Takaró Mihály a Vasárnapnak: Kiadatlan írások is lehetnek Wass Albert Magyarországra érkezett hagyatékában


Hirdetés

Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka – az erről szóló szerdai sajtótájékoztatón az Országos Széchényi Könyvtárban Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter külön köszönetet mondott Takaró Mihálynak. Az irodalomtörténész külön interjút adott a Vasárnap.hu-nak.

– Hogyan sikerült elérni, hogy Magyarországra érkezzen Wass Albert teljes írói hagyatéka?

– Az Egyesült Államokban működik a Wass család alapítványa, a Czegei Wass Alapítvány, illetőleg a Wass család érdekeit képviseli Magyarországon egy ügyvédi iroda. Sikerült összehozni az alapítványt, illetőleg a magyarországi jogi képviselőket: beszélgettünk a hagyaték sorsáról, és sikerült megállapodni, hogy áthozzuk. Ez a megállapodást követően viszonylag rövid idő alatt meg is történt, az Országos Széchényi Könyvtárba tette letétbe az alapítvány és a család képviselőjeként aláíró Wass Géza – Wass Albert fia – az egész írói hagyatékot.


Hirdetés

– A hírek szerint két hatalmas ládában érkezett meg az anyag. Mit tartalmaz a hagyaték, és mi lesz a további sorsa?

– Igen, valóban két hatalmas ládában érkezett meg, ládákkal együtt majdnem négy mázsa az egész. Ez egy jelentős hagyatéknak számít, 24 műanyag tárolót rejtett a két láda, és ez csak irathagyaték. Ebben újságoktól, folyóiratoktól kezdve a levelezésen keresztül kéziratok nagyon-nagyon sok minden megtalálható. Nyilvánvalóan most még különböző technikai eljárások szükségeltetnek, Amerikából jött át az anyag, ennélfogva bizonyos vegyi eljárásokon, fertőtlenítésen keresztül kell mennie. Ez a könyvszakmai része a munkának. Azután kezdődik majd el a hagyaték tárgyszerű kutatása. Hangsúlyozom


Hirdetés

óriási anyagról van szó, tehát ez egy hosszú és alaposan megtervezendő kutatássorozat lesz.

– Lapulhatnak akár kiadatlan írások is ezekben a ládákban?

– Igen, valószínűleg vannak, de olyan mennyiségű iratanyagról van szó, hogy ezt most még biztosan és pontosan megállapítani elég nehéz volna. Azt látjuk, hogy a tartalomjegyzékben van néhány olyan tétel, amiről valószínűsíthető, hogy kiadatlan. Angol nyelvű és magyar nyelvű anyag is van benne. Wass élete utolsó évtizedében rengeteget írt angolul, regényt is, illetve nagyon sok novellát, cikket. Általában a publicisztikája jelentős része ekkor már inkább angol volt.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelõs miniszter (j), Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) fõigazgatója (j2), Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kulturális kapcsolatokért felelõs államtitkára (b3), Takaró Mihály irodalomtörténész (b2) és Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyûjteményi Központ (MNMKK) elnöke (b) az Országos Széchényi Könyvtárban 2026. március 18-án. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

– Az angol szövegek, ha lehet ilyet mondani, minőségben vannak olyan jók, mint a magyar szövegei?

– Azt gondolom, hogy előzetesen ne feltételezzünk semmit, előbb meg kell ismernünk az anyagokat. Tudjuk egyébként, hogy a legjobb regényei természetesen a magyarul megírt nagyregényei, de több olyan munkáját is ismerjük, amelyet ő maga fordított, vagy egy munkacsoport fordított le angolra. A költeményei között is jó néhány van – a negyvenes években, a németországi évek alatt számos olyan költemény keletkezett, és még egy picit előtte is –, amit idegen nyelven írt. A feleségéhez Siemers Évához írta ezeket, aki Edmund Siemers lánya volt, így félig német. Wass ennélfogva írt német nyelvű verseket is, amelyek bilingvis formában jelentek meg, tehát ugyanaz az egyik oldalon magyarul, a másik oldalon németül. Sok érdekességet és izgalmas dolgot rejt a nagy hagyaték. Az életrajzából elég sok mindent ismerünk, ő maga is sok órán keresztül – fennmaradt tévéfelvételeken – beszél az életéről. Ez is összehasonlítható majd azzal, amit az írásos anyag mutat.

– A szerdai napon egy kisebb kiállítás már nyílt is a hagyatéki anyagból. Ez mit tartalmaz?

– Mindösszesen három kis üvegtárlót, csak azért, hogy a sajtótájékoztatóra legyen valami. A levelezéséből volt az egyik, a másik az amerikai publicisztikájából, a harmadik pedig a műveinek a kéziratából. Például a Kard és kasza géppel írt kéziratának a címlapja került bele, valamint az első néhány oldala.

Wass Albert írói hagyatéka tárgyainak egy részét bemutató tárló a hagyaték Magyarországra érkezése alakalmából tartott sajtótájékoztató után az Országos Széchényi Könyvtárban 2026. március 18-án. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

– Egy ilyen horderejű esemény, a hagyaték hazaérkezte, a Wass Albertről való ismételt beszéd hozhat új olvasókat számára?

– Természetesen hozhat, bár megmondom őszintén:

Wass Albertnek óriási olvasótábora van. Általános iskolában is, középiskolában is tananyag.

Már nem arról van szó, mint akár 5-10 vagy 15 évvel ezelőtt, hogy most arról kell beszélgetnünk, Wass Albert milyen író… A Nemzeti Alaptantervben mind a két iskolafokban benne van Wass Albert. Sőt, az Adjátok vissza a hegyeimet! című Nobel-díjra jelölt regénye kötelező olvasmány Magyarországon, tehát a művei az irodalmi kánon részét képezik, ez ma már nem vitakérdés.

– Véleménye szerint mi az üzenete Wass Albert írói munkásságának ma?

– Wass egyre táguló perspektívában nézte mindig ugyanazt: Erdélyt, illetőleg Magyarországot és benne szűkebb pátriáját, Erdélyt. Hiszen 1944-ig Erdélyből nézte Erdélyt, aztán 1952-ig Európából, elsősorban Németországból, utána pedig Amerikából. Noha tehát a perspektíva egyre tágult,

a lényeg mindig ugyanaz maradt: a magyarság és különösen Erdély szolgálata.

Ezt minden írásműve értelmezésében centrális helyre kell tenni.

Takaró Mihály irodalomtörténész szerint „Wass egyre táguló perspektívában nézte mindig ugyanazt: Magyarországot és benne szűkebb pátriáját, Erdélyt. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

Vezetőkép: Takaró Mihály irodalomtörténész beszédet mond Wass Albert teljes írói hagyatéka Magyarországra érkezése alakalmából tartott sajtótájékoztatón az Országos Széchényi Könyvtárban 2026. március 18-án. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

'Fel a tetejéhez' gomb