A középkori Petrőc falu nyomait kutatták régészek Baranyában
„2022 nyara után az idei év őszén tértünk vissza újra Kárászra, ahol a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékével közösen folytattuk a középkori Petrőc falunak, illetve tágabb környezetének kutatását” – ismertette közösségi oldalán a PPKE BTK Régészettudományi Intézet hétfőn. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozó intézeti Facebook-oldalon emlékeztettek, hogy falu templomát három évvel ezelőtt tárták fel Papp Adrienn vezetésével.
Mint írták, a három év előtti ásatással párhuzamosan, majd 2024-ben is magnetométeres felméréssekkel próbálták a templomhoz tartozó falut minél jobban lehatárolni.
Az idei ásatásra térve közölték, hogy azt a PPKE részéről továbbra is Papp Adrienn vezette; a kutatótábor megszervezéséért pedig a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kárászi származású docense, Máté Gábor felelt. 
„A 2022 nyarán végzett felmérésen a templom feletti kis dombtetőn több, egymáshoz képest valamiféle rendszert mutató objektum rajzolódott ki, így kézenfekvő volt, hogy az idei ásatás szelvényeit ennek a mérésnek az alapján tűzzük ki. A nyugatabbi szelvényben előbukkant paticsos omladékokról, illetve az omladék alatt felesben kibontott gödörről nem várt eredményként kiderült, hogy egy bronzkori telep részei, nincs közük a középkori Petrőchöz” – írták.
„A keletebbre fekvő, nagy kiterjedésű anomáliára nyitott szondánk viszont egy elpusztult késő középkori ház hátsó traktusára bukkant: egy földbe mélyülő kamrahelyiséget találtunk, ami számos értékes tárgyat rejtett, fazéktöredékeket, teljesen ép ólommázas korsót, fenőköveket, kengyelt és más »nyalánkságokat«”
Hirdetés
– sorolták. 
Hozzátették, hogy „a helyiség pusztulását is mutató elszenesedett rétegekből több maréknyi gabonamag is előkerült”, ezt a helyszínre szintén kilátogató Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszékének hallgatói és oktatói elcsomagolták, és természettudományos elemzés céljából elvitték Gödöllőre.
A bejegyzésben kitértek arra is, hogy az ásatással párhuzamosan a néprajzos hallgatók célzott terepbejárásokkal tájrégészeti kutatásokat végeztek Máté Gábor vezetésével,
„megpróbálva rekonstruálni Petrőc környezetének az újkori forrásokig visszavezethető nyomait, egykori agyagnyerő helyeket, bányagödröket, határárkokat azonosítva”
– részletezték.
A terepmunka mellett meglátogatták Mezei Ottó kárászi fazekasmester műhelyét és gazdag néprajzi gyűjteményét is, ami – a beszámoló szerint – különösen a kerámiával foglalkozó hallgatók számára „roppant hasznos és tanulságos volt”. 
Végezetül megköszönték a környék önkormányzatainak – Kárász, Szalatnak, Szászvár – segítségét: a szállás és az étkezés biztosítását, illetve a Mecsekerdő Zrt. logisztikai támogatását.
Terveik szerint jövőre folytatják a kutatást. 
Kapcsolódó:
Átépítés mentette meg a mintha Napóleont a domonkos kolostor egykori refektóriumában
A régészet ősatyjainak ásónyomain haladva tárják fel Kiskunlacháza Árpád-kori templomát
Vezetőkép: A középkori Petrőc falu nyomait kutatták régészek és régészhallgatók a PPKE BTK Régészettudományi Intézet vezetésével Baranyában 2025 őszén. A leleteket több módon is dokumentálták. Forrás: Facebook/PPKE BTK Régészettudományi Intézet
