Magyar-román kulturális kapcsolatépítés – Etyek és Máramarossziget testvértelepüléssé váltak

Testvértelepülési megállapodást írt alá péntek késő délelőtt a Fejér vármegyei Etyek és a Máramaros megyei Máramarossziget Etyeken. Az ünnepi eseményt Ion Bledea, máramarosi román alkotó faszobor-kiállításának megnyitója előzte meg csütörtök este Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban. A tárlat, illetve a beszédek az összefogás belső lényegére is rámutattak.

Tessely Zoltán, a kiállítás fővédnöke, az Etyeket is magába foglaló térség országgyűlési képviselője méltatta a művészt. Szavaiból az is kitűnt, mi a közös, mi az a belső lényeg, amely egymáshoz fűzi az etyekieket és a máramarosszigetieket.

„A művész által a máramarosi fafaragás ősi jelei, a nap, az életfa, a madár és a kereszt emberi történetekké, hitvallássá alakulnak. Az ő kezében a fa nem csupán anyag, hanem emlékezet, ima”

– fogalmazott, s megjegyezte, hogy a fa, illetve az általa reprezentált „csodálatos természeti környezet” magyarázat arra, hogy miért van a legjobb helyen ez a kiállítás éppen a Magyar Természettudományi Múzeumban.

„Ion Bledea alkotásai nemcsak fából születtek, hanem időből, hitből és lélekből. Így ez a kiállítás kitűnő alkalom arra is, hogy kulturális párbeszédet folytassunk, hogy az idelátogatók ne csak a művész csodálatos világába pillantsanak be, hanem a magyar-román kulturális kapcsolatok és a közös örökség fontosságát is megérezzék”

Hirdetés

– folytatta.

Tessely Zoltán elmondta, hogy Ion Bledea több mint öt évtizede „faragja a fát“. A szülőföld, annak szellemisége és a máramarosi hagyomány egyaránt meghatározza a művészetét.

A 2303 méteres máramarosi Nagy-Pietrosz-csúcs kapcsán, amely egykor Magyarország legmagasabb pontjai is volt, úgy fogalmazott, hogy ott

„az ember és a művész is közelebb van a Jóistenhez”.

Az országgyűlési képviselő ugyanakkor rámutatott, hogy a Kárpát-medence e szeglete nemcsak a természeti adottságai, de etnikai szempontból is sokszínű, a múltban, illetve a jelenben is sok nemzetiség formálta a megye és a város történelmét: zsidók, németek, románok, magyarok, ukránok, ruszinok.

Beszélt arról is, hogy ez a vidék – az Erdős-Kárpátok, a Máramarosi-havasok, a Radnai-havasok, az itt található városok, amelyek egy része ma Romániához, más része Ukrajnához tartoznak – egykor kincsestára volt nemcsak a történelmi Magyarországnak, hanem az Osztrák-Magyar Monarchiának is. „Nemesércei, sótermelése és termőgazdálkodása okán egyaránt, gazdaság erejét visszatükrözte a polgári élet is“ – említette meg az országgyűlési képviselő.

Az eseményen köszöntőt mondó Kovács Péter, a Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója a Vasárnap.hu-nak nyilatkozva szintén kiemelte Máramarossziget soknemzetiségű mivoltát.

„Ez a város volt a történelmi Magyarországnak a legnagyobb zsidó lakosságaránnyal rendelkező városa”

– mondta. „Ebben a városban született Elie Wiesel is, aki később Nobel-díjas író lett” – jegyezte meg.

„A lakosságnak egy időben több mint a fele zsidó volt. Ennek az volt elsődlegesen az oka, hogy kereskedelmi útvonalak húzódtak a területen, a keletről szállított sót nagyjából itt lehetett hajóval a Tiszára rakni, és aztán továbbszállítani lefelé” – mondta, s hozzátette, hogy az itteni arany- és fakereskedelem is jelentékeny volt.

„A sok nemzetiség jelenléte azt eredményezte, hogy itt már nagyon korán kialakult az, hogy együtt kell élnie a románoknak, magyaroknak, meg mindenki másnak is”

– mondta. Hozzátette: „ez a mai napig nagyjából megvan. Hét százalékos magyar lakosság van jelenleg csak a városban, ami azért nagyon alacsony, viszont ettől függetlenül a román polgármester mégis kiírattatta magyarul is az összes utcanevet, noha a törvény erre csak 20 százalék fölött kötelezi” – mondott példát Vasile Moldovan magyarokkal kapcsolatos barátságos politikájára Kovács Péter. Nem mellesleg – erről később a polgármester is említést tett – a város alpolgármestere, Orosz Krisztofer Levente magyar.

Kovács Péter kitért arra is, hogy azért is szervezték ezt a kiállítást, mert Máramaros megye, illetve Máramarossziget Magyarországról Erdélybe utazva jellemzően „kiesik, csak az megy el oda, akinek ott van dolga. Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyföld felé nem esik útba. Emiatt a magyarországi magyarok kevésbé ismerik, holott fantasztikus az egész megye” – fogalmazott.

Elmesélte azt is, amit kevesen tudnak, hogy Magyaroszág 1948-ban ebben a megyében tervezett téli olimpiát rendezni, és a mai napig megvannak azok a helyszínek, ahol megrendezték volna a versenyeket. A második világháború elvesztése után a területet azonban ismételten elcsatolták Magyarországtól, így az itteni téli olimpia meghiúsult. A románok másutt sem kívánták megrendezni azt.

Kovács Péter is kiemelte a Radnai-havasokat, illetve a híres szaploncai vidám temetőt, s elmondta, hogy rengeteg kirándulóhelye miatt is érdemes Máramaros megyébe ellátogatni, különösen a téli sportok szerelmeseinek; nagyon sok síterep van.

Etyek és Máramarossziget polgármesterével is a kiállítás-megnyitó után beszélgettünk. Zólyomi Tamás beavatott minket és Olvasóinkat abba, hogy szívesen hódol a vadászatnak. Ennek is van szerepe a két település együttműködését megelőző történésekben.

„Etyek közigazgatási határába benyúlik a régi József főhercegi birtok. József főherceg is vadászember volt, Máramaros megyében vadászterületet bérelt Gyertyánliget térségében. Vadászkönyveket is írt” – mondta.

Zólyomi Tamás gyerekként, majd felnőttként ismét olvasta ezeket a könyveket, majd amikor alkalma adódott rá, egy csíkszeredai húsvétolás után családjával ellátogatott Máramaros megyébe, illetve Máramarosszigetre.

„Amikor polgármester lettem, a képviselő-testülettel eldöntöttük, hogy minden elszakított országrészben keresünk testvértelepüléseket, a nagyobbakban akár többet is, és így jutott a sorba Máramarossziget. Reméljük, hogy majd a Fogarasi-havasokban Felsőárpással, Szerbiában az Al-Duna vidékén Galambóccal, a Fertő tó környékén Nyulas községgel, a Felvidéken Kistapolcsánnyal, ami ugyancsak József főhercegi birtok volt, és egy gyönyörűséges helyen, a Magas-Tátrában fekvő Javorinával, valamint a kárpátaljai Gyertyánligettel is hasonló együttműködést alakíthatunk ki”

– sorolta fel, s hozzátette, hogy a kapcsolatot már mindegyik településsel kialakították és ápolják.

Ahogy a korábbi esztendőkben Máramarosszigettel, illetve az ott élőkkel is összebarátkoztak. „Az etyeki polgárok is jártak ott kirándulni, sőt egy nagyon szép dolgot sikerült összehozni: Máramarosszigeten és az agglomerációjában több ezer ember él szórványban, nemrég rendeztük meg Máramaros megyében a Szórványos Fesztivált” – mondta.

Vasile Moldovan, Máramarossziget polgármestere a Vasárnap.hu-nak felelevenítette, hogy 2022-ben találkozott először Zólyomi Tamással egy náluk megrendezett hagyományőrző rendezvényen. Már akkor megegyeztek abban, hogy idővel megkötik a testvértelepülési megállapodást. A rákövetkező évben máramarosszigeti tanácsosokkal látogatóba jött Etyekre. A polgármester kiemelte, hogy Máramarosszigetnek Etyek az első magyarországi testvértelepülése.

Beszélt arról is, hogy a városban jelentős számú magyar nyelvű lakossága él, ez is erősítette azt, hogy megszülessen a testvértelepülési egyezség.

Kérdésünkre elmondta, hogy a jövőben szeretnének etyei fiatalokat Máramarosszigeten, máramarosszigeti ifjakat Etyeket táboroztatni. Arról is beszélt, hogy bizonyosan a gazdasági együttműködésre is serkentőleg hat majd a pénteki aláírás.

„Máramarosszigeten van egy hordógyár, vannak bútorgyárak, fafeldolgozó. Nagyon sok hagyományőrző kézművesünk is van. Ők is találkozhatnak az etyeki kézművesekkel, üzletemberekkel” – mondta.

A román polgármestert arról is kérdeztük – lévén Máramarossziget határváros Ukrajna felé –, hogy mekkora nyomás nehezedik rájuk az orosz-ukrán háború miatt. Elmondta, hogy a háború elején több ezren menekültek át hozzájuk Kárpátaljáról, magyarok és ukránok egyaránt. Jelenleg már kevesebb érkeznek, viszont – szavai szerint – kétezer ukrán dolgozik a városban; vendéglátásban, építőiparban, gyárakban.

„Van egy ukrán nyelvű iskolánk is, ami nagyon sokat segített az ukrajnai gyerekek beilleszkedésében” – mondta. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy magyar nyelvű líceumuk is van, sőt a bölcsődétől kezdve járhatnak magyar nyelvű intézménybe a helyi magyar gyerekek.

A kiállítás-megnyitón – a tárlat november 30-ig tekinthető meg – Ion Bledea meghatódottságát fejezte ki, és afelett érzett örömét, hogy végre Budapestre is eljutottak az alkotásai azok után, hogy Európa nagy részében, illetve Észak-Afrika és Dél-Amerika számos országában is megfordulhatott már művészi minőségében.

Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy minden kiállítás-megnyitó egy ünnep, majd Orbán Viktor miniszterelnök szavait idézve úgy fogalmazott, hogy

„csak az országoknak vannak határai, de a nemzeteknek, a kultúrának nincsenek“.

„Szükség van arra, hogy a Kárpát-medence népei lássák, mik a közös kihívások, és ezek mentén, kulturális területen összefogva vegyék fel a kommunikációt egymással, például ehhez hasonló kiállításokkal“ – mondta.

Șopandă Gabriel Románia magyarországi nagykövetét képviselve Mioara-Florina Pitut nagyköveti tanácsos is arról beszélt, hogy

„ünnepi alkalomnak vagyunk a részesei, amely egybehoz két közösséget, amely egymás jobb megismerésére törekszik, és arra, hogy a polgáraik javára szervezzenek eseményeket, valamint arra is, hogy hidakat építsenek, amelyek közös értékeken és érdekeken alapulnak a kultúra, a turizmus, a közösségfejlesztés, a tanügy területén“

– mondta.

Kapcsolódó:

Magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek

Nacsa Lőrinc: a nagybányai és a máramarosi magyarság a jövőt építi

Ezt gondolja Etyek polgármestere a Tisza „etyeki beszédéről”

Vezetőkép: Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, a kiállítás fővédnöke és Ion Bledea, máramarosi román képzőművész 2025. október 30-án Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona