XIV. Leó a Pápai Életvédő Akadémiához: A háború a lehető legsúlyosabb támadás az élet és a közegészség ellen

A Szentatya hétfőn fogadta a Pápai Életvédő Akadémia plenáris ülésének résztvevőit. A testület közgyűlését február 16-án és 17-én tartották Rómában, amely az „Egészségügyi ellátást mindenkinek: Fenntarthatóság és méltányosság” témára összpontosított – számolt be róla közösségi oldalán a Vatican News.

Egy konfliktusokkal teli világban időt és erőforrásokat kell szentelnünk az élet és az egészség előmozdításának, miközben a közjó megértésének megerősítésével kell kezelnünk az egyenlőtlenségeket – mutatott rá Leó pápa február 16-án, hétfőn.

Ma olyan „háborúkkal nézünk szembe, amelyek a polgári struktúrákat, köztük a kórházakat is sújtják, és amelyek a legsúlyosabb támadásokat jelentik, amelyeket az emberi kéz az élet és a közegészség ellen elkövethet”

Hirdetés

– mondta a Szentatya beszédében a Pápai Életvédő Akadémia plenáris ülésének résztvevőinek. „Egy konfliktusokkal sújtott világban, amely hatalmas gazdasági, technológiai és szervezeti erőforrásokat emészt fel a fegyverek és más típusú katonai felszerelések gyártásához, soha nem volt még fontosabb időt, embereket és szakértelmet szentelni az élet és az egészség védelmének.”

Az egészséget nem egyformán mozdítják elő mindenki számára

Leó pápa kifejezte elismerését a tanácskozás témája iránt. „Gyakran mondják, hogy az élet és az egészség mindenki számára egyformán alapvető értékek, de ez a kijelentés képmutató, ha ugyanakkor figyelmen kívül hagyjuk a strukturális okokat és politikákat, amelyek meghatározzák az egyenlőtlenségeket” – figyelmeztetett a pápa. „Az ellenkezőjét állító kijelentések és nyilatkozatok ellenére nem minden életet tisztelnek egyformán, és az egészséget sem védelmezik vagy támogatják ugyanúgy mindenki számára.” Kifejtette, hogy „azok a helyzetek, amelyekben a közösségek találják magukat az egészségi állapot és az életminőség tekintetében, a társadalmi és környezetvédelmi politikák eredményei”, amelyek olyan változókat befolyásolnak, mint a jövedelem, az oktatás vagy a lakóhely. „Amikor a várható élettartamot és az egészség minőségét vizsgáljuk a különböző országokban és társadalmi csoportokban, hatalmas egyenlőtlenségeket fedezünk fel” – világított rá Leó pápa.

Az „egy egészség” és az egymásrautaltságunk

A Szentatya ezzel kapcsolatban hangsúlyozta annak fontosságát, hogy felismerjük „a mindenki és az egyes egyének egészsége közötti kapcsolatot”, hozzátéve, hogy a COVID-19 világjárvány hogyan mutatta be ezt a valóságot. „A felelősségünk nemcsak abban rejlik, hogy intézkedéseket tegyünk a betegségek kezelésére és biztosítsuk az egészségügyi ellátáshoz való méltányos hozzáférést, hanem abban is, hogy felismerjük, hogyan befolyásolja és segíti elő az egészséget bizonyos tényezők kombinációja, amelyeket összetettségükben kell megvizsgálni és összevetni.”

A pápa ezt egy mozaikhoz hasonlította, ahol a különböző területeknek, mint például az „orvostudomány, a politika, az etika, a menedzsment és mások”, össze kell fogniuk, hogy szembenézzenek az átfogó kérdésekkel és megoldásokat találjanak. Kifejtette: ez azt is jelenti, hogy nem „a közvetlen profitra, hanem arra kell összpontosítani, ami mindenkinek a legjobb”. Ezt a gondolatmenetet folytatva Leó pápa rámutatott, hogy fontos az „egy egészség” koncepciójának előmozdítása, amely „hangsúlyozza a környezeti dimenziót és a különböző életformák, valamint a kiegyensúlyozott fejlődésüket lehetővé tevő ökológiai tényezők kölcsönös függőségét”.

Az „egy egészség” „alapja lehet az egészségügyi kérdések globális, multidiszciplináris és átfogó megközelítésének”, mivel emlékeztet minket arra, hogy „az emberi élet felfoghatatlan és fenntarthatatlan más teremtmények nélkül” – jelentette ki a pápa. A közegészségügy tekintetében kifejtette, hogy ez a koncepció „megköveteli az egészségügyi szempontok integrálását minden politikába (közlekedés, lakhatás, mezőgazdaság, foglalkoztatás, oktatás stb.)”.

A közjó megértésének erősítése

Ezért e koncepció előmozdítása érdekében a pápa úgy vélte, hogy „erősítenünk kell a közjó megértését és elősegítését”, hogy az ne a konkrét egyéni vagy nemzeti érdekek áldozata legyen. Hozzátette, hogy a közjó „az egyház társadalmi tanításának egyik alapelve”, és „fennáll annak a veszélye, hogy elvont és irreleváns fogalom marad, ha nem ismerjük fel, hogy az emberek közötti szoros kapcsolatok és a társadalom tagjai közötti kötelékek ápolásában gyökerezik”. A pápa megállapította, hogy ez az a talaj, amelyen egy „demokratikus kultúra”, amely egyesíti a „hatékonyságot, a szolidaritást és az igazságosságot”, növekedhet. Mindenkit arra buzdított, hogy „fedezzék fel újra a gondoskodást, mint alapvető hozzáállást mások támogatásában és a hozzájuk való közelség kifejezésében, nemcsak azért, mert valaki rászorul vagy beteg, hanem azért is, mert sebezhetőek, ami minden emberre jellemző”.

XIV. Leó leszögezte, hogy csak így „lehetünk képesek hatékonyabb és fenntarthatóbb egészségügyi rendszereket kialakítani, amelyek képesek kielégíteni minden egészségügyi szükségletet a korlátozott erőforrásokkal rendelkező világban, valamint helyreállítani az orvostudományba és az egészségügyi szakemberekbe vetett bizalmat, a tudománnyal kapcsolatos félretájékoztatásoktól és szkepticizmustól függetlenül”. E tekintetben XIV. Leó pápa megismételte felhívását a nemzetközi és többoldalú kapcsolatok megerősítésére, hogy megelőzhetők legyenek a konfliktusok, és egyetlen szereplő se kerekedhessen a másik fölé „az erő szemléletével”. „Ez a nézet vonatkozik az egészség védelmével és előmozdításával foglalkozó nemzetek feletti szervezetek együttműködésére és koordinációjára is” – zárta szavait XIV. Leó a Pápai Életvédő Akadémia közgyűlésének résztvevőihez.

Vezetőkép forrása: Facebook/Vatican News