Globalisták a Tisza körül – Kapitány Istvánnal bezárult a kör: Magyarországot gyarmatosítanák?

A Tisza Párt, amely a „népi elégedetlenség” hullámán szörfözve indult, ma már egyértelműen a globalista erők bástyája. Ez nem véletlen, hanem kitervelt ostrom: nemzetközi pénzóriások, ex-baloldali elitfigurák és atlantista think tankek veszik körbe Magyar Péter mozgalmát. A legújabb „nagy igazolás”, Kapitány István 2026. január 17-i csatlakozása csak a jéghegy csúcsa.

Kapitány István  – érdekes módon – éppen 2024 áprilisában távozott a Shell globális alelnöki posztjáról, mondván, „új kihívásokat keres”. Ugyanebben az időben robbant be Magyar Péter, aki április 10-én  jelentette be, hogy új pártot alapít. Véletlen egybeesés? Aligha. Kapitány már akkor nyilatkozott politikáról nyitottan (Partizán-interjúk, Cégépítők), és a távozása után hónapokkal később, 2025 októberében kezdett egyeztetni Magyarral – majd 2026 januárjában hivatalosan csatlakozott. Ez nem spontán lépés, hanem egy hosszú, tudatos pályaív vége: mintha valaki már 2024 tavaszán készülődött volna a hatalomváltásra, amikor a régi rendszer repedései láthatóvá váltak.

Nézzük a tényeket, amelyek nem csupán gyanús összefüggések, hanem egy szisztematikus hálózat elemei. Kapitány István története látszólag egy tipikus magyar sikersztori: debreceni fűszeres családból indulva globális alelnökké vált a Shellnél, ahol 85 országban irányított 45 ezer kereskedelmi egységet. Ám mélyebbre ásva kiderül, hogy karrierje 1987-ben nem pusztán egy „véletlen találkozásból” született a Sugár Üzletközpontban, hanem a kommunista kori Interag Kft.-ből, egy állami impex cégből, amely a Kádár-rendszerben a Shell kizárólagos magyar forgalmazója volt. Ez a „sötét múlt” – ahogy a jobboldali média jogosan nevezi – ma is kísért: Kapitány bevallottan hazudott állásinterjún, hogy előrébb jusson, miközben luxusimádata (Forma-1, Michael Schumacher barátsága) élesen ellentmond a Tisza Párt korrupcióellenes retorikájának.

Kapitány István 1963-ban született Debrecenben, fűszeres családban. Édesapja repülőbalesetben hunyt el, ez ihlette pilótaálmait, de végül üzleti pályára lépett. Angyalföldi „srácnak” vallja magát, 38 éve boldog házasságban él, két gyermek édesapja – ezt a hazafias képet gyakran hangsúlyozza, legutóbb a Tisza januári videójában, ahol Magyar Péter „a valaha legmagasabbra jutó magyar üzleti vezetőként” mutatta be.

A 80-as években a Skála és a Vasedény után az Interag Kft.-nél kötött ki. Ez a vállalat a kommunista rendszerben a Shell kizárólagos magyar forgalmazója volt, szoros kapcsolatban az állami impexekkel. Az impexek – a párt privilégiumaival – nyugati termékeket hoztak be, miközben a nyereség másodlagos volt. Az Interag Gerő László köré szerveződött, és tiltott szereket (pl. DDT) forgalmazott, évekig mérgezve a magyar földet. 

Hirdetés

1987-ben csatlakozott a Shellhez egy „véletlen” találkozás után: a Sugár Üzletközpontban sikeresen kezelte egy reklamáló vevő panaszát, akiről kiderült, hogy a Shell kereskedelmi vezetője. Innen indult 37 éves karrierje:

– 1987–90-es évek: benzinkutak és boltok kiépítése Magyarországon  

– 90-es évek: London, majd regionális pozíciók Dél-Afrikában, Közép-Kelet-Európában, Németországban  

– 2000-es évek: CEO és GM Magyarországon, Közép-Európában, Németországban  

– 2014–2024: globális EVP Retail/Mobility – 85 ország, 45 ezer egység, félmillió alkalmazott irányítása  

– 2024 július: távozás a Shelltől, hazafias motivációval.

Díjai lenyűgözőek (Legjobb CEO, Év Menedzsere, 2019 European Industry Leader), de valójában a BlackRock/Vanguard érdekeit szolgálta (Shell top részvényesei, ESG-nyomás, 30 milliárd dolláros nyugdíjalap-kiszervezés). Etikai ellentmondások: prémium üzemanyagot fűnyírókhoz is eladott hamis ígéretekkel, piackutatásokat eltitkolt, ha nem tetszettek az eredmények.

Opportunizmusa szembetűnő: 2023-ban elfogadta Szijjártó Péter kitüntetését, dicsérve a kormányt, 2026-ban a Tisza Pártban bírálja a „sorozatos hibákat”. Bajnai Gordonhoz köthető (2024-es dicséret), ami baloldali világot sugall. A valódi veszély azonban a Shell tulajdonosi struktúrájában rejlik.

A BlackRock, a világ legnagyobb vagyonkezelője (több mint 10 billió dollárnyi eszköz), 4,17%-os részesedéssel bír a Shellben, míg a Vanguard 3,2%-kal követi. Ezek a „Big Three” tagjai (BlackRock, Vanguard, State Street) együttesen az S&P 500 cégek 88%-ában a legnagyobb részvényesek, és ESG-politikákkal nyomást gyakorolnak a vállalatokra, miközben profitot maximalizálnak a fosszilis energiából. A Shell 2024-ben 30 milliárd dolláros nyugdíjalapját kiszervezte a BlackRocknak, ami közvetett függőséget teremt.

Kapitány, mint globális vezető, ezeket az érdekeket szolgálta 37 éven át – most pedig a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai szakértőjeként hozza be ezt a hálózatot Magyarországra. Schiffer András joggal figyelmeztet: ez „BlackRock-gyarmatot” jelentene, ahol az orosz gázfüggőség helyett nyugati LNG-függőség alakul ki, aláásva nemzeti szuverenitásunkat.

Tervezett építkezés, nem véletlen találkozások láncolata

Bajnai Gordon, a 2009-es „megszorításbajnok” ex-miniszterelnök 2026 elején száll be aktívan a Tisza kampányába, gazdaságpolitikai tanácsadással és felkészüléssel. Kapitány már 2024-ben dicsérte őt mint „a professzionális magyar menedzserek nagykövetét”, miközben Bajnai a Globsec Board tagja – ugyanabban az atlantista think tankben, ahol Orbán Anita is alelnök. Ez a kapcsolat nem csupán szakmai tisztelet: egy baloldali-globalista híd, amely a Gyurcsány-körből indul és nyugati függőséget erősít.

Kóka János, a Gyurcsány-kormány egykori gazdasági és közlekedési minisztere, SZDSZ-elnök 2025 februárjában közös fotón sürgeti Kapitány, Bajnai és Gauder Milán összefogását „tehetséggondozás” címen. Ez az ösztönzés nem maradt el: Kóka ma is Tisza-közeli körökben mozog (például Túri Péter egészségügyi szakértő révén), és az SZDSZ-örökség vadkapitalizmusát, privatizációs múltját hozza be a pártba. Ez az „SZDSZ-feltámadás” narratíva különösen fájó a Tisza antikommunista és korrupcióellenes imázsának.

Bojár Gábor, a Graphisoft alapító milliárdos 2024 júliustól önti a pénzt a Tisza Pártba – Magyar Péter kérésére –, és gazdaságpolitikai (adótervek, oktatás) támogatást nyújt. Fia kutatóintézete pedig a párt közvélemény-kutatásait finanszírozza, így „nyertes” narratívákat gyártva. Ez az elitfüggőség különösen veszélyes: egy liberális oligarcha milliárdjai mögött nem nehéz meglátni a globalista pénz árnyékát, amely gyengíti a Tisza „népi” jellegét.

Orbán Anita, a Vodafone Group globális kormányzati kapcsolatokért és fenntarthatóságért felelős igazgatója 2025 októberében kezdett egyeztetni Magyar Péterrel külügyi és energetikai kérdésekben. Nem hivatalos tag (Vodafone-munkája miatt), de tanácsadóként kezelik. Korábban a második Orbán-kormány „utazó nagykövete” volt energiabiztonságért (2010–2014), orosz energiaügyekkel foglalkozva, majd Tellurian LNG-nél (USA-központú) dolgozott. Ma a Globsec alelnöke (Bajnai mellett) és az ECFR tagja – Soros családhoz kötődő szervezet –, így tökéletesen illeszkedik az atlantista, EU/NATO-fókuszú hálózatba. Opportunizmusa (Orbán-kormány után Tisza) és Soros-kapcsolatai különösen erősítik a globalista vádakat.

Bujdosó Andrea, a Tisza fővárosi képviselője 2009–2021 között vezetői pozíciókat töltött be a Shellnél, így közvetlen multis-átfedést hoz Kapitánnyal. Ez a Shell-háttér tovább erősíti a BlackRock/Vanguard-szálat, miközben a Shell környezeti kárait (olajszennyezések) ellentmondásossá teszi a Tisza fenntarthatósági retorikáját.

Gauder Milán, a Mastercard korábbi európai termékfejlesztési vezetője szintén Kóka 2025 februári összefogás-sürgetésében tűnik fel. Bár nem direkt Tisza-tag, globális menedzseri karrierje (fintech, innováció) hasonló Kapitányéhoz, és tovább bővíti a nyugati függőség narratívát.

Ez a hálózat 2025 októberi „coming out”-ja – amikor Magyar posztol Kapitányról és Orbán Anitáról – csak a csúcspontja egy 2024 tavaszától épülő folyamatnak. Kóka februárban sürgeti az összefogást, Bojár júliustól önti a pénzt, októberben jönnek az egyeztetések.

A Tisza finanszírozása látszólag „nemzeti”: 2024-ben 1,9 milliárd, 2025-ben 3 milliárd forint magánadományokból, crowdfundingből (pl. „Nemzet Hangja”) és tagsági díjakból – állami pénz nélkül. De Bojár kulcsszerepe elitfüggőséget mutat.

De a legnagyobb paradoxon még hátravan: éppen a csatlakozás napján, a Magyar Péterrel folytatott élő beszélgetésben Kapitány egyértelműen kiállt a vendégmunkások teljes betiltása mellett 2026. június 1-től – unión kívüli, nem magyar munkaerő behozatalának nullára csökkentése, helyette magyarok hazacsábítása! Ez a kijelentés arcul csapja a globalista narratívát, amely a migrációt gazdasági szükségszerűségként kezeli – mégis a Shell ex-alelnöke, a Tisza új gazdaságpolitikai arca most éppen a szigorú nemzetállami vonalat képviseli. Opportunizmus? Taktikai trükk a szuverenista szavazók becsapására? Vagy valódi irányváltás? Az „impexektől a vendégmunkás-tilalomig” ív csupán tovább erősíti a képmutatás vádját, miközben a Tisza liberálisabb szárnyában már most feszültséget szít.

Keresztény-konzervatív szemszögből ez nem csupán politika, hanem erkölcsi kérdés: a globalisták – LMBTQ-támogatással, migrációs érdekekkel és vadkapitalizmussal – aláássák hazánk keresztény gyökereit és szuverenitását.

Ébresztő, magyarok – a 2026-os választásokon ne engedjük, hogy a globalisták vegyék át az irányítást!