeiknek!
A covidos évek óta, vagyis 2020 óta a demográfiában van egy beszakadás. Ez nem csak ránk, magyarokra érvényes, gyakorlatilag egész Közép-Európában elmondható, hogy csökken a születések száma a 2020-as években. Legalább 15-20 százalékkal kevesebb gyermek születik, mint a 2010-es években, ennek ellenére a megszülető magyar gyermekeket egyre nagyobb arányban íratják a szüleik magyar iskolába, ami nagyban összefügg Magyarország kisugárzásával, akár a Szülőföldön magyarul programnak a négy évvel ezelőtt megemelt támogatási összegével. Nyilvánvalóan a helyi közösségek, a helyi óvónők, tanítónők, a média – és bízunk benne, hogy a Rákóczi Szövetség is – a maga eszközeivel és támogatóival hozzá tud tenni ehhez a tendenciához.
– Ön mit mondana a külhoni magyar szülőknek, miért érdemes magyar nyelvű iskolába, óvodába vinni a gyermeküket?
– Én azt gondolom, hogy minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének. Az az iskola, ahol többletdudáshoz jut a gyermek, az a gyermek érdekét szolgálja. Egy külhoni magyar iskola – legyen az Pozsonyban, Gyulafehérváron, Szabadkán vagy bárhol máshol – biztosan megtanít minden olyan dolgot, ami az ottani többségi társadalomban való boldoguláshoz szükséges.
Viszont a magyar iskolákban egy dolgot nem tud megtenni a gyermek, nem tud elfelejteni magyarul! Két nyelvet, két kultúrát tanítanak ezek az iskolák, ennélfogva többlethez juttatják az odajáró gyermeket.
Az anyanyelven való tanulás rendkívül fontos ahhoz, hogy a gyermek magabiztos legyen, főként azokban a fogalmakban és alapismeretekben, amiket kisiskolás korban tanulnak meg a diákok. Ezek mellett az is nagyon fontos érv, hogy a külhoni magyar közösségek megmaradását egyedül a magyar iskola választása szolgálja, hiszen az a gyermek, akit hatéves korában nem íratnak a szülei magyar iskolába, az felnőttként jó eséllyel eltávolodik a magyar közösségtől, nem lesz kapcsolatrendszere, nem lesz meg az a tudása, amit egy magyar iskolában megtanítanak neki annak érdekében, hogy a magyar nyelvet és a magyar kultúrát a sajátjának tudja vallani.
– Ukrajnában – így aztán Kárpátalja is érintett – a hírek szerint emelni akarnak az azokra kivetett bírság összegén, akik megsértik az ukrán nyelvtörvényt. A Rákóczi Szövetség elnökeként hogy látja, mennyiben érinti ez az ott élő magyarokat most?
– Nyilván Ukrajna egy olyan ország, ami éppen háborúban áll, nagyon sok feszültség nehezedik az ott élő hétköznapi emberekre, legyenek magyarok vagy ukránok. Van egy olyan politikai klíma, ami szintén sok mindent megnehezít. A Rákóczi Szövetség a maga eszközeivel megpróbálja téli táborral, nyári táboroztatással, egyéb rendezvények felkarolásával segíteni a kárpátaljai magyarságot, illetve azzal, hogy lehetőség szerint minél több emberrel próbálunk ott kapcsolatot tartani annak érdekében, hogy ebben a nehéz időszakban, amit a háború és a háborúnak a következményei okoznak, az otthon maradottak ki tudjanak tartani.
Hatalmas hősiesség az, amit ma Kárpátalján egy magyar embernek vállalnia kell, különösen az ott élő édesanyáknak, családanyáknak.
Nem egy hétköznapi helyzetben élnek. Azt gondolom, hogy minden tiszteletet megérdemelnek azért a kiállásért és azért a helyben maradásért, amit megtesznek.
Vezetőkép: Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnök beszédet mond a kárpátaljai magyar nagycsaládosok találkozóján Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontban 2025. január 4-én. Fotó: MTI/Vajda János
