Horváth József: Zsarolási potenciál Ukrajna kezében a kárpátaljai magyarság
A jelenlegi magyar kormány az akadálya annak, hogy az „Európai Egyesült Államok” projektje zökkenőmentesen és gyorsan végbemenjen, ahogy az is, hogy Európa fegyvert, lőszert és pénzt küldjön Ukrajnának számolatlanul – jelentette ki a Vasárnap.hu-nak Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója, akit a Magyarország és Ukrajna, illetve a Szlovákia és Ukrajna között feszülő, az energiaellátásban testet öltő konfliktus hátteréről kérdeztünk. Kifejtette, a brüsszeli érdekek egyeznek a kijevi érdekekkel.
– Meddig mehet még el Ukrajna a magyarországi energiabiztonság veszélyeztetésében?
– Addig, ameddig az Európai Unió engedi neki. Nincs ellenére az ukrán vezetésnek a jelenlegi magyar kormánnyal és Magyarországgal szembeni aktív intézkedések sora, de ha nem lenne ehhez egy külső támogatás, akkor – meggyőződésem szerint – nem tennék ezt.
– Miért nem áll Magyarország és a szintén érintett Szlovákia mellé az ügyben az Európai Unió, amelynek a két ország tagja, Ukrajna viszont nem.
– Az Európai Uniónak az érdekei egybeesnek Ukrajnáéval Magyarország vonatkozásában. Magyarország az egyetlen akadálya annak, hogy Ukrajnát gyorsított eljárásban felvegyék az Európai Unióba. A jelenlegi magyar kormány az akadálya annak, hogy az „Európai Egyesült Államok” projektje zökkenőmentesen és gyorsan végbemenjen, ahogy az is, hogy Európa fegyvert, lőszert és pénzt küldjön Ukrajnának számolatlanul.
– Robert Fico szlovák kormányfő bejelentése szerint Szlovákia leállítja a villamos áram szállítását Ukrajnába, ha Zelenszkij ukrán elnök hétfőig nem engedélyezi a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába érkező szállítás újraindítását. Mit eredményezhet mindez Ukrajna számára? Még jobban Magyarországra lennének utalva?
– Egyrészt igen, másrészt meg ezen már túllépett az idő, tekintettel arra, hogy az éjszaka, mára virradóra megint orosz területen támadták rakétával az ukránok a Barátság kőolajvezetéket, nyilván pontosan azzal a szándékkal, hogy megint megteremtsék a hivatkozási alapot, miért nem indítják újra. Az, hogyha az északi szomszédaink leállítják az áramtovábbítást Ukrajnába, azáltal való igaz az, hogy még inkább rá lesznek szorulva a Magyarországon keresztül érkező elektromos áramra. Azzal együtt, amit viszont a magyar kormány kommunikál, hogy tekintettel a kárpátaljai magyarokra, nekünk ez egy különösen érzékeny kérdés és nehéz feladvány.
– Ilyen értelemben egyfajta pajzs a kárpátaljai magyarság az ukránok számára?
– Egy zsarolási potenciál.
– Ha a Barátság kőolajvezeték elzárása egy hibrid formában megvalósuló hadviselési támadás Magyarország ellen, úgy tartanunk kell másféle akcióktól is az ukránok részéről?
– Ez zajlik, ebben már kötésig állunk. Tavaly az első félévben kiderült, hogy aktív titkosszolgálati műveletek zajlanak Magyarországgal szemben, és azóta
egyre-másra halljuk a megnyilatkozásokat szélsőjobboldali paramilitáris csoportok vezetőitől, akik életveszélyesen fenyegetik a magyar miniszterelnököt, vagy azzal fenyegetik a magyar államot, hogy megindulnak ezek a dandárok és néhány óra alatt elfoglalják Magyarországot.
A hibrid háborús fenyegetéseken túl már aktív támadásnak is ki vagyunk téve immár második éve.
– Ez sem éri el az uniós ingerküszöböt?
– Amikor erről szó esik, akkor az Unió rendre Ukrajna mellett áll, és Magyarországot támadja. Megfordultak a szerepek: látható az, hogy az érdekegybeesés fölülírja azt, hogy mi az Unió tagjai vagyunk, Ukrajna pedig csak szeretne uniós tag lenni.
– A magyarországi választásokig mindez folytatódhat ukrán részről, illetve Kijev és Brüsszel részéről?
– Ugyanez, vagy még durvább.
Fel kell készülnünk a következő 48 napban arra, hogy gyakorlatilag bármiféle, talán még a fantáziákon túlmenő támadásoknak is elszenvedői leszünk.
Vezetőkép: Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
