Kaszab Zoltán: Ismét Európán múlhat a béke

28 pontos béketervet tett le az asztalra a múlt hét végén az Egyesült Államok vezetése. Az azonnal nagy visszhangot kiváltó javaslat értelmében Ukrajna erős biztonsági garanciákat kap az USA-tól, cserébe viszont területeket ad át Oroszországnak és vállalja, hogy egy, a jelenleginél kisebb, 600 ezer fős hadsereget tart fenn.

Donald Trump amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben ez a legtöbb, amit Ukrajna kaphat és bár a feltételek nem olyan kedvezőek, mint korábban, ennél jobbak biztosan nem lesznek a következő időszakban. És ha reálisan gondolkodik, akkor ezt a kijevi vezetés is belátja.

Zelenszkij elnök és köre ugyanis vesztésre áll. Nemcsak a fronton, hanem saját országában is.

A harctéren bár lassú, de folyamatos az orosz előrenyomulás, szinte naponta hallunk híreket egy-egy újabb település elfoglalásáról, miközben Moszkva az ukrán energetikai létesítményeket is bombázza. Emiatt a téli időszak kezdetén egyre nehezebb megoldani egyes régiók áram- és gázellátását. Márpedig a tél igen kemény arrafelé, így a hátország számára alapvető fontosságú, hogy legyen mivel fűteni.

Zelenszkijnek ráadásul Ukrajna történetének legsúlyosabb korrupciós botrányával is meg kell küzdenie. Az arany wc-kről és készpénz kötegekről szóló képek már bejárták a világsajtót, az ügy pedig már az elnök közvetlen munkatársait is elérte. Az elégedetlenség egyre nagyobb, országszerte egyre komolyabb tüntetéseken követelik a háborús maffia felszámolását és a Zelenszkijhez köthető politikai elit leváltását. Ez persze nem csoda, hiszen

Zelenszkij éppen azzal az ígérettel lett elnök, hogy ő más, mint elődei, hogy ő megtisztítja az államot a korrupciótól és átláthatóan kormányoz. Éppen ezért érzik magukat átverve az ukránok.

A botrány tehát egy nagyon mély bizalmi válságot okozott az ukrán társadalomban, amelyben az államfő pozíciója egyre kevésbé tartható. Ez a bizalomvesztés pedig könnyen átgyűrűzhet a nyugati támogatókra is. Bár az európai politikai elit egyelőre behunyja a szemét és úgy tesz, mintha tudomást sem venne az ukrán háborús maffiáról, a nyugat-európai polgárok elégedetlensége egyre csak nő. Egyre többen teszik fel azt a jogos kérdést, hogy ha nekik rosszabbul megy, akkor vajon miért kell egy velejéig korrupt államot is támogatni, ahol ellopják azt a pénzt, amit a saját boldogulásukra is használhattak volna? Ha pedig ez sok emberben felmerül, előbb-utóbb a politikának is foglalkoznia kell vele és a jogos igénynek engedve fel kell függeszteni Ukrajna további, igencsak nagyvonalú támogatását. Zelenszkij tehát itt is vesztésre áll.

És egyre inkább úgy tűnik, hogy ezt ő is látja. Nem véletlen, hogy nagyon visszafogottan, már-már pozitívan beszélt a 28 pontos béketervről és azóta is a tárgyalásokat hangsúlyozza az összes ukrán vezető. Ezzel szemben Európa ismét ott tesz keresztbe, ahol tud. Olyanok, mint a hisztis kisgyerek, aki éppen a dackorszakban van és semmi sem jó neki. Persze

valójában az zavarja őket, hogy nem ülnek ott a nagyok asztalánál, pedig az utóbbi három évben mindent megtettek, hogy ne férjenek oda.

Teljesen megszakították a kapcsolatokat Putyin orosz elnökkel, tavaly ilyenkor pedig nyíltan kiálltak az újrázó Trump ellen. Az európai vezetők olyan zsákutcába kényszerítették magukat, ahonnan nem nagyon van kiút. Ugyanakkor lebecsülni nem érdemes őket. Korábban már kiderült ugyanis, hogy például 2022. áprilisában ők voltak azok, akik megfúrták a körvonalazódó békét Kijev és Moszkva között. Pedig ha akkor elhallgatnak a fegyverek, több százezer életet meg lehetett volna menteni. Az európai vezetők ármánykodása tehát veszélyes. Éppen ezért óriási a felelőssége a tárgyaló feleknek, hogy ne üljenek fel nekik. Mert ha nem hallgatnak rájuk, hamarosan megszülethet a várva várt béke.

Kapcsolódó:

Az ukránok szerint EU- és NATO-tagságuknak minden béketervben szerepelnie kell

Vezetőkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a 2028-2034 közötti többéves pénzügyi kerettel (MFF) kapcsolatos vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2025. november 12-én. Fotó:  MTI/AP/Virginia Mayo