Ma van Szent Izsák, az örmény apostoli egyház alapítójának ünnepe
Ma van Szent Izsák ünnepe, az örmény püspök, az autokefál (önálló) örmény apostoli egyház alapítója volt.
Szent Izsák napja az örmény közösségek számára nemcsak vallási, hanem kulturális ünnep is. Összekovácsolja a közösséget, emlékeztet a hitre és a vallási hagyományok megőrzésének fontosságára. Szent Izsák az örmény Arsakida dinasztia tagjaként született 348-ban, és Világosító Szent Gergely leszármazottja volt.
Izsák újjáépítette a perzsák által lerombolt templomokat és kolostorokat. Nagylelkűen törődött az oktatás ügyével. Az I. Jazdagird szászánita király által bevezetni kívánt zoroasztrizmust megszüntette. Három zsinatot szervezett az egyházi fegyelem helyreállítása céljából. Szent Izsák a hagyomány szerint liturgikus énekek szerzője is volt.
Az örmény ábécé megalkotásában és a Biblia örmény nyelvre fordításában is jelentős szerepet vállal, megőrizve ezzel az örmény kulturális és vallási identitást a késői korok számára.
Az I. Jazdagird szászánita király által bevezetni kívánt zoroasztrizmust megszüntette. Három zsinatot szervezett az egyházi fegyelem helyreállítása céljából. Szent Izsák a hagyomány szerint liturgikus énekek szerzője is volt.
Két levele: a II. Theodosiushoz, illetve az Atticus konstantinápolyi pátriárkához írott maradt fenn. A neki tulajdonított, a Konstantinápolyi Szent Proclusnak címzett harmadik levelelt nem ő írta, az a X. században készült. A 431-ben megtartott Első Efezusi Zsinat megszervezésében sem vett részt. Még akkor sem, ha a Nesztoriosz örményországi követői és Melitenei Acatius és Rabbula tanítványai között kialakult vitában Izsák a Konstantinápolyi Egyházhoz fordult és Szent Proclustól meg is kapta a kívánt magyarázatokat.
Az örmény liturgia és Szent Izsák napja
Az örmény apostoli egyház liturgiája sajátos, gazdag tradíciókkal, mely részben szír liturgikus hagyományokra épül, de örmény elemekkel egészül ki. A mise két fő részből áll: az igei liturgiából, melyben olvasmányok, zsoltárok, imák hangzanak el, és az áldozati liturgiából, amikor a kenyér és a bor Jézus testévé és vérévé változik.
Az egyik legismertebb elem az örmény mise kezdetén elhangzó „Khorhurt khorin”, az öltözködési himnusz, mely a pap liturgikus ruhába öltözésében hangzik el. Ezek a szavak („Mélységes Misztérium, felfoghatatlan, kezdettelen”) mély misztikus hangulatot teremtenek, amelyek a hívek mély áhítattal élnek meg. A mise során különböző testtartásokkal – állással, térdeléssel, keresztvetéssel – fejezik ki hitüket és tiszteletüket.
A szentáldozás két szín alatt történik (borba mártott kenyérrel), amely az örmény katolikus hagyomány egyik sajátossága. A liturgia végén az antidoron, azaz a megszentelt, kovász nélküli kenyér kiosztása zárja a szertartást, amit szintén nagy tisztelet övez.
Forrás: Wikipédia/Vasarnap.hu
