Mária és a gyermek Jézus közötti szeretetet ábrázolják a veszprémi várnegyed új szobrai
A veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban és a Nagyszeminárium kertjében kapott helyet Varga Ferenc Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész nemrég elkészült két alkotása. A carrarai márványból, valamint a feketedió-fából faragott szobrok Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázolják, ősi keresztény ikonográfia hagyományait követve. A megújuló veszprémi várnegyedben más Mária-szobrokat és -festményeket is felfedezhetnek a látogatók – közölte szerkesztőségünkkel a Veszprémi főegyházmegye.
Mária díszes széken ül, palástján, homlokán és két vállán szüzességének jelképe, három csillag látható. Glóriáján elöl tizenkét csillag, hátul a napkorong. Ölében tartja a gyermek Jézust, aki bal kezében az élet könyvének tekercsét fogja, jobbját pedig áldó mozdulatra emeli. Varga Ferenc szobrászművész nemrég elkészült alkotását – amelynek talapzatán négy szeráf kiterjesztett szárnyai alkotnak koszorút – a veszprémi várnegyed Nagyszemináriumának kertjében november elejétől csodálhatják meg a látogatók – írták.
Az életnagyságnál másfélszer nagyobb, talapzattal együtt 3,4 méter magas, carrarai márványból készült alkotás Udvardy György veszprémi érsek felkérésére készült. A Munkácsy Mihály-díjas szobrászművészt az egyik legősibb Mária-ábrázolás inspirálta, amely a ma ismert legrégebbi keresztény szobrokon, a 10–11. század és a román kor madonnáin, a keleti kereszténység számtalan ikonján és freskóján, többek között az isztambuli Hagia Sophia egyik mozaikján is látható.
„A munkafolyamat rajzokkal kezdődött, majd kisplasztikai méretű agyag- és ebből kiöntött gipszmodellel folytatódott. Megmintáztam a szobrot teljes nagyságban agyagból, kiöntöttem gipszből, és a gipszmodell alakját ősi módszerrel pontról pontra átmásoltam a márványtömbre, amelyen kidolgoztam a részleteket. Ez az ókori görögök óta használatos technika”
– mondta Varga Ferenc a másfél évig tartó munkafolyamatról, amelyben Fejős Miklós festőművész volt segítségére. A „Trónoló Istenszülő” ábrázolás a művész Krisztus-központú életművének legújabb gyümölcse, amely egyben a főegyházmegye lelki és művészeti megújulásának jelképe is.
Varga Ferenc másik, újonnan elkészült, feketedió-fából faragott Szűz Mária-szobra a Szent Mihály-főszékesegyház oldalhajójában látható. Az egy rönkből faragott alkotás az Eleusza-ikonok hagyományát követi, vagyis a Mária és a gyermek Jézus közötti szoros kapcsolatot, szeretetet emeli ki, megrendítő élményt nyújtva a látogatóknak.
„A gyermek átkarolja édesanyja nyakát, az arcuk egymáshoz simul. A formákat itt is a realitástól eltávolodva, leginkább a bizánci ikonok vagy a kora középkori szobrok stilizációjához hasonlóan alakítottam”
– nyilatkozta a szobrászművész, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakának és a Pécsi Tudományegyetem Képzőművészeti Mesteriskolájának elvégzése után öt évig tanult Japánban, ahol doktori fokozatot szerzett. 
Mint írták, pályája elején a kortárs művészet haladó irányzataihoz sorolható műveket készített, amelyek magángyűjteményekbe kerültek, egy alkotása pedig a Magyar Nemzeti Galériában kapott helyet. Hazatérve a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán tanított, majd elhagyva a kortárs művészet világát, nyolc éven át a sarutlan kármelita nővérek magyarszéki kolostorának területén élt, festette és faragta a nővérek templomának képeit.
„Nem emberek számára szerettem volna készíteni ezeket a szobrokat, hanem inkább csak imádságos munkával azoknak, akiket ábrázolnak”
– fogalmazott a két Mária-szoborról a művész, aki remeteségi fogadalmat tett, ma a Mecsek egyik kis falujában él és dolgozik.
Mária ábrázolásainak nyomában a veszprémi várnegyedben
Október Szűz Mária tiszteletének hónapja: a veszprémi várnegyedben sétálva a Szűzanya tiszteletének, gazdag kultuszának változatos emlékei fedezhetők fel. A Vár utcában, a piarista templom homlokzatán egy freskódíszes falfülkében a gyermek Mária látható, amint édesanyja tanítja. A Szent Mihály-főszékesegyház 1838-ban készült Nagyboldogasszony-oltárának festményén Mária mennybevétele figyelhető meg, és a Szent Imre-, valamint a Szent Anna-oltáron is jelen van Szűz Mária alakja, utóbbin gyermekként.
A várnegyed szívében, a Szentháromság-szobron a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz látható csillagkoszorúval a feje körül, amint győzedelmesen rátapos a kígyóra, a földgolyót rabságban tartó gonoszra. Az Érseki Palota gyönyörűen felújított teremsorában Szoldatits Ferenc 1896-ban készített alkotása tekinthető meg, amelyet Hornig Károly veszprémi püspök felkérésére készített. Az alkotás a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja magyar szentekkel, Szent Imrével és Árpád-házi Szent Margittal, a háttérben pedig a veszprémi várat.
Kapcsolódó:
Újraszentelik az egyik legősibb magyar templomot, a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházat
Vezetőkép: A carrarai márványból készül szobor a Nagyszeminárium kertjében kapott helyet. Fotó: Nagy Lajos
