Terrorfenyegetettség Európában – Fischl Vilmos szerint stabilitást jelez a rendvédelmi szervek fokozott jelenléte Magyarországon

A közel-keleti feszültségek miatt Európában valóban nő a terrorfenyegetettség érzése, de Magyarországon jelenleg inkább megelőző biztonsági intézkedésekről beszélhetünk – mondta a Vasárnap.hu-nak Fischl Vilmos biztonságpolitikai szakértő. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a Védelmi Tanács ülését követően bejelentette, arra utasította a rendvédelmi szerveket, hogy a szélsőséges iszlamista csoportokkal összefüggésbe hozható személyekkel szemben a legszigorúbban lépjenek fel. A tanács ülésén megállapították, hogy a közel-keleti konfliktus miatt Európában megnőtt a terrorfenyegetettség veszélye.

– Európai, így akár magyarországi célpontjai is lehetnek az iráni Forradalmi Gárdához köthető személyeknek, szervezeteknek?

– Az iráni állami struktúrán belül az egyik legfontosabb biztonsági és katonai szereplő az Iszlám Forradalmi Gárda, és ennek van egy külföldi műveletért felelős egysége, amely elsősorban a Közel-Keleten aktív, de az elmúlt évtizedekben Európában is megjelent különböző hálózatok formájában. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy Európában – és különösen Magyarországon – nem klasszikus katonai akcióban kell gondolkodni, hanem inkább a következő három tevékenységben. Az egyik a felderítés és megfigyelés, különösen az izraeli vagy a zsidó célpontok ellen. A másik a proxy szervezetek vagy a szimpatizánsok használata. A harmadik típus pedig a politikai vagy információs műveletek. Nyugat-európai országokban már volt példa egyébként arra, hogy iráni hálózatokat lepleztek le. Nagyon fontos, hogy ezek többsége nem közvetlen terrorcselekmény volt, hanem előkészítő tevékenység. Magyarország esetében a kockázat általában azért alacsonyabb, mert egyrészt nem vagyunk elsődleges geopolitikai célpont, másrészt kisebb a radikalizálódott diaszpóra, és nincs olyan erős közel-keleti konfliktushoz kapcsolódó aktivistahálózat, mint Nyugat-Európában. Ott azért sokkal magasabb a muszlimok száma.

Ugyanakkor Magyarország az EU és a NATO tagja, ezért szövetséges országként tulajdonképpen indirekt módon érintett lehet, például itt lévő diplomáciai képviseletek vagy nemzetközi intézmények révén.

– Ezek között akár az amerikai vagy az izraeli nagykövetség is kifejezetten védendő jelenleg?

– Igen, ez teljesen logikus biztonsági lépés. Az iráni geopolitikai konfliktus elsősorban az Egyesült Államok és Izrael ellen irányul.

A Közel-Keleten zajló feszültségek miatt az iráni stratégiai gondolkodásban gyakran megjelenik az úgynevezett aszimmetrikus válasz: vagyis nem feltétlenül a frontvonalon reagálnak, hanem máshol.

Ezért Európában általában három típusú objektumot védenek kiemelten: izraeli diplomáciai képviseleteket, amerikai nagykövetségeket és kulturális intézeteket, valamint zsidó közösségi intézményeket (zsinagógákat, iskolákat, kulturális központokat). Ez egyébként nem új gyakorlat. Az európai biztonsági szervek már évtizedek óta kiemelten védik ezeket a célpontokat. A mostani közel-keleti feszültség inkább azt jelenti, hogy a már meglévő védelmi protokollokat szigorítják. Magyarországon is ez történik: a rendvédelmi szervek megelőző jelleggel növelik a jelenlétet, ami inkább stabilitást jelez, nem közvetlen veszélyt.

– Nyugat-Európában tehát nagyobb a kockázat?

– Általában mondhatjuk, hogy Nyugat-Európában magasabb a kockázati szint. Ennek több oka van, nyilván egyrészt a demográfiai okok.

Franciaországban, Németországban, vagy például Belgiumban nagyon jelentős számban élnek a közel-keleti és az afrikai diaszpóra tagjai. Döntő többségük természetesen békés, de egy nagy közösségben könnyebben jelenhetnek meg radikális csoportok, és meg is jelennek.

Beszélhetünk korábbi terrorhullámokról: az elmúlt években több nagy merénylet is volt, például 2015 novemberében a párizsi támadások, 2016-ban a brüsszeli robbantások. Ezek megmutatták, hogy Nyugat-Európában léteznek radikalizációs hálózatok. Van egy politikai láthatóság is a nyugat-európai országok részéről: egyrészt erősebben részt vesznek közel-keleti katonai műveletekben, másrészt erősebben támogatják Izraelt vagy az amerikai politikát. Emiatt a politikai láthatóság miatt szimbolikus célpontok lehetnek. Magyarország ebből a szempontból sokkal periférikusabb szereplő, ami biztonsági szempontból inkább előny természetesen.

– Az Európában lévő iráni diaszpóra többsége hogy áll a szombaton kezdődött támadáshoz, az ajatollah megöléséhez?

– Általában a Nyugat-Európában élő iráni diaszpóra tagjai szeretnének rezsimváltást, rendszerváltást, de nincs egy kialakult víziójuk, tehát gyengék. Menjen a rezsim, de hogy utána mi lesz, azt nem tudják.

– Lehet-e vallási színezete az eseményeknek?

– Fontos árnyaltan kezelnünk ezt a kérdést. A közel-keleti konfliktusok gyakran vallási nyelvezetben jelennek meg, de valójában geopolitikai és hatalmi konfliktusokról van szó. A iráni rendszer ideológiai alapja a síita iszlám, és sok radikális szunnita szervezet, például az Iszlám Állam kifejezetten ellenségként tekintett Iránra. Ez azt jelenti, hogy

az iszlám világ nem egységes.

Ha vallási dimenzióról beszélünk, akkor Európában inkább három jelenséget látunk. Egy: a radikális ideológiák vallási nyelvezetet használnak. A második, hogy egyes szélsőséges csoportok a vallási identitást mozgósítják. A harmadik: a konfliktusok érzelmi reakciókat váltanak ki a diaszpórában. Az európai muszlimok túlnyomó többsége békés. A terrorizmust ugyanúgy elutasítják, mint mindenki más normális ember.

A biztonsági problémát nem a vallási közösségek, hanem a radikalizált kis csoportok jelentik.

Összefoglalva: a közel-keleti feszültségek miatt Európában valóban nő a terrorfenyegetettség érzése, de Magyarországon jelenleg inkább megelőző biztonsági intézkedésekről beszélhetünk. Négy szint van Magyarországon; ezek nem egységesek Európában. Magyarországon van az alacsony, a közepes, a magas és a kritikus terrorfenyegetettségi szint. Most ezt emelték egy fokozattal feljebb, a közepes fokozatra. Ez azt jelenti, hogy különböző kiemelt intézményeket védenek jobban rendőri jelenléttel. Ilyen lehet például a repülőtér, a kiemelt közintézmények, a már említett diplomáciai képviseletek, illetve a zsidó közösségi intézmények. Míg tehát idehaza közepes a fenyegetettségi szint, addig Nyugat-Európában ez tartósan magas.

– Egy, a beszélgetésünk idején friss hír szerint a török légtér felé tartó rakétát semmisített meg a NATO légvédelme. A törökök kedden arról beszéltek, hogy a nemzetközi joggal ellentétesnek tartják Irán megtámadását. Ennek ellenére Törökország felé is támadás indult. Mi lehet ennek a következménye? A NATO megmozdulhat?

– Ha valóban a török légtér felé tartó rakétát semmisítettek meg, az már NATO-biztonsági kérdés, hiszen Törökország a szövetség tagja. Ugyanakkor a NATO csak akkor lépne katonailag, ha bizonyítható lenne, hogy szándékos támadás ért NATO-területet.

A legvalószínűbb reakció inkább a konzultáció, a légvédelem megerősítése és a diplomáciai nyomás, nem pedig közvetlen katonai beavatkozás.

Vezetőkép: Fischl Vilmos biztonságpolitikai szakértő, evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára. Forrás: hirado.hu