Válasz Dobrevnek: a haza nem eladó, legyen kedves nem árulni!

Dobrev Klára mai posztjában közölte, hogy a kormány pedofilokat véd, érvelése szerint jól bizonyítja ezt a Kaleta-ügy, a kegyelmi botrány, valamint a Szőlő utcai „ügy”.

Itt azért álljunk meg néhány percre és idézzük fel, hogy a baloldali kormányok idején kezdődött el Kaleta Gábor diplomata karrierje. A volt perui nagykövet a szocialista Medgyessy-kormány idején került a Külügyminisztériumba, a Gyurcsány-kormány alatt pedig már konzul volt Los Angeles-ben. Későbbi kinevezését pedig egyhangúlag fogadták el, vagyis a balliberális pártok képviselői is megszavazták.

A kegyelmi-ügyben is alaposan feltételezhető, hogy annak kirobbantásában is külföldi titkosszolgálat befolyásolási kísérlete állt, melynek célja az Orbán-kormány megbuktatása volt.

A Szőlő utcai botrány álhírre alapuló dezinformációs akció, amiben szintén felsejlik a külföldi titkosszolgálati beavatkozás.

A közös tehát ezekben az ügyekben, kedves Klára, nem a pedofilok védelme (azért ez mennyire merész kijelentés a kormányzati intézkedéseket párhuzamba állítva a gyermekvédelem kapcsán…), hanem az, hogy külföldi titkosszolgálatok próbálták destabilizálni a magyar társadalmat, egy esetleges kormányváltás célja pedig éppen ezt eredményezné. Értem én, hogy Önök ezt szeretnék, de mi nem. Legyen kedves nem elárulni a hazáját, mármint Magyarországot. De a bolgárok sem örülnének annyira, ha ilyennel próbálkozna, Klárika…

Kinek az érdekében áll megbuktatni az Orbán-kormányt?

A magyar kormány megbuktatása mögött elsősorban olyan külföldi politikai erők állnak, melyek a jelenlegi hatalmi struktúrát meg akarják változtatni, és ehhez külföldi titkosszolgálati támogatást vehetnek igénybe, elsősorban nyugati irányból érkező beavatkozásként értékelve. A magyar kormány megbuktatásának legfőbb érdekeltjei közé tartoznak bizonyos brüsszeli politikai erők és liberális hálózatok, amelyek az ország politikai befolyását kívánják csökkenteni, illetve az ország jogi és intézményi rendszerét gyengíteni. A cél a kormányzati stabilitás megbontása, politikai megosztottság fokozása és társadalmi feszültségek gerjesztése annak érdekében, hogy a jelenlegi kormányt leváltsák, akár választási csalások, vagy más nem teljesen demokratikus eszközök révén is.

Ezek a titkosszolgálatok akár információgyűjtéssel, befolyásolással, hálózatépítéssel és politikai akciók támogatásával működhetnek ezekben a folyamatokban.

Milyen hatást váltana ki?

Magyarország és más európai országok esetében egy külső beavatkozással irányított kormányváltás gazdasági következményei közé tartozhat:

• A befektetői bizalom összeomlása, ami elvonásokhoz és tőkekivonáshoz vezet.
• Nemzetközi szankciók vagy gazdasági elszigeteltség kialakulása.
• Infláció és pénzügyi instabilitás növekedése.
• Állami kiadások megnövekedése a belső rend és biztonság fenntartása érdekében.

Összességében tehát a külső irányítású politikai puccsok súlyos gazdasági visszaesést, társadalmi feszültségeket, valamint hosszabb távú gazdasági instabilitást idézhetnek elő az érintett országokban.

Hogyan érik el?

A tipikus információműveleti taktikák

• Lélektani hadviselés: A társadalom vagy csoportok meggyőzése, manipulálása, félelemkeltés vagy megosztottság előidézése a közvéleményben, politikai stabilitás megbontására.
• Kiberműveletek: Kiberbetörések, adatlopások, kibertámadások, amelyek a fontos rendszerek működését zavarják, illetve szenzitív adatokhoz juttatják a támadókat.
• Dezinformáció és propaganda: Hamis vagy félrevezető információk terjesztése, amelyek célja a valóság torzítása és az adott ország vagy politikai szereplők megítélésének rontása.
• Ellenséges befolyásolás: Hálózatépítés, befolyásolási műveletek politikai, média és civil szférában, hogy kedvező döntések szülessenek a támadó fél számára.
• Megfigyelés és hírszerzés: Információk gyűjtése titkos módszerekkel a politikai, gazdasági vagy katonai célpontokról.

 

• Közvetett destabilizáció: Gazdasági nyomásgyakorlás, szankciók, kereskedelmi korlátozások alkalmazása az ország destabilizálására.

Ezek a taktikák egymással párhuzamosan és kiegészítve működnek, összetett hatást keltve a célzott ország politikai és társadalmi rendszerében. Az információs hadviselés egyre inkább a kiber- és médiatérbe költözik, ahol a manipuláció és a valós információ elrejtése a fő cél.

Így épül fel egy dezinformációs kampány

Egy célzott dezinformációs kampány felépítése több lépésből áll, amelyek egymásra épülnek, és összetett kommunikációs hálózatot alkotnak:

Narratívák kialakítása
Először megfogalmazzák a kampány fő üzeneteit, amelyek illeszkednek a célközönség érzelmi és erkölcsi érzékenységéhez. Ezek az üzenetek gyakran leegyszerűsítettek, polarizálóak, és érzelmekre hatnak, például félelemre, bizalmatlanságra vagy haragra.

Hamis vagy manipulált információk létrehozása
Fake news-ok, álhírek, manipulált képek, videók vagy félrevezető statisztikák készülnek. Ezek vagy teljesen kitaláltak, vagy valós elemekből összeollózott torzított információk.

Terjesztés megerősítése botszámú automatizált fiókokkal, trollokkal
A hamis tartalmak először manipulált vagy mesterségesen felerősített csatornákon jelennek meg (pl. nem valódi személyek által kezelt közösségi média fiókok), hogy növeljék a láthatóságukat.

Kapcsolódó runéteres médiumok és fórumok bevonása
Ezek a kamutartalmak átterjednek valódi vagy részben valódi médiumokra, blogokra, fórumokra, így érik el a nagyobb közönséget, és legitimitást szereznek.

Politikai és társadalmi hatás kiváltása
A kampány célja lehet a bizalomcsökkentés, politikai megosztottság fokozása, választások befolyásolása, vagy közvélemény manipulálása egy adott ügyben.

Folyamatos adaptáció és tisztogatás
Reagálnak a kritikákra, letagadják az eredetet, új narratívákat vezetnek be, és eltávolítanak vagy módosítanak tartalmakat, hogy a kampány minél hatékonyabb és fenntarthatóbb legyen.

Ez a lépcsős rendszer biztosítja, hogy a dezinformációs kampány ne csak rövid távon legyen hatásos, hanem hosszú távon is befolyásolja a célközönség véleményét és viselkedését.

És akkor még egyszer aláhúzom:

egy külföldi titkosszolgálatok irányításával történő kormánybuktatás Magyarországon súlyosan aláásná a politikai stabilitást, a nemzeti szuverenitást, és erősítené a társadalmi polarizációt, miközben megnövelné a biztonsági kockázatokat a belső rend és demokratikus intézmények védelme szempontjából. Ehhez pedig hathatós segítséget nyújtanak magyar közéleti szereplők. 

 

 

„Kell még valamit mondanom, Ildikó?”

 

Vezetőkép: Facebook/Dobrev Klára