Gönczi Róbert: A következetesen migrációkritikus álláspontot képviselő pártok kimaradnak az új holland kormányból

Az utóbbi években többször is változtatott a migrációs politikáján a holland választáson győztes, Rob Jetten-féle 66-os Demokraták (D66) – fejtette ki Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője a Vasárnap.hu-nak. Vagyis noha Hollandia az utóbbi időben szigorított a migrációt illetően, „érdemes odafigyelni a következő hetekben, hónapokban arra, hogy mi is hangzik el a vezető holland politikusok szájából” az illegális bevándorlás kapcsán.

– Nagyon szoros eredmény, tulajdonképpen holtverseny alakult ki a hollandiai választásokon. A jelenleg ismert mandátumszámok már véglegesek, vagy még mindig várnak olyan szavazatokat, amelyeket hozzá kell adni az összeszámoltakhoz?

– Ez most már a végleges eredmény, tényleg egy szinte döntetlen helyzetről beszélhetünk. Pár tízezer szavazat döntött végül a 66-os Demokraták (D66) javára a Szabadságpárttal (PVV) szemben.

A holland lakosság megoszlik egy erősen centrista, liberális, EU-párti szavazóközösségre és egy jobboldalibb, euroszkeptikusabb, bevándorlásellenesebb közösségre.

Fontos figyelembe venni, hogy Hollandiában azért jellemzően nem szoktak áttörő, tehát kifejezetten magas százalékarányú sikert elérni a pártok. Vagyis az huszonegypár százalék, amit a két legtöbb mandátumot szerzett párt elért, az határozottan a lehető legmagasabb arány, amit el szoktak érni a Hollandiában győztes pártok.

– Mekkora meglepetés a D66 szereplése, illetve hogyan szerepelt magához képest a Szabadságpárt?

– Nagy meglepetésre semmiféleképpen nem gondolhatunk: a Szabadságpárt folyamatos erősödését láthatjuk. Nyilván ez így most érdekes kontextusba kerül azáltal, hogy a legutóbbi választáson első helyet értek el, most pedig másodikat. Viszont ha jobban megnézzük, akkor látjuk, hogy a Szabadságpárt jelöltjeire leadott szavazatok aránya körülbelül ugyanannyi, vagy egy kicsit magasabb is, mint amennyi a legutóbbi választás során volt. A D66 pedig összefogta azokat, akiknek a szavazata a legutóbbi választáson erősen megoszlott, ezzel egy erős lehetőséget biztosítva az inkább liberális és Európa-központú szavazók számára.

– Ki alakíthat kormányt, és kik lehetnek a koalíciós partnerek?

– Ehhez érdemes átnézni, hogy mely pártok kerültek be még a parlamentbe. Alapvetően kettő jobbközép párt jutott be, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) és a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), az előbbi 22, a másik 18 mandátummal. Frans Timmermans pártszövetsége, a zöldek és a szocialisták (GroenLinks-PvdA) 20 mandátumot szerzett. Továbbá bejutott még két jobboldali párt, a Juiste Antwoord 2021 (JA21) és a Fórum a Demokráciáért (FvD), az előbbi az euroszkeptikusabb, az utóbbi szélsőjobboldalibb, akik 9, illetve 7 mandátumhoz jutottak. Tudni kell, hogy a PVV-vel, a JA21-gyel és az FvD-vel senki nem szeretne összefogni.

A legvalószínűbb így egy centrista nagykoalíció, avagy a győztes D66, a jobbközép VVD, a kereszténydemokrata CDA, valamint a zöldek és a szocialisták pártszövetségének kormányalakítása. Együttesen 86 mandátumos stabil többségük lenne.

Ez ugyan egy ideológiailag széles koalíciót jelentene, de Rob Jetten – aki megnyerte a D66-nak a választást – ezt preferálja. Tőlük egy mérsékelt EU-párti irányvonal várható. Megjegyzendő, hogy Timmermans szerepe sokáig megosztotta a pártokat. A jobbközép VVD be is jelentette, hogy Timmermansszal semmiféleképpen nem fognak össze, de ő nemrég lemondott, ez a tény pedig megnövelheti az esélyét annak, hogy az imént részletezett centrista nagykoalíció valóban megvalósuljon. Ezen kívül még egy életképes – a másiknál homogénebb – koalíció lenne esetleg elképzelhető: egy jobbközép-koalíció, ami a győztes D66-ból, a jobbközép VVD-ből, a kereszténydemokrata CDA-ből, valamint a jobboldali JA21-ből állhatna össze, de nekik így mindösszesen csupán 75 mandátumuk lenne, ami a 150 fős parlamentben éppen kevés lenne a többséghez, és tudható, hogy Rob Jetten nem szeretne együttműködni a JA21-gyel. Összességében nyugodt szívvel jelenthető ki az, hogy egy centrista nagykoalíciónak van a legnagyobb esélye a kormányalakításra, de ez egy hosszú procedúra lesz, 2026 elejéig nem várhatunk új holland kormányt.

– Említette Timmermanst. A mostani lemondása a politikai pályafutása végét jelentheti?

– Timmermans egy edzett európai politikus, úgyhogy én nem aggódnék az ő jövőbeli pályájáért. Jelen pillanatban csak azt látjuk, hogy hasonlóképp, mint a legutóbbi választáson Geert Wilders, valószínűleg Frans Timmermans sem vállal szerepet a következő kormányban. A távozóban lévő Dick Schoof-féle kormánynak az volt a kikötése, amikor más pártok mellett a Szabadságpárttal is koalíciót kötött, hogy az a Szabadságpártot vezető Geert Wilders szerepvállalása nélkül álljon fel. Végül, mint tudjuk, az előző kormánykoalíció annak ellenére is szétesett ideológiailag, hogy minden benne lévő párt egy kicsit euroszkeptikus hangot ütött meg.

– Az új holland kormány mennyire lehet stabil?

– Az biztos, hogy stabilabb lesz, mint az előző. A Dick Schoof-féle kormány egyszerre próbált meg euroszkeptikus és technokrata pozíciót felvenni. Ez nem bizonyult sikeresnek. A legtöbb mandátummal rendelkező Szabadságpárt kiszorítva érezte magát a saját kormányából, úgy vélte, hogy az ő ideológiai alapja nem tud megvalósulni a kormányban a koalíciós partnerek miatt. Ez mindenféleképpen hozzájárult ahhoz, hogy a Dick Schoof-kormány a végére már egy igen gyenge kormánynak minősül Európában. A potenciális Jetten-kormány esetében sokkal stabilabb alapokon feküdne a közös politizálás a koalíciós partnerek között: ez erőteljes EU-pártiságot, integrációpárti fókuszt, kevés vétót jelentene, illetve külpolitikai megközelítéseikben is sok mindenben egyetértenek a partnerek. Ezek között sorolható fel a védelmi integráció, a klímapolitika, a korábbi Mark Rutte-i holland diplomácia, illetve a szoros szövetség Franciaországgal és az Európai Parlament liberális frakciójával.

– Magyarországról nézve az egyik leglényegesebb kérdés talán Hollandia migrációs politikája. Az új kormány milyen irányt követhet?

– Ez a millió dolláros kérdés, ugyanis ezzel kapcsolatban még olyan nagyon sok határozott mondatot nem fogalmazott meg a D66. Az utóbbi pár évben többször is irányt változtattak a migrációs politikában. Megpróbáltak egy kicsit a migrációkritikusabb álláspontra helyezkedni, bár korábban nem ezt tapasztaltuk tőlük.

Az bizonyos, hogy a következetesen migrációkritikus álláspontot képviselő pártok egyike sem lesz benne a következő koalícióban.

Tehát sem a Szabadságpárt, sem a JA21, sem az FvD. Úgyhogy mindenféleképpen érdemes odafigyelni a következő hetekben, hónapokban arra, hogy mi is hangzik el a vezető holland politikusok szájából. Annyi bizonyos, hogy Hollandia most már huzamosabb ideje felállt egy szigorító útvonalra a migrációt illetően, történtek kiutasítások, végrehajtottak beutazási szigorításokat, nemrég lecsökkentették – még az ukrán menekültek számára is – a támogatásokat. Tehát egy határozott szigorítási hullám zajlott le. Ennek a folytatódása voltaképp logikus lenne, hiszen ezzel a legtöbb párt egyetért, mindösszesen talán a mértékével, az intenzitásával kapcsolatban merültek fel kritikák egyik vagy másik oldalról.

Kapcsolódó:

Holtverseny a holland választásokon – a karib-tengeri területekről is várnak még szavazatokat

Vezetőkép: Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője. Forrás: mcc.hu