A magyar külpolitika diadala a kárpátaljai hadifoglyok hazahozatala
Homérosz eposzban és hexameterekben, Jiří Menzel filmtrilógiában és szélesvásznon, Feszty Árpád körképen és olajfestékkel mutatná be, ha tehetné, hogy micsoda magasság, amikor az övéi kimentik a sajátjaikat egy pusztító háború gyötrelméből, egy ismeretlenséget rejtő hadifogságból.
Más ezzel másképp van, az ukrán külügy mérges beadvánnyal és ideges közleménnyel operál – köszönő levél helyett –, amikor állampolgárait, ukrán-magyar kettős állampolgárait a béke földjén landoltatja – éppenséggel a magyar kormány. Azért a magyar, mert ők erre képesek voltak.
A szerdáról csütörtökre tartó éjjel megérkezett Budapestre, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre két kényszersorozott kárpátaljai magyar hadifogoly. A magyar állampolgársággal is rendelkező, magyar nemzetiségű férfiak elengedését Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában folytatott tárgyalásán hagyta jóvá Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki erről azt megelőzően, kedden Orbán Viktor miniszterelnökkel telefonon egyeztetett.
Bár majdnem bizonyos, hogy a Volodimir Zelenszkij elnök vezette ukrán államnak doszt legfontosabb dolga, hogy a kárpátaljai magyar kisebbségből az ukrán hadseregbe sorozott, a frontra vezényelt, ott hadifogságba esett katonákért aggódjon, s őket mentse, a mögöttünk hagyott napokban ezt két fogoly esetében hogy, hogy nem, de végül is a magyar diplomácia intézte el.
No, nem két nap alatt, nem is csettintésre, hanem évtizedes diplomáciai munka eredményét most ekképpen kamatoztatva egy nagyhatalommal való párbeszédben. Lássuk be közben azt is, hogy a mostanra szabad katonák nem mondhatták a fogságban, hogy „Civis romanus sum! – Római polgár vagyok”, hanem tették, amit tehettek, ha úgy ment, akkor videós üzenetben kérve segítséget, kérve szabadságot és végső soron kérve életet.
Bár ha magyarnak lenni most azt is jelenti, hogy Oroszország egy kicsit könnyebben ereszti el az embert, nem utolsó dolog az sem.
„Nekünk minden magyar ember fontos. Szeretnénk, ha az orosz hadifogságba került magyarok hazatérhetnének, ezért igyekszünk úgy alakítani a mai napot, hogy többen legyünk a hazafelé tartó repülőn, mint ahányan idefelé jöttünk”
– fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a közösségi oldalán. Az első mondatot mondhatta volna bárhol, bármikor – és ez mindannyiunkba nyugalmat csepegtethet –, s el is hangzik majd még sokszor, egészen biztosan.
Vezetőkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és a vele Budapestre érkező két kényszersorozott kárpátaljai magyar hadifogoly a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2026. március 5-én hajnalban. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
