Orbán Viktor: ha békepárti kormányt választunk, béke lesz, ha Brüsszel-párti kormányt választunk, háború lesz

A 2026-os választás lesz a háború előtti utolsó választás, ekkor tudunk utoljára dönteni háború és béke kérdésében Magyarországon – mondta a miniszterelnök a Patrióta Youtube-csatornán hétfőn este sugárzott interjúban, hangsúlyozva: „ha békepárti kormányt választunk, béke lesz, ha Brüsszel-pártit választunk, akkor háború.”

Orbán Viktor az interjúban arról beszél: Brüsszel úgy gondolkodik, hogy az oroszokkal szembeni háború nem kerülhető el, sőt kívánatos. „Ők egy háborús gazdaság, háborús logikájában gondolkodnak, mi pedig békepártiak vagyunk. Ezért a 2026-os választás lesz a háború előtti utolsó választás Magyarországon, vagyis most tudunk utoljára dönteni háború és béke kérdésében.

Ha békepárti kormányt választunk, lesz. Ha Brüsszel párti kormányt választunk, háború lesz.”

– fogalmazott. Hangsúlyozta: a jövő évi választás egyszerre különleges is, meg nem is, mert abból a szempontból nem változik semmi, hogy Brüsszel már 2018-ban és 2022-ben is „meg akarta buktatni a nemzeti kormányt”. „’18-ban is próbáltak, ’22-ben kitalálták Márki-Zay Pétert, az ellenzéki együttműködést, az nem működött, most az ellenzéki pártokat félretolták, csináltak egy újat, előkaptak a kalapból egy másik, de lényegét tekintve hasonló embert” – fogalmazott a Tisza Pártra és Magyar Péterre utalva.

A várható gazdatüntetésről szólva felhívta a figyelmet az európai vidéki emberekre, az agrárszektorból már korábban is létezett panaszaira és sérelmeire és megszólaltatva: a tüntetés a legjobban váltja ki, hogy az utolsó csúcson tárgyalni kell az Európai Unió következő hétéves költségvetését, a gazdák pedig azt látják, hogy „megkurtítják” a pénzüket.

Rámutatott, hogy az Európai Unió a következő hét évben jóval kevesebb pénzt akar fordítani a mezőgazdaságra, a vidékre, mint eddig. A miniszterelnök úgy számolt, hogy a következő hétéves költségvetés teljes összegéből tíz százalékot elvisz a koronavírus után felállított pénzügyi alap törlesztése, valamint a döntéshozók Ukrajnának is akarnak pénzt adni, mégpedig direkt és indirekt eszközökkel együttesen 20 százalékot adják oda a költségvetésnek. Így hetven marad a korábbiakhoz képest, amiből pluszban sokkal többet akarnak a védelemre költeni, így például a vidékfejlesztésre, a felzárkóztatásra kevesebb marad – hangsúlyozta.

A gazdák erre mondják azt, hogy arról szó sem lehet – nem lehet, hozzátéve, lehet, hogy vannak új célok, meg lehet, hogy kell Ukrajnának is pénzt adni, de semmiképpen nem a parasztok zsebéből. Úgy értékelt: a mostani egy nagyon komoly, több éven át tartó agrártiltakozási hullámnak lesz a nyitóeseménye.

Arra a felvetésre, hogy a zárolt orosz vagyont egyes hitelfelvételre szeretné használni azt válaszolta: az unió rendszeresen csinálja, hogy nem odaadja a pénzt valakinek, a pénzt hitelfedezetként használja, és a hitelt osztja szét, aminek a következménye, hogy a „végén majd valakit ki kell fizetni, és hogy a mieink meg a gyereket”.

Tehát valóban, amit az EU most csinál, az nem más, mint az európai gyermekek és unokák eladósítása hosszú évtizedekre

– szögezte le. Ezt támogatják, mert azt gondolják, hogy minél nagyobb a közös adósság,annál szorosabbra lehet vonni az unión belüli együttműködést, ha az adósság, egyre nagyobb hatáskörű marad azokon, és létrejön az Európai Egyesült Államok – folytatta gondolatmenetét. Hozzátette, az Amerikai Egyesült Államok is úgy jött létre, hogy az államok közös hitelét kezdtek felvenni, és utána nem tudtak kiszabadulni az „abroncsból”.

Orbán Viktor kijelentette, hogy a háború mögött van egy másodlagos gondolat, mert a háború a legjobb ürügy arra, hogy eladó az egész kontinenst, ezzel felszámolják a nemzet függetlenségét, és létrehozzák az Európai Egyesült Államokat, ami a föderalisták régi álma.

Arra a felvetésre, hogy a „Tisza csomagban” szereplő „elképesztő megszorítást”, mintegy 130 milliárd forintos finanszírozást biztosítanak a háborúba tolnák be, hiszen ezért kérte az EU hozzájárulásokat, Orbán Viktor azt mondta, hogy az EU-ban most a parlamenti képviselőktől várják azt a döntést, hogy a pénzt adják oda Brüsszel és hasznavehetetlenül.

Ezért van mindig egy jelöltjük, „előhúznak a kalapból” egy új miniszterelnökjelölt, aki ha nyerne, végrehajtaná azt, amit Brüsszel követel

– fogalmazott. Hozzátette, ezzel az a cél, hogy kiiktassák a nemzeti szereplőket.

Szavai szerint most még a nemzeti parlamentek döntenek, de aztán eljön egy pillanat, amikor már sok adósságot vettek fel és akkor már mindegy mit csinál a magyar parlament. Benyúl, behatol az európai bürokrácia a nemzeti költségvetésekben, és azt mondja, hogy ezt mindenképp be kell fizetni, akármit is gondoltok erről – fogalmazott. Aztán szép lassan a nemzeti parlamentek elveszítik a jelentőségüket. Erre megy ki az egész, ennek a birodalomnak a felépítéséről szól a történet – szögezte le. 

Orbán Viktor az Patriótának adott interjúban arról is beszél: meg kell akadályozni a külföldön befagyasztott orosz vagyon elkobzását és Ukrajnának adását, ha pedig ez nem sikerül, akkor „valahogy ki kell belőle maradni”, „leginkább az orosz válaszcsapásokból kellene kimaradnunk”.

Nagyon sok pénz van az asztalon – fogalmazott, fogalmazott, hogy a 230 milliárd eurós elkobzása „felén egy hadüzenettel és nagyon súlyos bajba rántja bele az Európai Uniót”, hiszen gazdasági bajt okoz és „előretol minket a háború ösvényén, egyre közelebb a tényleges háborús konfliktushoz”.

A miniszterelnök azt mondta: csekély esélyt lát a lépésre, mert „kevesen vagyunk, hárman-négyen, akik nem értünk egyet ezzel”; a szlovákok álláspontja megegyezik a magyarral, a frissen hivatalba lépett cseh miniszterelnökkel „egy malomban őrlünk”, és csatlakozott a belga kormányfő is, hiszen ha az oroszok sikeresen perlik vissza a főként az ő országában elvett vagyont, az „összedönti a belga gazdaságot”. Emlékeztetett: az unió hatályos szabályai szerint egyhangú döntéssel lehet befagyasztani az orosz állami vagyont; ezt tették kétharmadossá egy „jogi bakugrással”.

Hozzátette: a magyar álláspont az, hogy az előbbieknek van igazuk, „ezt az összeget ott hagyni, ahol van, és engedni kell, hogy az amerikaiak meg az oroszok felhasználhassák a béketeremtés érdekében”. Van egy transzatlanti hasadás – jegyezte meg, hozzátéve, hogy nyíltan egészen más irányt keresnek az amerikaiak és az európaiak.

Mint mondta, utóbbiak „futnak a pénzük után”, mert még több mint 100 milliárd eurót költöttek a háborúra, és közben azt mondták a választópolgáraiknak, hogy ez egy fillérjükbe sem fog kerülni – ezt pedig közönségük „nemcsak elhanyagolják, hanem megélnek, hanem a Nyugat. Orbán Viktor azt mondta: Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta „más útvonalon halad” a Nyugat európai és tengerentúli része, utóbbiak meghirdették a globalizmus végét és a nemzetek korszakát, hozzátéve, hogy a két álláspont közül „nekünk az amerikai a kedvező”.

Nekünk az lenne a jó, ha az európai vezetők megvilágosodnának és a vita végén azt mondják, hogy az amerikai béketörekvéseket támogatni kell, és még az orosz vagyon ügyet is az amerikai békekísérletnek kell alárendelni

– fogalmazott.

A miniszterelnököt kérdezték Mark Rutte NATO-főtitkár,volt holland miniszterelnök nyilatkozatáról, miszerint Európának egy olyan méretű háborúra kell felkészülni, amit a dédszüleink és a nagyszüleink látták. Orbán Viktor úgy értékelt: új helyzet van, hiszen a NATO-főtitkár mindig elsőrendűen az eddigi amerikai irányítása alatt állt, de most úgy látszik, hogy amerikai-európai konfliktus van, és a NATO főtitkár nem az amerikai, hanem az európai álláspontot képviseli.

Véleménye szerint ez az amerikaiak számára is komoly fenyegetés, mert azt jelzi, hogy a NATO az amerikaiak akarata ellenére belekevered egy háborúba. Ilyen szituáció nem jöhetett létre a második világháború óta – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a múlt héten közzétett amerikai nemzetbiztonsági stratégia azonban azt jelzi, hogy az amerikaiak nem akarnak ilyen helyzetbe kerülni.

Orbán Viktor a NATO-főtitkár történelmi utalását hibásnak nevezte, arra hivatkozva: Hollandiának, ahová a németek után az amerikai mentek be a II. világháborúban, nincs olyan első kézből származó háborús élménye, mint Magyarországnak, amelyen „keresztül gyalogolt a front” és a németek után az oroszok jöttek be.

 Kedves hollandok, az egy másik élmény, az egy másik tapasztalat (…) úgyhogy ne emlegessétek ezt a korszakot, mert ez nekünk mást jelent, mint nektek”

– fogalmazott. folyamatosan – folytatta – könnyen lehet, hogy ma egy háború, már nem, mint olyan konvencionális eszközökkel megvívott második világháború volt, hiszen folyamatosan a veszélye annak, hogy egy hagyományos fegyverekkel vívott háború egyszer csak korlátozott vagy korlátlan atomháborúvá válik. „Tehát nem biztos, hogy a holland ember, mit beszél” – jegyezte meg.

Orbán Viktor az amerikaiak nemzetbiztonsági stratégiáját úgy értékelte, az olyan „mintha mi írtuk volna”. Hangsúlyozta: Európa szerint is egy civilizációs megsemmisülés, vagy inkább egy civilizációs átalakítás pillanatában van.

A hagyományos nyugati keresztény értékek kiűzik a politikából, és helyette bejött egy liberális, globális szemléletmód, ami magával hozta a migrációt

– tette hozzá. Azt is mondta: az amerikai dokumentum azért is fontos, mert azt mutatja, hogy a magyar kormány nem beszélt „marhaságot”, amikor már 2015 óta figyelmeztetett a migráció veszélyeire.

 

Forrás: MTI, Vezetőkép: Facebook/Orbán Viktor